Mintegy másfél milliárd forintból kutatja a vörösiszap újrahasznosítási lehetőségeit egy öttagú konzorcium - jelentette be a projekt vezetője kedden Székesfehérváron, sajtótájékoztatón. Penk Márton elmondta, a konzorcium célja a hazai, elsősorban az ajkai vörösiszap-tározókban bányászati és vegyipari hulladékként lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeinek kutatása, valamint hasznosítási eljárások és technológiák fejlesztése. A projekt mintegy másfél milliárd forintból, több mint egymilliárd forint európai uniós támogatással 2021-ig tart.
Ma Magyarországon Penk Márton tájékoztatása szerint több mint 50 millió tonna vörösiszap található Ajka, Almásfüzitő és Mosonmagyaróvár térségében. A projekt során a vörösiszapban található fémek és ritkaföldfémek kinyerésére, építőipari alapanyagok gyártására, biológiai eljárások alkalmazására, talajjavítási lehetőségek feltárására keresnek megoldásokat.
Az öttagú konzorciumban a konzorciumot vezető, kohászati, elsősorban alumíniumipari másodnyersanyag hasznosítással foglalkozó Martin Metals Kft. végzi a vastartalom kinyerését és az ásványi anyagok építőipari előkészítését.
A Pannon Egyetem egyrészt a vörösiszapban található értékes alapanyag, a szkandium és más fémek kinyerésére valósít meg komplex technológiai kutatást. Emellett, mivel a módosított összetételű vörösiszap építőipari termékek gyártásának alternatív nyersanyaga is lehet, az építőipari hasznosítás lehetőségeire is indítanak kutatásokat. Továbbá a lúgos kémhatású vörösiszap savas jellegű hulladékokkal, biomasszákkal történő reagáltatását és környezetbarát technológiákkal történő feldolgozását is vizsgálják majd.
Az ajkai tárolókat kezelő Geovol Kft. a vörösiszap lúgcsökkentési kísérletekkel történő előkészítését és a sajtoláshoz közeli kutak megfigyelését végzi. A Golder Associates Zrt. az ajkai tárolótérben visszamaradt hasznosítható nyersanyagok mennyiségének és tulajdonságainak pontosítását, a vörösiszap tároló földtani környezetének leírását, pontosító felméréseket és a környezeti kockázatokat számszerűsíti. A Bay Zoltán Nonprofit Kft. kutatóintézete pedig új biológiai eljárásokkal baktériumok felhasználásának lehetőségeit kutatja és eljárásokat dolgoznak ki a fémkinyerés biotechnológiai módszereire.
(MTI)