Te is mindig kevered a közalkalmazottat a köztisztviselővel? Mit is csinál egy közalkalmazott? Ki fizeti a közalkalmazottat és milyen módszer alapján? Hogyan lesz valaki közalkalmazott? Mennyit keres? Szájbarágó!
Ki lehet közalkalmazott?
18 év felettinek és büntetlen előéletűnek kell lenni, illetve magyar állampolgárnak is, de a törvény engedi, hogy azok a nem magyar állampolgárok is közalkalmazottak legyenek, akik törvényesen tartózkodnak Magyarországon.
Jó, ezt értem, de mivel foglalkoznak a közalkalmazottak?
Többek között az iskolai, középiskolai tanárok és a felsőoktatás oktatói, az ezekben az intézményben dolgozó nem pedagógusok is. Az állami (de nem honvédelmi) egészségügyi, és szociális intézményekben dolgozó orvosok, ápolók, szociális munkások, a gyermekvédelmi intézmények munkatársai, bizonyos önkormányzati dolgozók - ők mind közalkalmazottak.
Most még a kulturális intézményben (múzeumok, könyvtárak) dolgozók is, de a Fidesz egy új törvénnyel kivenné őket a közalkalmazotti státuszból.
És akihez megyek az okmányirodába útlevelet hosszabbítani, ő akkor milyen státusszal rendelkezik?
Ő nem közalkalmazott, hanem köztisztviselő. Az ő munkáját egy másik törvény szabályozza, de ugyanúgy az államtól kapja a bérét.
Nem értem, ha ugyanúgy állami alkalmazott mindkettő, akkor miért van két különböző státusz?
Valóban bonyolult a helyzet. Az olyan közintézményekben, amelyekben nem gyakorolnak semmilyen közhatalmat, döntően közalkalmazottak dolgoznak.
Ezzel szemben vannak a közszolgálati tisztviselők: ide tartoznak a minisztériumokban dolgozók (kormánytisztviselők vagy ügykezelő), hivatalokban dolgozók (köztisztviselő vagy ügykezelő). Ők már végeznek közhatalmi tevékenységet, tehát bírságolhatnak, kiadhatják a személyi igazolványodat az okmányirodában, meghosszabbíthatják a jogosítványod.
Na, ez tényleg jó bonyolult, de akkor a rendőrnek, bírónak vagy az ügyésznek meg sima munkaszerződése van?
Nem. A fegyveres szervek tagjainak (rendőrség, hadsereg) különleges szolgálati jogviszonyuk van. Mivel a bírák és az ügyészek nem a közigazgatás döntéseit hajtják végre és függetlenül működnek attól, ezért rájuk speciális szabályok vonatkoznak.
Térjünk vissza a közalkalmazottakra. Ha valaki elvégezte pl. a gyógypedagógiai főiskolát, hogyan válik közalkalmazottá?
Először is a közintézmény kiír egy pályázatot, és erre kell pályázni, majd feláll egy bíráló bizottság. Pozitív elbírálás esetén jön a kinevezés, illetve annak elfogadása. Tehát a közalkalmazotti státusz ezzel a kinevezéssel jön létre, nem munkaszerződéssel.
A közalkalmazotti jogviszonynál főszabály, hogy határozatlan időre jön létre, és csak kivételesen létesíthető határozott időre (pl. ha helyettesítés történik).
És mennyit fog keresni?
A kinevezési okiratban rögzíteni kell a fizetési osztályt és a közalkalmazotti illetményt. A közszférában illetménynek hívják a bérezést.
Fizetési osztály, az meg micsoda?
A végzettség, nyelvtudás és képesítés alapján történő besorolás. A törvény 10 ilyen fizetési osztályt ismer, ezeket A-tól J-ig nevesíti.
Az A-B fizetési osztályban találhatók az alapfokú iskolai végzettséghez tartozó bérek.
A C, D, E fizetési osztályban vannak a középfokú iskolai végzettséghez köthető bérek.
Az F-től a J-ig tartozó fizetési osztályokban vannak a különböző felsőfokú végzettséghez kapcsolódó bérek.
Az A fizetési osztályban az alapbér bruttó 161.000 Ft, míg a J osztályban az alapbér 210.600 Ft.
Jól értem, hogy akkor összesen bruttó 210.600 Ft-ot kereshet felsőfokú végzettséggel?
Nem egészen. A fizetési osztályokat tovább differenciálják fizetési fokozatokra. Összesen 17 fizetési fokozat van. Ezek már a munkában eltöltött idő szerint differenciálnak.
A fizetési fokozatok közötti váltáskor alapesetben három évnek kell eltelnie. Ez lerövidülhet 2 évre, ha a közalkalmazott annyira jó munkát végez, hogy “kiválóan alkalmas”-nak minősítik. Sőt, további 1 évre, ha munkájáért kitüntetést kap.
És mennyi a maximum fizetés akkor?
A jelenlegi szabályok szerint a 17. Fokozatban J fizetési osztályban bruttó 321.746 forintot lehet keresni.
Ez nagyon kevés!
Valóban. Az alapilletményen a kormány évek óta nem emelt, nem véletlen, hogy elképesztő magas a szakemberhiány. Összehasonlításul: az átlagos megélhetéshez egy aktív háztartásban 124 900 forintra lenne szükség.
De akkor igaza van a kormánynak, amikor azt mondja, hogy inkább legyen munkaszerződésük, mert abban nincsenek ilyen hülye megkötések a bérre.
Nem egészen. A közalkalmazottak kirúgására nagyon szigorú szabályok és feltételek vonatkoznak, sokkal szigorúbbak mint egy sima munkaszerződés esetén.
Másrészről ahogy fentebb is láthattuk, itt tulajdonképpen garantált a előmeneteli és bérezési rendszer. Ha a kormány eddig nem emelte a közalkalmazottak illetményalapját, akkor miért gondoljuk, hogy ha megváltozik a státusz, akkor majd emelnek?
Akkor a kulturális dolgozóknál most elbocsátások jöhetnek?
Korábban a szakképzésben oktató pedagógusokat is kivették a közalkalmazotti státuszból és ott is történtek sajnos. A munkaszerződéssel a kulturális dolgozók sokkal védtelenebbé válnak, a fizetésük emeléséhez eddig is megvolt a szükséges forrás, csak a politikai akarat nem volt meg. Ez nem fog változni.
Mindeközben pont a kormány emberei kezdtek el beszélni arról, hogy a haszontalan munkatársak “majd lemorzsolódnak”, sőt odáig mentek, hogy azt mondták: “van félnivalójuk” a könyvtárosoknak, múzeumi dolgozóknak.
