A négy igenes népszavazás egyik sarkalatos pontja volt 1989 októberében a munkásőrség megszüntetése. Akkor az urnához járulók 94 százaléka döntött úgy az országban, hogy jogutód nélkül szűnjön meg a csúcskorában 60 ezer tagot számláló szervezet. Így is lett.
Aztán telt-múlt az idő, kiteljesedett, majd kissé összement a magyar demokrácia, A demokratikus charta után békemenet lépett színre, majd magyaros gárda masírozott. Civil és álcivil egyesületek alakultak, mígnem az elmúlt napokban törtét valami szokatlan: színre lépett egy olyan társaság, amely a kádári idők nem éppen fényes emlékű szervezetét, a munkásőrséget nyíltan vállalja. Igaz, már nem sárguló újságlapokon, hanem közösségi oldalakon fejtik ki megalakulásuk indokait. Eszerint a Hagyományőrző Munkásőr Társaság a régi, baloldali értékeket kívánja civil szervezetként megjeleníteni. „Ennek részeként bemutatja az egykori munkásőrség használati tárgyait és alkalmanként acélszürke egyenruhába bújnak tagjai. Begyűjtik és feldolgozzák a szervezet múltjával kapcsolatos dokumentumokat, a történetét, gyarapítva a nemzet, a haza tudását".
A bejelentés nagy figyelmet keltett. Nem véletlenül. Ugyanis a munkásőrség az egyik fundamentuma volt a Kádár rendszernek, félkatonai szervezetként segítette. A munkásőröket az élet szinte minden terültén megtalálhattuk: gyárak, irodák, közhivatalok, kórházak, vendéglők. Át-és behálózta az országot, demonstrálta a kommunizmus szilárdságát és eltökéltségét. Nem véletlenül nevezték a párt öklének.
A munkásőrséget az 1956-os forradalom után hozták létre. Az volt a cél, hogy legyen egy párthoz hű, megbízható fegyveres testület. Kivitelezésében fő szerepet játszott Czinege Lajos későbbi hadügyminiszter. A pufajkásokból alakult új szervezet látványos erőfitogtató felvonulást rendezett 1957-ben a fővárosban. Régi káderekből, közte volt partizánokból, kommunista munkásokból, téesztagokból és szegényparasztokból állt volna, de éppen a munkásság nem volt vevő rá. Ekkor szervezték be, vagy éppen szerveztették be az értelmiségieket, irodistákat, gazdasági vezetőket, funkcionáriusokat.
Visszaemlékezések szerint 1957-ben 20 ezer tagja volt a munkásőrségnek, amely rendfenntartó-karhatalmi szerepkört látott el a párt- és állami ünnepségeken. TT típusú pisztolyokkal, majd szovjet PPS géppisztollyal szerelték fel őket. Fegyverüket eleinte hazavihették, otthon tarthatták, de mivel egyre több visszaélés történt, ezt a lehetőséget megszüntették. A szervezet végül 60 ezerre duzzadt. Élesben nem vetették be, de részt vettek árvízvédelemben, egészségügyi zárlatok biztosításában, betakarításban, fontos közmunkákban. Fő szerepük persze az elrettentés, a párt védelme volt. Egyenruhájuk a korabeli sötétkék munkásruhára hasonlított, amit a jellegzetes Lenin-sapka egészített ki. Nők is a tagjai lehettek a szervezetnek, amelyben csak tiszti rendfokozat létezett.
Vas megyében a legaktívabb a körmendi Brodorics Ferenc munkásőr egység volt. Nem sokkal a rendszerváltás előtt is élénk csapatmozdulatok jellemezték őket, mi több, hitet tettek az akkor már bukásra álló Grósz Károly főtitkár mellett. Ezt díjazandó, Borbély Sándor munkásőr országos parancsnok vándorzászlót adott át a Kiváló egységnek, amiért Varga József helyi parancsnok mondott köszönetet. Itt hangzott el az országosan elhíresült mondat: „Mi nem akarunk több pártot, de demokratikus eszközökkel nem tilthatjuk meg, ha mások akarják". Aztán eljött 1989, a népszavazás és a munkásőrség feloszlatása.
A most alakult társaság célja a hagyományőrzés, de kérdések azért akadnak. Nem lehet nem látni az országban a szélsőjobb erősödését, beszivárgását a hatalom sejtjeibe. Erősödik a gyűlölet, durvul a közéleti hangnem, az antiszemitizmus és az ezekre adott válaszok is egyre keményebbek. Sokan aggódnak emiatt. A társadalom egyes rétegeiben, csoportjaiban megjelent a félelem. Szociológusok szerint éppen az ilyen szituációk ágyaznak meg annak, hogy a magukat kiszolgáltatottnak érző csoportok önvédelemre rendezkedjenek be. Ez többféle formát ölthet, a civil kurázsin, a demonstrációkon túl megjelenhet szakszervezeti, érdekvédelmi köntösben is.
A Munkásőr Társaság mindenképpen új elem a palettán. 2010-14 előtt senkiben sem merült fel, hogy jó lenne újjáalakítani a munkásőrséget, még ha civil hagyományőrzés céljából is. De most felmerült. Ez pedig erős jelzés a megosztott magyar társadalom felé.
Szólj hozzá!
A győri látképet romboló társasház egyöntetű elutasítást kapott.
A TISZA Párt elnöke szerint a gyermek- és oktatásügy élére egy több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember kerül.
Változnak a plakát kihelyezési szabályok, és hamarosan kiderülhet az is, hogy pontosan mekkora bajban van a médiacég.
Autós nyílt nap, anyák napi készülődés, hangfürdő, egy csomó koncert és még rengeteg minden más.
Az alpolgármester szerint a Győr-Szol Zrt. trükközött az adatokkal az ominózus "Nokiás-dobozos" közgyűlésen.
A közlekedési és a szociális tárca vezetőit jelentette be Magyar Péter - délután az oktatásügy miniszterének személyére is fény derül.
Fekete Dávid a frakciójával szemben szavazott, Szeles Szabolcs inkább tartózkodott.
153 szavazattal nyert is a városban a fideszes jelölt a tiszással szemben.
Sárkány Pétert kérdeztük a kialakult helyzetről. Tóth Rebeka vezérigazgatót is kerestük, de őt sem mi, sem a Győr-Szol nem érte utol.
A modern internetes világban, ahol a fenyegetések száma és összetettsége folyamatosan növekszik, a vállalatok számára létfontosságú a megfelelő kiberbiztonsági stratégiák alkalmazása.
A szem körüli bőr rendkívül vékony, épp ezért különösen érzékeny a külső hatásokra.
A megyei napilap korábban egy sort sem írt arról a mutyiról, ami az országos média figyelmét is felkeltette.
Gondolta volna, hogy mennyire fontos szerepet játszik a hőszabályozás a hidraulikus rendszerek működésében? Az ilyen rendszerek, különösen teherautókban és munkagépekben, jelentős mennyiségű hőt termelnek működés közben.
Egy 150 éves platán és egy különleges tölgy lett a városi zöldfelületek jelképe.
A kezdeményezés egy több mint harminc egészségügyi intézményt és szervezetet magába foglaló stratégiai együttműködés része.
A kertápolás területén az utóbbi években jelentős átalakulások történtek, melyek új távlatokat nyitottak a zöld területek szerelmesei előtt.
Kaczor Zsolt szerint nem mint polgármester, hanem mint magánember kérte a falu lakóit, hogy a fideszes jelöltre szavazzanak. A szórólapokat közmunkások hordták ki, munkaidőn kívül.
Egy friss közlemény szerint Fekete Dávid már előzetesen is csupán az országgyűlési választásokig vállalta a frakcióvezetést