Megbéníthatják a szerkesztőségeket, ha nem hisznek az államnak

ugytudjuk.hu 2020-03-24 16:50:00
A Büntető törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány törvényjavaslata, amelyet a koronavírus elleni védekezés jegyében nyújtottak be.

Látszólag két érdek feszül egymásnak: a polgárok igénye a tájékozódásra, és a végrehajtó hatalom igénye arra, hogy hatékonyan lépjen fel a krízisben. Valójában ezek nem ellentétes érdekek: a széles körű, hiteles és gyors tájékoztatás épphogy elősegítené a kormányzati intézkedések hatékonyságát. Ráadásul a veszélyhelyzet nem írja felül a magyar emberek jogát arra, hogy a hatalmat ellenőrizhessék, annál is inkább, mert a kormány – a törvényjavaslat általi felhatalmazás birtokában – kénye-kedve szerint kitolhatná a veszélyhelyzet végét, ha a polgároknak nincs valós ismeretük a járványhelyzetről.

A rémhírterjesztés tényállását a kormány a következő ponttal bővítené a Büntető törvénykönyvben:

Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ez a szabály már nem a köznyugalmat, hanem a „védekezés eredményességét” lenne hivatott megvédeni a különleges jogrend idején – ez önmagában feszültséget szül, hiszen a tényállás a köznyugalom elleni bűncselekményekkel foglalkozó fejezetben kapott helyet a Büntető törvénykönyvben. „A védekezéssel érintett kormányzati intézkedések a társadalom teljes spektrumát átfogják az egészségügytől, az oktatás és a határforgalom korlátozásán keresztül a gazdasági intézkedésekig” – írja a javaslat indoklásában a kormány, ezzel túlzóan szélesre tárva azoknak az állami intézkedéseknek a körét, amelynek bármilyen akadályozása szigorú büntetést vonna maga után.

Fontos megjegyeznünk, hogy valós tények közlésével ez a magatartás sem valósítható meg. Nem világos azonban, hogy egy esetleges büntetőeljárásban kinek kellene bizonyítani a közölt tények valódiságát, vagy valótlanságát. Az „elferdítve” kifejezés pedig magában hordozza annak a veszélyét, hogy az is megvalósítja a bűncselekményt, aki vitatja a hivatalos állami közlések helyességét, pontosságát.

A rémhírterjesztés bírósági gyakorlata mindössze néhány ügyből áll, így nem látjuk előre, hogy az új tényállás alapján a bíróságok pontosan milyen magatartásokat fognak büntetendőnek találni. A törvénynek egyértelműnek kellene lennie a polgárok számára, hogy tudják, milyen magatartástól kell tartózkodniuk, és milyen esetben számíthatnak büntetésre. Ennek hiányában a jogalkotónak legalább megfelelő és részletes indoklással kellene ellátnia a jogszabályt. Jelenlegi formájában a javaslat indoklásából az olvasható ki, hogy a járvánnyal összefüggő intézkedések széles körével kapcsolatban, az állami tájékoztatástól a legkisebb mértékben eltérő tájékoztatás esetén is büntetőeljárásra lehet számítani.

Mindez annak fényében válik igazán aggasztóvá, ahogyan a kormány az utóbbi napokban kommunikál a tevékenységét ellenőrizni kívánó sajtóról, illetve az egészségügyi dolgozóknak jobb munkakörülményeket követelő Magyar Orvosi Kamaráról. Az újságírók a sajtótájékoztatókon gyakran kapnak semmitmondó válaszokat kérdéseikre, sőt néha kifejezetten leteremtik őket a kormányzati megszólalók, amiért olyan információkra is kíváncsiak, amelyeket a kormányzat nem akar a nyilvánosság elé tárni. Az orvosi érdekvédelmi szervezetet pedig azzal vádolta az illetékes minisztérium, hogy megszólalásukkal zsarolják a kormányt, és valótlanságokat állítanak.

A módosítás életbe lépése dermesztő hatással járhat, öncenzúrához vezethet az újságírók körében. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a törvényjavaslat célja, hogy a kormány mentesüljön a nyilvánosság kritikája alól, sőt, az új tényállás a kormányzati intézkedésekkel szemben kritikus szakmai szervezetek elhallgattatására is felhasználható. 

Ha az új tényállást szűken is értelmeznék az eljáró bíróságok, akkor is komoly kárt okozhat a hiteles és gyors tájékoztatásban. Elég, ha a rendőrség megindítja az eljárást, és akár egy teljes internetes lap megbéníthatóvá válik. A büntető eljárásjogi szabályok előírják, hogy a bizonyítási eszközöket le kell foglalni – ez azt eredményezheti, hogy a teljes szerkesztőség informatikai eszközeit, köztük a szervereket is azonnal lefoglalja a rendőrség, ezzel ellehetetlenítve az adott médiaszolgáltató működését. Az eljárási szabályok alapján ehhez nem szükséges a vádemelés előtt bírósági jóváhagyás, az ügyész döntése is elegendő - írja a TASZ.

Szólj hozzá!

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja. 

Hasznos: változik a vonatok menetrendje Győr és Hegyeshalom között, egy járat ki is marad

November 16. és 20. között karbantartási munkák miatt több személyvonat és távolsági járat közlekedése módosul a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon.

Időntúli magyarázkodás? - valós csőd szélén a Győri Audi ETO KC, miközben egyelőre úgy tűnik, hogy mindenki hibás, csak a klub vezetése nem

A világ egyik legsikeresebb női kézilabdacsapatánál már a decemberi bérek kifizetése is kérdésessé vált. 

Kettőből semmi? - nem a JÉGER miatt nincs eső, de a jégkárok ellen sem bizonyult igazán hatékonynak a rendszer

A Magyar Tudományos Akadémia szakértői vizsgálatának megállapításaira hívta fel a figyelmet Néher András, aki szigorúbb szabályozást és tudományos ellenőrzést sürget.

Közel 600 szignónál jár a Sárváriakért Egyesület aláírásgyűjtése

Azt szeretnék elérni, hogy ne nőhessenek ki hatalmas társasházak a családi házas övezetben.

Színházból hazafelé tartó 70 éves nőt rabolt ki egy férfi Győrben

A nehezen mozgó asszonyt egészen a lakásáig követte a támadó, de nem jutott messzire a zsákmánnyal: a sértett szomszédja kerékpárral eredt a nyomába.

Palotai környezetben nyílik új reggeliző a Kálvin tér közelében

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjével szemben, egy történelmi palota falai között készül új reggelizőhely a Palotanegyedben.