A győri kórház főigazgatója eddig többször is megszólalt járványügyben, de most már talán ideje sincs rá, annyira súlyos lett a helyzet

Papp László Tamás 2020-11-04 15:35:00
Végtelenül kevés időm van gonosz és értetlen interjú-erőszakra - írta már egy korábbi válaszában is Tamás László János.

Érdemes végignézni, hogyan szólalt meg a győri kórház, illetve annak vezetője járványügyben az elmúlt hetekben, hónapokban. Illetve azt is, mikor hallgatott, mikor nem válaszolt. Összeállításunkból egy súlyosbodó, eszkalálódó helyzet rajzolódik ki. Illetve az, hogy egy egészségügyi intézmény vezetője kommunikációs fronton sincs könnyű helyzetben. Egyrészt az operatív törzs központosította a téjékoztatást, ugyanakkor rengeteg kérdésre csak helyi, intézményi szinten lehetne konkrét és korrekt választ kapni. Látleletünk a szituációról itt olvasható.

A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója, Tamás László János szavait mi is többször idéztük az utóbbi hetekben. Ezekből az derül ki: a helyzet nem igazán jó. Szeptember 26-án a kórházvezető azt mondta: az öt megye intenzív ellátását végző intézményben az ellátandó feladat nagyjából a 3-4-szerese a tavaszi legrosszabb napoknak. Hozzátéve: miközben tavasszal harmadával, időnként 25 százalékkal volt kevesebb a fekvőbeteg-szám a kórházban és a járóbeteg-ellátás is megfelelőzött, így szabad kapacitásaik lettek, most teljes üzemben kell egy járványügyi ellátórendszert működtetni.

Sorra fertőződnek meg az intenzíves orvosok a győri kórház főigazgatója szerint

Az öt megye intenzív ellátását végző győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházban az ellátandó feladat nagyjából a 3-4-szerese a tavaszi legrosszabb napoknak - nyilatkozta a győri HírCity-nek az intézmény főigazgató-főorvosa, aki hozzátette: miközben tavasszal harmadával, időnként 25 százalékkal volt kevesebb a fekvőbeteg-szám a kórházban és a járóbeteg-ellátás is megfelelőzött, így szabad kapacitásaik lettek, most teljes üzemben kell egy járványügyi ellátórendszert működtetni.

Tamás László János akkori nyilatkozatában elmondta azt is: hat intenzív ágy áll rendelkezésre koronavírusos beteg számára, de néhány napon belül harmincra kell emelni az ágyszámot. Jelenleg az intenzív ágyak csaknem tele vannak, a Covid-osztályon 60 százalékos a kihasználtság – mondta a főigazgató, aki kiemelte azt is, a koronavírusos betegek ellátása mellett naponta 150 beteg érkezik a sürgősségi osztályra, 150-180-an pedig a kórház járványügyi ambulanciájára. A főorvos szerint ez nagyon komoly erőket igényel, és valószínűnek tartja, hogy „lesz egy pillanat, amikor meg kell állnunk”.

Ennek nemcsak a növekvő betegszám az oka, hanem az is, hogy fertőzés miatt folyamatosan esnek ki az orvosok és az ápolók az ellátásból. A Youtube-ra szeptember 25-én feltöltött videóban a főigazgató azt mondta, tegnap hat orvos és legalább tíz egészségügyi szakdolgozó került karanténba vagy pozitivitás miatt kitiltásra, és egy sem az intézményben kapta el a vírust. Arra a kérdésre, hogy van-e elég orvos az intenzíves ágyak mellé, a főigazgató azt mondta, 15-17 intenzív szakorvos és 70-80 intenzív szakápolásban jártas ápoló Győrbe csoportosítására lenne szükségük, ezzel a létszámmal tudnák működtetni a 30 intenzív ágyat.

Október 22-én a főigazgató újból megszólalt: az IME egészségügyi szakkonferencián elmondta, „hogy az elmúlt tíz hónapban az egyre szaporodó súlyos esetek hogyan alakították át intézményét járványkórházzá, amelyben mostanra az ellátás „fullra jár”. Intézménye öt megye ellátóközpontja lett, a legsúlyosabb esetek kerülnek ide. Az ellátást igénylők száma a tavaszi legrosszabb napokhoz képest megsokszorozódott. Míg az első hullámban (augusztus 31-ig) napi 17 fertőzött volt a napi átlag, mostanra ez 81 beteget jelent és van olyan nap is, amikor 152 covidos érkezik a járványügyi szakambulanciájukra – tette hozzá.

Győri kórházigazgató: Nem állunk túl jól

„A győri megyei kórház esete mutatja mennyivel súlyosabb a járvány második hulláma: míg márciustól augusztusig ide kerülő 44 covidos betegből négy halt meg, addig a második periódusban szeptembertől október közepéig a 296 páciensükből 59-et elveszítettek” - írja a Népszava.

Tamás László János október 22-én azt is elmondta: egy teljes járványügyi ellátórendszert kellett megszervezniük, mostanra 212 ágyon, a kórház kapacitásának húsz százalékán kezelnek ilyen beteget. Ellátásukhoz az intézményen belül 441 embert irányítottak át, és további 45 orvost, ápolót kaptak más intézményekből. A főigazgató szerint még ezzel együtt sem úszhatták meg, hogy a covidos ellátásban dolgozó munkatársaik ne vegyenek részt az egyéb osztályok feladataiban is. Mind súlyosabb esetek kerülnek hozzájuk. A fertőzöttek között egyre több az ötven feletti, s az elmúlt hat hétben lélegeztető gépre került 65 betegből 36-ot sikerült levenni – fogalmazott.

A napi mintavételeken belül ekkor 20-30 százalék volt a pozitív tesztek aránya. A főigazgató akkori szavai szerint ez azt is jelenti, hogy már hetekkel ezelőtt elvesztették azt a lehetőséget, hogy megtalálják tünetmentes fertőzőket. Arra a kérdésre, hogy most mi okozza a kiugró halálozási adatokat, azt felelte: most sokkal több a súlyos eset, mint tavasszal. Az ilyen állapotban lévőknek pedig kicsi az esélyük a gyógyulásra. A főigazgató beszélt arról is, hogy 124 dolgozójuk került karanténba, ebből 86-nak volt a tesztje pozitív, a többiek, mint kontakt személyek kerültek járványügyi megfigyelés alá. Adataik szerint az érintettek mindössze tíz százaléka kapta meg a fertőzést a kórházi munkájával összefüggésben, a többiek máshol fertőződtek meg – hangsúlyozta.

S ezzel nem fejeződtek be a győri kórházból jövő olyan kijelentések, melyekre az ember felkapja a fejét. Alig több, mint egy héttel később, október 31-én jelent meg a Facebook-on az aneszteziológusként ügyeletet ellátó Dr. Csipszer Bernadett posztja. A bejegyzés szintén a helyzet súlyosságát emelte ki: „A kórházban jelenleg 3 intenzív osztályon (eddig 1db központi intenzív osztály volt) küzdenek szó szerint a kollégáim a betegekért….2 intenzív osztály COVID-intenzív, 1 nem fertőzött betegeket ellátó intenzív osztály. A betegek csak jönnek és jönnek, egyre fiatalabbak az intenzívre kerülő pozitív betegek…nem 80+, hanem 50+, 40+ vagy fiatalabb. Az intenzíven dolgozó kollégák elmondása alapján, aki lélegeztető gépre kerül, annak sajnos kis esélye van a túlélésre” – írta.

A győri kórház Facebook-oldala is megosztotta Dr. Csipszer Bernadett bejegyzését

„Tisztelt betegeink, látogatóink. Kérjük olvassák el Dr. Csipszer Bernadett kolléganőnk gondolatait a kialakult járványhelyzetről." - ezekkel a szavakkal ajánlotta olvasói figyelmébe a Petz Aladár Megyei Kórház Facebook-oldala az egyik orvosuk posztját, amelyről tegnap mi is beszámoltunk.

„Kevés beteget tudnak megmenteni. Aki intenzíves szakorvos, szakdolgozó hozzá van szokva a küzdelemhez, halálhoz, de nem ehhez, ami most zajlik.A környéki megyék kórházai beteltek, a mobil járványkórház, közel teltházas…intenzíves orvosok hívják egymást, hogy próbáljanak a betegeik számára vmelyik másik intenzíven helyet találni, mert ők már nem tudják hová tenni a beteget……TELE, TELE, TELE….. És közben az egyéb betegek ellátása (balesetek, szívinfarktus, agyvérzés, mérgezés, szülések, stb. stb) ugyanúgy szükséges és nincs belőlük kevesebb, mint máskor” – fűzte hozzá.

Ezután pedig, meglepő fordulat gyanánt a kórház Facebook-oldala megosztotta a bejegyzést. Az elmúlt hetekben mi is többször kerestük a főigazgatót, interjút kérve tőle, de ezt mindig elhárította, az operatív törzshöz küldve bennünket - vagy pedig nem is reagált. Erről a Facebook-bejegyzésről, illetve annak kórház általi megosztásáról is megkérdeztük, de arra sem válaszolt. 

A járvány alatt folyamatosan követtem a győri kórházban zajló eseményeket. Már a kezdeti időszakban érezhető volt, hogy rendkívül súlyos a helyzet. Ez derült ki például a koronavírus-megfigyelő központ létrehozásával kapcsolatos (még az Átlátszó győri tudósítójaként írt) riportból.

A főigazgató válasza tükrözi a helyzet miatti feszültséget. „Illetékes kollégáim tájékoztatták Önt. Végtelenül kevés időm van gonosz és értetlen interjú-erőszakra. Hetek óta minden percemet a vészhelyzet megoldására fordítom, ami valójában a dolgom. Amennyiben Ön szabad idővel bír, és nem csak kívülről, a partvonalról szurkol, és  szeretne az emberekért tenni is, akkor jelentkezzen hozzánk, közénk. Szívesen látjuk önkéntesnek, és akkor közelről érzékeli majd, hogy milyen erőfeszítéseket teszünk. Vélt hibáinkat is javíthatja közvetlen közelről” – válaszolta.

A Blikk bemehetett a győri kórházban fekvő újraélesztett szívbeteghez, a családtagok nem

Felháborodott Facebook-posztot tett közzé egy hozzátartozó, aki szerint a győri kórházban fekvő szívbeteg rokonával a Blikk riportot készíthetett, miközben őket nem engedték oda a betegágyhoz. A lapnál az Átlátszó kérdésre elmondták, az interjút készítő munkatársuk hivatalos belépési engedéllyel rendelkezik, az azonban nem derült ki, kitől és milyen feltételek mellett jutottak hozzá az engedélyhez.

A kórházzal kapcsolatos problémát vetett fel egy hozzátartozó megkereséséből született, április 27-én megjelent riport. Kiderült ugyanis, hogy a járvány alatti látogatási tiltalom alatt a Blikk bejuthatott az intézménybe és riportot készíthetett egy újraélesztett betegről, odamehetett az illető betegágyához, miközben a rokonait nem engedték be hozzá. Nyilvánvalóan finoman szólva is érdekes helyzet, amikor az egyik újságot még a kórházba is beengedik, a másiknak viszont az online, írásban feltett kérdéseire sem válaszolnak. Későbbi, a járvány időszakában tett betegjogi panaszokra vonatkozó kérdéseink is erre a sorsra jutottak. Az indok ez utóbbinál is az volt, hogy járvánnyal kapcsolatos ügyekben az operatív törzs az illetékes.

Ami érthető is lenne, csak az fenti megszólalásokból pedig az látható, hogy a főigazgató, ha úgy érzi, a járvánnyal kapcsolatban is megosztja a saját (vagy az egyik kollégája) gondolatait a nyilvánossággal. Illetve megtalálja a módját, hogyan tegye ezt. Viszont, mivel ezt közvetlenül, interjú vagy nyilatkozat formájában (legalábbis nekünk, a mi kérésünkre) nem teszi, az olvasó találgatásokra van utalva, hogy ezek némelyike mit is jelent pontosan? Mondjuk, ha egy kórház a Facebook-oldalán megosztja egy orvos járvánnyal kapcsolatos mondatait, az mi? Egy magánembernél a megosztás többnyire egyetértést fejez ki.

Azért sajátos a történet, mert újságíróként egészségügyi dolgozókkal beszélgetve napi szinten tapasztaljuk, hogy nem mernek a kórházban, rendelőben történtekről nyilatkozni, mert úgy vélik, ezért nem megosztás, hanem kirúgás jár.  „Velünk a járványtól függetlenül eleve aláíratták a szerződésünk részeként, hogy belső kórházi ügyekben nem nyilatkozhatunk a médiának. Ezt most én is megszegem azzal, hogy válaszolok a kérdésekre. Az ilyesmit régebben is ugyanúgy szankcionálták, ha észrevették. Például volt olyan eset, hogy egy kolléga egy Facebook-posztja miatt fegyelmit kapott” – mondta például egy neve elhallgatását kérő dolgozó júniusban.

De akkor hogy is van ez? Mindenki posztolhatna olyat, mint Dr. Csipszer Bernadett? És senkinek nem kell utána kirúgástól, fegyelmitől tartania? Akkor sem, ha eléjük nem tart védőernyőt egy hivatalos kórházi Facebook-oldal? Szívesen feltennénk ezeket a kérdéseket is. De újságíróként az utóbbi hetek tapasztalatai alapján válaszban nemigen reménykedhetünk. Persze volt már olyan a járvány alatt, hogy a főigazgató, ha csak egy-két mondat erejéig, de szóba állt portálunkkal, legyünk hát optimisták. De lehetséges, hogy már annyira súlyos a helyzet, hogy a főigazgatónak ezért nincs ideje megszólalni.

Szólj hozzá!

A gyűlöletnek nincs helye a közéletben – a Védvonal lépett a Kovács Ákost gyalázó kommentek miatt

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint elfogadhatatlanok azok a hozzászólások, amelyek az énekes súlyos betegségéről szóló hír alatt jelentek meg.

Átadták a 2026-os Szent László-érmeket Győr díszközgyűlésén

Négy, a város kulturális, sport- és közéleti életében kiemelkedő munkát végző személyiség vehette át az elismerést a Szent László Napok alkalmából.

Elhunyt Völler László, ismert szombathelyi vendéglátós

Jövő héten csütörtökön tartanak emlékező misét. 

Öntsünk tiszta vizet az azbesztes pohárba: szennyezett szerpentinitet találtak több győri útszakaszon, de a polgármester szerint nincs közvetlen egészségügyi veszély

A murvás utak tiszták, de több, 2020 előtt épült aszfaltos úton azonosították az osztrák eredetű kőzúzalékot, amely hosszú távon milliárdos beavatkozást tehet szükségessé.

Ha valami még hiányzott a nyárból: országjárásra indulnak Orbán digitális harcosai 

Miközben a Fidesz történeténelmi választási vereségét próbálja feldolgozni, a kampány csodafegyverének szánt Digitális Polgári Körök most épp közösségszervezésbe kezdenek.

Százezer forinttal tolja meg több százezer gyermek tanévkezdését a TISZA-kormány - éles váltás jon az iskolakezdési támogatásokban

A Fidesz-kormány éveken át az előrehozott családi pótlékot nevezte segítségnek, miközben a határon túli magyar családok ennél nagyságrendekkel nagyobb támogatást kaptak.

Az ELTE szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium is csatlakozott a chilei Vera C. Rubin Obszervatórium tízéves égboltfelmérő programjához

A program az égbolt eddigi legátfogóbb és legambiciózusabb felmérését ígéri az univerzum történetének jobb megértéséhez.

Egy hétre egyetemisták lehettek az általános iskolások - saját jövőjüket fedezhették fel a Győri Gyerekegyetem résztvevői

Robotok, mesterséges intelligencia, sárkányhajózás és saját ötletek a jövő felsőoktatásáról.

Mától drágább lesz a Temu-rendelés: életbe lépett az új uniós vám

Nem csomagonként, hanem termékkategóriánként kell megfizetni az új, 3 eurós díjat az EU-n kívülről érkező, 150 euró alatti küldemények esetében.

Kiszáradó Velencei-tó: nem vízhiány van, hanem alkalmazkodási válság

A vízpótlás önmagában nem oldja meg a problémát.

Természetvédelmi fejlesztésekkel védik a mocsári teknősök élőhelyét Gyirmótnál

Holtágrekonstrukció, új pallósor és természetbarát fejlesztések segítik a fokozottan védett faj megőrzését a Holt-Rába térségében.

Fröccs, zene és jótékonyság vár mindenkit a Dunakapu téren: érkeznek a Győri Rotary Fröccsnapok

Július 17–18-án ismét a közösségé és a segítségnyújtásé lesz a főszerep Győrben, ahol koncertek, látványos programok és jótékonysági fröccskínálás várja a látogatókat.

Már Sárvár fideszes polgármestere is azon kesergett, hogy mennyi mindenre jutna pénz, ha nem kellene befizetni a városra kirótt szolidaritási adót

Például gyalogátkelőre, épület homlokzat felújításra vagy akár egy gyalogos híd építésére is.

Transzformátortűz és több egyéb meghibásodás okozták a győri áramszüneteket

Az extrém hőség miatt jelentősen megnőtt a villamosenergia-hálózat terhelése, az E.ON takarékos energiahasználatot kér a lakosságtól.