Sokaknak még csak mostanában fogy ki a téli ablakmosó folyadék a kocsiból. Ilyenkor a legközelebbi bevásárlás alkalmával a nyári szélvédőmosdó is a kosárba kerül, esetleg a következő tankolásnál választunk egy túlárazott flakont a benzinkúton.
Az autónál a motorháztetőt felnyitva azonban néha meglepő látvány fogad.
"Nyam nyam, de finom!"
Aranyos, kedves, barna szőrmók - vélik, akik csak képről vagy hallomásból ismerik a nyestet. Egyre több embernek azonban komoly anyagi kárt és nem kevés bosszúságot okoznak a lakott területen mind gyakrabban felbukkanó apróságok.
Hazánkban számos kisemlős, például a sün, néhány denevérfaj, a nagypele, a mókus, a nyest és a menyét városi előfordulása ismert.
Sőt, az utóbbi évek felmérései alapján már városlakónak számít a borz és a vörös róka is.
A nagyvárosok összefüggő, nagyobb kiterjedésű zöld területei kitűnő élőhelyet biztosítanak az urbanizálódott vadak számár; elsősorban azok a területek, amelyek valamilyen zöld folyosóval (pl. patak, erdősáv, vasúti töltés) kapcsolódnak vagy korábban kapcsolódtak a városon kívüli területekhez.
- mondta a National Geographic Online-nak Heltai Miklós, a Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének oktatója.
Fotó: Wikipedia
A nyestek városi megjelenése és elszaporodása egyrészt azzal magyarázható, hogy a városokban lévő nagy belmagasságú üres padlások kitűnő búvóhelyet jelentenek, valamint az emberi szemmel sivárnak tűnő városok jó táplálkozóhelyül is szolgálnak.
Míg a természetben élő nyestek elsősorban gyümölcsökkel és kisemlősökkel táplálkoznak, a városban élőknél megfigyelhető, hogy a táplálék összetétele eltolódik a madarak felé, valamint másodlagosan gyümölcsöket is fogyasztanak. Ez utóbbiak közül leginkább az eperfa, a ringló és az ostorfa termése szerepel az étrendjükön
- mondta a lapnak Szőcs Emese, a Szent István Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének PhD hallgatója, aki a nyestek táplálkozási szokásait kutatta.
A nyest azonban szívesen kiüríti a galambok és a rigók fészkét is. Ennek nyomait őrzik a padlásokon hagyott tojásdarabok és tollak. Ugyanakkor mivel a városi nyestek territóriuma gyakran egybeesik a macskákéval, előszeretettel pusztítják riválisuk kölykeit is; bár ez a "szokás” kölcsönös.
A tetőszigeteléstől az autóig
A nyest első budapesti megjelenéséről szóló írásos dokumentum szerint 1896 augusztusában a mai Déli-pályaudvar közelében, Karácsonyi gróf birtokán két nyestet lőttek ki. Habár a terület akkor még nem tartozott a belvároshoz, az esemény így is szenzációértékűnek számított. Ennek bizonyítéka, hogy az elejtett nyestpárt kitömve a Nemzeti Múzeumnak adományozták.
Az 1980-as években már egyre gyakrabban lehetett hallani a nyestek városi felbukkanásáról, de igazi problémát csak az 1990-es évek közepétől kezdtek jelenteni. Manapság a városban lakók pedig az autókon okozott károkból látják, ha új kisállat érkezett a környékre.
A szombathelyi nyestek
www.ugytudjuk.hu
A védekezés meglehetősen nehéz ellenük, mert territoriális állatok és ha megszoknak egy helyet, onnan nehéz őket kiűzni. Sokan esküsznek a nyestek elleni harcban a kutyaszőrre [jelen cikk szerzője is ezzel próbálkozik], mások pedig a boltokban kapható elektromos nyestriasztókra teszik a voksukat A legfurább megoldás a kocsi elé és mögé elhelyezett vizes flakon, ami pedig az állat látását kívánja összezavarni.
Ezek a megoldások a tapasztalatok szerint azonban csak ideig-óráig működnek, mert az állat hamar megszokja őket, és jóformán semmit sem érnek.
A különféle praktikákat mellett a legeredményesebbnek az élve befogást tartják a szakemberek. Magyarországon még annyira nem jellemző, de nyugaton meglepően sok vállalkozás foglalkozik a városi kis ragadozók befogásával vagy a házak ”ragadozómentessé” tételével.
