Érdemes végignézni, hogyan szólalt meg a győri kórház, illetve annak vezetője járványügyben az elmúlt hetekben, hónapokban. Illetve azt is, mikor hallgatott, mikor nem válaszolt. Összeállításunkból egy súlyosbodó, eszkalálódó helyzet rajzolódik ki. Illetve az, hogy egy egészségügyi intézmény vezetője kommunikációs fronton sincs könnyű helyzetben. Egyrészt az operatív törzs központosította a téjékoztatást, ugyanakkor rengeteg kérdésre csak helyi, intézményi szinten lehetne konkrét és korrekt választ kapni. Látleletünk a szituációról itt olvasható.
A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatója, Tamás László János szavait mi is többször idéztük az utóbbi hetekben. Ezekből az derül ki: a helyzet nem igazán jó. Szeptember 26-án a kórházvezető azt mondta: az öt megye intenzív ellátását végző intézményben az ellátandó feladat nagyjából a 3-4-szerese a tavaszi legrosszabb napoknak. Hozzátéve: miközben tavasszal harmadával, időnként 25 százalékkal volt kevesebb a fekvőbeteg-szám a kórházban és a járóbeteg-ellátás is megfelelőzött, így szabad kapacitásaik lettek, most teljes üzemben kell egy járványügyi ellátórendszert működtetni.
Tamás László János akkori nyilatkozatában elmondta azt is: hat intenzív ágy áll rendelkezésre koronavírusos beteg számára, de néhány napon belül harmincra kell emelni az ágyszámot. Jelenleg az intenzív ágyak csaknem tele vannak, a Covid-osztályon 60 százalékos a kihasználtság – mondta a főigazgató, aki kiemelte azt is, a koronavírusos betegek ellátása mellett naponta 150 beteg érkezik a sürgősségi osztályra, 150-180-an pedig a kórház járványügyi ambulanciájára. A főorvos szerint ez nagyon komoly erőket igényel, és valószínűnek tartja, hogy „lesz egy pillanat, amikor meg kell állnunk”.
Ennek nemcsak a növekvő betegszám az oka, hanem az is, hogy fertőzés miatt folyamatosan esnek ki az orvosok és az ápolók az ellátásból. A Youtube-ra szeptember 25-én feltöltött videóban a főigazgató azt mondta, tegnap hat orvos és legalább tíz egészségügyi szakdolgozó került karanténba vagy pozitivitás miatt kitiltásra, és egy sem az intézményben kapta el a vírust. Arra a kérdésre, hogy van-e elég orvos az intenzíves ágyak mellé, a főigazgató azt mondta, 15-17 intenzív szakorvos és 70-80 intenzív szakápolásban jártas ápoló Győrbe csoportosítására lenne szükségük, ezzel a létszámmal tudnák működtetni a 30 intenzív ágyat.
Október 22-én a főigazgató újból megszólalt: az IME egészségügyi szakkonferencián elmondta, „hogy az elmúlt tíz hónapban az egyre szaporodó súlyos esetek hogyan alakították át intézményét járványkórházzá, amelyben mostanra az ellátás „fullra jár”. Intézménye öt megye ellátóközpontja lett, a legsúlyosabb esetek kerülnek ide. Az ellátást igénylők száma a tavaszi legrosszabb napokhoz képest megsokszorozódott. Míg az első hullámban (augusztus 31-ig) napi 17 fertőzött volt a napi átlag, mostanra ez 81 beteget jelent és van olyan nap is, amikor 152 covidos érkezik a járványügyi szakambulanciájukra – tette hozzá.
Tamás László János október 22-én azt is elmondta: egy teljes járványügyi ellátórendszert kellett megszervezniük, mostanra 212 ágyon, a kórház kapacitásának húsz százalékán kezelnek ilyen beteget. Ellátásukhoz az intézményen belül 441 embert irányítottak át, és további 45 orvost, ápolót kaptak más intézményekből. A főigazgató szerint még ezzel együtt sem úszhatták meg, hogy a covidos ellátásban dolgozó munkatársaik ne vegyenek részt az egyéb osztályok feladataiban is. Mind súlyosabb esetek kerülnek hozzájuk. A fertőzöttek között egyre több az ötven feletti, s az elmúlt hat hétben lélegeztető gépre került 65 betegből 36-ot sikerült levenni – fogalmazott.
A napi mintavételeken belül ekkor 20-30 százalék volt a pozitív tesztek aránya. A főigazgató akkori szavai szerint ez azt is jelenti, hogy már hetekkel ezelőtt elvesztették azt a lehetőséget, hogy megtalálják tünetmentes fertőzőket. Arra a kérdésre, hogy most mi okozza a kiugró halálozási adatokat, azt felelte: most sokkal több a súlyos eset, mint tavasszal. Az ilyen állapotban lévőknek pedig kicsi az esélyük a gyógyulásra. A főigazgató beszélt arról is, hogy 124 dolgozójuk került karanténba, ebből 86-nak volt a tesztje pozitív, a többiek, mint kontakt személyek kerültek járványügyi megfigyelés alá. Adataik szerint az érintettek mindössze tíz százaléka kapta meg a fertőzést a kórházi munkájával összefüggésben, a többiek máshol fertőződtek meg – hangsúlyozta.
S ezzel nem fejeződtek be a győri kórházból jövő olyan kijelentések, melyekre az ember felkapja a fejét. Alig több, mint egy héttel később, október 31-én jelent meg a Facebook-on az aneszteziológusként ügyeletet ellátó Dr. Csipszer Bernadett posztja. A bejegyzés szintén a helyzet súlyosságát emelte ki: „A kórházban jelenleg 3 intenzív osztályon (eddig 1db központi intenzív osztály volt) küzdenek szó szerint a kollégáim a betegekért….2 intenzív osztály COVID-intenzív, 1 nem fertőzött betegeket ellátó intenzív osztály. A betegek csak jönnek és jönnek, egyre fiatalabbak az intenzívre kerülő pozitív betegek…nem 80+, hanem 50+, 40+ vagy fiatalabb. Az intenzíven dolgozó kollégák elmondása alapján, aki lélegeztető gépre kerül, annak sajnos kis esélye van a túlélésre” – írta.
„Kevés beteget tudnak megmenteni. Aki intenzíves szakorvos, szakdolgozó hozzá van szokva a küzdelemhez, halálhoz, de nem ehhez, ami most zajlik.A környéki megyék kórházai beteltek, a mobil járványkórház, közel teltházas…intenzíves orvosok hívják egymást, hogy próbáljanak a betegeik számára vmelyik másik intenzíven helyet találni, mert ők már nem tudják hová tenni a beteget……TELE, TELE, TELE….. És közben az egyéb betegek ellátása (balesetek, szívinfarktus, agyvérzés, mérgezés, szülések, stb. stb) ugyanúgy szükséges és nincs belőlük kevesebb, mint máskor” – fűzte hozzá.
Ezután pedig, meglepő fordulat gyanánt a kórház Facebook-oldala megosztotta a bejegyzést. Az elmúlt hetekben mi is többször kerestük a főigazgatót, interjút kérve tőle, de ezt mindig elhárította, az operatív törzshöz küldve bennünket - vagy pedig nem is reagált. Erről a Facebook-bejegyzésről, illetve annak kórház általi megosztásáról is megkérdeztük, de arra sem válaszolt.
A járvány alatt folyamatosan követtem a győri kórházban zajló eseményeket. Már a kezdeti időszakban érezhető volt, hogy rendkívül súlyos a helyzet. Ez derült ki például a koronavírus-megfigyelő központ létrehozásával kapcsolatos (még az Átlátszó győri tudósítójaként írt) riportból.
A főigazgató válasza tükrözi a helyzet miatti feszültséget. „Illetékes kollégáim tájékoztatták Önt. Végtelenül kevés időm van gonosz és értetlen interjú-erőszakra. Hetek óta minden percemet a vészhelyzet megoldására fordítom, ami valójában a dolgom. Amennyiben Ön szabad idővel bír, és nem csak kívülről, a partvonalról szurkol, és szeretne az emberekért tenni is, akkor jelentkezzen hozzánk, közénk. Szívesen látjuk önkéntesnek, és akkor közelről érzékeli majd, hogy milyen erőfeszítéseket teszünk. Vélt hibáinkat is javíthatja közvetlen közelről” – válaszolta.
A kórházzal kapcsolatos problémát vetett fel egy hozzátartozó megkereséséből született, április 27-én megjelent riport. Kiderült ugyanis, hogy a járvány alatti látogatási tiltalom alatt a Blikk bejuthatott az intézménybe és riportot készíthetett egy újraélesztett betegről, odamehetett az illető betegágyához, miközben a rokonait nem engedték be hozzá. Nyilvánvalóan finoman szólva is érdekes helyzet, amikor az egyik újságot még a kórházba is beengedik, a másiknak viszont az online, írásban feltett kérdéseire sem válaszolnak. Későbbi, a járvány időszakában tett betegjogi panaszokra vonatkozó kérdéseink is erre a sorsra jutottak. Az indok ez utóbbinál is az volt, hogy járvánnyal kapcsolatos ügyekben az operatív törzs az illetékes.
Ami érthető is lenne, csak az fenti megszólalásokból pedig az látható, hogy a főigazgató, ha úgy érzi, a járvánnyal kapcsolatban is megosztja a saját (vagy az egyik kollégája) gondolatait a nyilvánossággal. Illetve megtalálja a módját, hogyan tegye ezt. Viszont, mivel ezt közvetlenül, interjú vagy nyilatkozat formájában (legalábbis nekünk, a mi kérésünkre) nem teszi, az olvasó találgatásokra van utalva, hogy ezek némelyike mit is jelent pontosan? Mondjuk, ha egy kórház a Facebook-oldalán megosztja egy orvos járvánnyal kapcsolatos mondatait, az mi? Egy magánembernél a megosztás többnyire egyetértést fejez ki.
Azért sajátos a történet, mert újságíróként egészségügyi dolgozókkal beszélgetve napi szinten tapasztaljuk, hogy nem mernek a kórházban, rendelőben történtekről nyilatkozni, mert úgy vélik, ezért nem megosztás, hanem kirúgás jár. „Velünk a járványtól függetlenül eleve aláíratták a szerződésünk részeként, hogy belső kórházi ügyekben nem nyilatkozhatunk a médiának. Ezt most én is megszegem azzal, hogy válaszolok a kérdésekre. Az ilyesmit régebben is ugyanúgy szankcionálták, ha észrevették. Például volt olyan eset, hogy egy kolléga egy Facebook-posztja miatt fegyelmit kapott” – mondta például egy neve elhallgatását kérő dolgozó júniusban.
De akkor hogy is van ez? Mindenki posztolhatna olyat, mint Dr. Csipszer Bernadett? És senkinek nem kell utána kirúgástól, fegyelmitől tartania? Akkor sem, ha eléjük nem tart védőernyőt egy hivatalos kórházi Facebook-oldal? Szívesen feltennénk ezeket a kérdéseket is. De újságíróként az utóbbi hetek tapasztalatai alapján válaszban nemigen reménykedhetünk. Persze volt már olyan a járvány alatt, hogy a főigazgató, ha csak egy-két mondat erejéig, de szóba állt portálunkkal, legyünk hát optimisták. De lehetséges, hogy már annyira súlyos a helyzet, hogy a főigazgatónak ezért nincs ideje megszólalni.
