Megbéníthatják a szerkesztőségeket, ha nem hisznek az államnak

ugytudjuk.hu 2020-03-24 16:50:00
A Büntető törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány törvényjavaslata, amelyet a koronavírus elleni védekezés jegyében nyújtottak be.

Látszólag két érdek feszül egymásnak: a polgárok igénye a tájékozódásra, és a végrehajtó hatalom igénye arra, hogy hatékonyan lépjen fel a krízisben. Valójában ezek nem ellentétes érdekek: a széles körű, hiteles és gyors tájékoztatás épphogy elősegítené a kormányzati intézkedések hatékonyságát. Ráadásul a veszélyhelyzet nem írja felül a magyar emberek jogát arra, hogy a hatalmat ellenőrizhessék, annál is inkább, mert a kormány – a törvényjavaslat általi felhatalmazás birtokában – kénye-kedve szerint kitolhatná a veszélyhelyzet végét, ha a polgároknak nincs valós ismeretük a járványhelyzetről.

A rémhírterjesztés tényállását a kormány a következő ponttal bővítené a Büntető törvénykönyvben:

Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ez a szabály már nem a köznyugalmat, hanem a „védekezés eredményességét” lenne hivatott megvédeni a különleges jogrend idején – ez önmagában feszültséget szül, hiszen a tényállás a köznyugalom elleni bűncselekményekkel foglalkozó fejezetben kapott helyet a Büntető törvénykönyvben. „A védekezéssel érintett kormányzati intézkedések a társadalom teljes spektrumát átfogják az egészségügytől, az oktatás és a határforgalom korlátozásán keresztül a gazdasági intézkedésekig” – írja a javaslat indoklásában a kormány, ezzel túlzóan szélesre tárva azoknak az állami intézkedéseknek a körét, amelynek bármilyen akadályozása szigorú büntetést vonna maga után.

Fontos megjegyeznünk, hogy valós tények közlésével ez a magatartás sem valósítható meg. Nem világos azonban, hogy egy esetleges büntetőeljárásban kinek kellene bizonyítani a közölt tények valódiságát, vagy valótlanságát. Az „elferdítve” kifejezés pedig magában hordozza annak a veszélyét, hogy az is megvalósítja a bűncselekményt, aki vitatja a hivatalos állami közlések helyességét, pontosságát.

A rémhírterjesztés bírósági gyakorlata mindössze néhány ügyből áll, így nem látjuk előre, hogy az új tényállás alapján a bíróságok pontosan milyen magatartásokat fognak büntetendőnek találni. A törvénynek egyértelműnek kellene lennie a polgárok számára, hogy tudják, milyen magatartástól kell tartózkodniuk, és milyen esetben számíthatnak büntetésre. Ennek hiányában a jogalkotónak legalább megfelelő és részletes indoklással kellene ellátnia a jogszabályt. Jelenlegi formájában a javaslat indoklásából az olvasható ki, hogy a járvánnyal összefüggő intézkedések széles körével kapcsolatban, az állami tájékoztatástól a legkisebb mértékben eltérő tájékoztatás esetén is büntetőeljárásra lehet számítani.

Mindez annak fényében válik igazán aggasztóvá, ahogyan a kormány az utóbbi napokban kommunikál a tevékenységét ellenőrizni kívánó sajtóról, illetve az egészségügyi dolgozóknak jobb munkakörülményeket követelő Magyar Orvosi Kamaráról. Az újságírók a sajtótájékoztatókon gyakran kapnak semmitmondó válaszokat kérdéseikre, sőt néha kifejezetten leteremtik őket a kormányzati megszólalók, amiért olyan információkra is kíváncsiak, amelyeket a kormányzat nem akar a nyilvánosság elé tárni. Az orvosi érdekvédelmi szervezetet pedig azzal vádolta az illetékes minisztérium, hogy megszólalásukkal zsarolják a kormányt, és valótlanságokat állítanak.

A módosítás életbe lépése dermesztő hatással járhat, öncenzúrához vezethet az újságírók körében. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a törvényjavaslat célja, hogy a kormány mentesüljön a nyilvánosság kritikája alól, sőt, az új tényállás a kormányzati intézkedésekkel szemben kritikus szakmai szervezetek elhallgattatására is felhasználható. 

Ha az új tényállást szűken is értelmeznék az eljáró bíróságok, akkor is komoly kárt okozhat a hiteles és gyors tájékoztatásban. Elég, ha a rendőrség megindítja az eljárást, és akár egy teljes internetes lap megbéníthatóvá válik. A büntető eljárásjogi szabályok előírják, hogy a bizonyítási eszközöket le kell foglalni – ez azt eredményezheti, hogy a teljes szerkesztőség informatikai eszközeit, köztük a szervereket is azonnal lefoglalja a rendőrség, ezzel ellehetetlenítve az adott médiaszolgáltató működését. Az eljárási szabályok alapján ehhez nem szükséges a vádemelés előtt bírósági jóváhagyás, az ügyész döntése is elegendő - írja a TASZ.

Szólj hozzá!

Balla Jenő visszaadná a győrieknek a megfizethető strandélményt

A civil önkormányzati képviselő szerint nem járnak a győri élményfürdőbe, az interneten kérdezte meg, hogy miért.

Már nincs Dézsi Csaba Andrást ábrázoló freskó a győri gyereksürgősségin

A kampányban is téma volt, hogy az akkor még csak polgármesterjelölt Dézsi Csaba Andrást képregényfiguraként ábrázoló festmény van a kórházban. Már nincs.

Budapest helyett Győrben lesz a maratoni kajak-kenu Eb

Két hónappal a verseny előtt változott a helyszín.

Visszatért a Falco korábbi MVP-je!

Sok sárga-fekete szurkolónak lett szebb a mai napja.

Napozó nők közelében elégítette ki magát egy férfi Körmenden

A Rába partján vetkőzött teljesen meztelenre, csak akkor volt hajlandó felöltözni, amikor megérkeztek a rendőrök.

Kamion hajtott árokba a 86-os főúton

Félpályás útlezárás van az érintett szakaszon.

Egy hatalmas S.O.S. felirat mentett meg három hajótörött tengerészt

Amikor azt hinnéd, hogy ilyen tényleg csak a filmekben létezik.

Megértik a kutyák, mit mondunk nekik

Egy magyar kutatás szerint az agyuk az emberekéhez hasonlóan dolgozza fel a beszédet.

Trianonról írt balettelőadást L. Simon László

Reméljük napelemet használnak benne!

Rendőrök akartak véget vetni egy bulinak Beverly Hills-ben, lövöldözés lett a vége

A koronavírus-járvány miatt nem tarthattak volna házibulit az államban, mégis több százan csődültek össze.

Már a dínók is szenvedhedhettek rákban

60 millió éves daganatot találtak.

van még itt cikk a témában:

F*sznak nevezte a győri alpolgármestert egy Facebook-kommentben, három év próbaidőt kapott

A bíró szerint nem lehet ilyen csúnyákat írni egy politikusról. A Társaság a Szabadságjogokért azt mondja, nonszensz az elsőfokú ítélet.

Állítólag hivatalosan senki sem panaszkodott az ágykiürítések miatt

Az alapvető jogok biztosa azt állította, hogy nem érkezett hozzá panasz amiatt, hogy valakit állapota ellenére, megfelelő ellátás nélkül hazaküldtek a kórházból a Kásler utasítására végrehajtott áprilisi ágykiürítéskor. A TASZ írása a témában.

Gumibottal megfélemlíteni lehet a gyereket, nem nevelni

A gyerekeknek nincs joguk ahhoz, hogy erőszakosak legyenek, de az iskolaőrség bevezetése nem alkalmas eszköze a rend fenntartásának, korlátozhatja a tanulók jogait, érdekeinek érvényesítését és diszkriminatív lehet. A Társaság a Szabadságjogokért írása a témában.