A négy igenes népszavazás egyik sarkalatos pontja volt 1989 októberében a munkásőrség megszüntetése. Akkor az urnához járulók 94 százaléka döntött úgy az országban, hogy jogutód nélkül szűnjön meg a csúcskorában 60 ezer tagot számláló szervezet. Így is lett.
Aztán telt-múlt az idő, kiteljesedett, majd kissé összement a magyar demokrácia, A demokratikus charta után békemenet lépett színre, majd magyaros gárda masírozott. Civil és álcivil egyesületek alakultak, mígnem az elmúlt napokban törtét valami szokatlan: színre lépett egy olyan társaság, amely a kádári idők nem éppen fényes emlékű szervezetét, a munkásőrséget nyíltan vállalja. Igaz, már nem sárguló újságlapokon, hanem közösségi oldalakon fejtik ki megalakulásuk indokait. Eszerint a Hagyományőrző Munkásőr Társaság a régi, baloldali értékeket kívánja civil szervezetként megjeleníteni. „Ennek részeként bemutatja az egykori munkásőrség használati tárgyait és alkalmanként acélszürke egyenruhába bújnak tagjai. Begyűjtik és feldolgozzák a szervezet múltjával kapcsolatos dokumentumokat, a történetét, gyarapítva a nemzet, a haza tudását".
A bejelentés nagy figyelmet keltett. Nem véletlenül. Ugyanis a munkásőrség az egyik fundamentuma volt a Kádár rendszernek, félkatonai szervezetként segítette. A munkásőröket az élet szinte minden terültén megtalálhattuk: gyárak, irodák, közhivatalok, kórházak, vendéglők. Át-és behálózta az országot, demonstrálta a kommunizmus szilárdságát és eltökéltségét. Nem véletlenül nevezték a párt öklének.
A munkásőrséget az 1956-os forradalom után hozták létre. Az volt a cél, hogy legyen egy párthoz hű, megbízható fegyveres testület. Kivitelezésében fő szerepet játszott Czinege Lajos későbbi hadügyminiszter. A pufajkásokból alakult új szervezet látványos erőfitogtató felvonulást rendezett 1957-ben a fővárosban. Régi káderekből, közte volt partizánokból, kommunista munkásokból, téesztagokból és szegényparasztokból állt volna, de éppen a munkásság nem volt vevő rá. Ekkor szervezték be, vagy éppen szerveztették be az értelmiségieket, irodistákat, gazdasági vezetőket, funkcionáriusokat.
Visszaemlékezések szerint 1957-ben 20 ezer tagja volt a munkásőrségnek, amely rendfenntartó-karhatalmi szerepkört látott el a párt- és állami ünnepségeken. TT típusú pisztolyokkal, majd szovjet PPS géppisztollyal szerelték fel őket. Fegyverüket eleinte hazavihették, otthon tarthatták, de mivel egyre több visszaélés történt, ezt a lehetőséget megszüntették. A szervezet végül 60 ezerre duzzadt. Élesben nem vetették be, de részt vettek árvízvédelemben, egészségügyi zárlatok biztosításában, betakarításban, fontos közmunkákban. Fő szerepük persze az elrettentés, a párt védelme volt. Egyenruhájuk a korabeli sötétkék munkásruhára hasonlított, amit a jellegzetes Lenin-sapka egészített ki. Nők is a tagjai lehettek a szervezetnek, amelyben csak tiszti rendfokozat létezett.
Vas megyében a legaktívabb a körmendi Brodorics Ferenc munkásőr egység volt. Nem sokkal a rendszerváltás előtt is élénk csapatmozdulatok jellemezték őket, mi több, hitet tettek az akkor már bukásra álló Grósz Károly főtitkár mellett. Ezt díjazandó, Borbély Sándor munkásőr országos parancsnok vándorzászlót adott át a Kiváló egységnek, amiért Varga József helyi parancsnok mondott köszönetet. Itt hangzott el az országosan elhíresült mondat: „Mi nem akarunk több pártot, de demokratikus eszközökkel nem tilthatjuk meg, ha mások akarják". Aztán eljött 1989, a népszavazás és a munkásőrség feloszlatása.
A most alakult társaság célja a hagyományőrzés, de kérdések azért akadnak. Nem lehet nem látni az országban a szélsőjobb erősödését, beszivárgását a hatalom sejtjeibe. Erősödik a gyűlölet, durvul a közéleti hangnem, az antiszemitizmus és az ezekre adott válaszok is egyre keményebbek. Sokan aggódnak emiatt. A társadalom egyes rétegeiben, csoportjaiban megjelent a félelem. Szociológusok szerint éppen az ilyen szituációk ágyaznak meg annak, hogy a magukat kiszolgáltatottnak érző csoportok önvédelemre rendezkedjenek be. Ez többféle formát ölthet, a civil kurázsin, a demonstrációkon túl megjelenhet szakszervezeti, érdekvédelmi köntösben is.
A Munkásőr Társaság mindenképpen új elem a palettán. 2010-14 előtt senkiben sem merült fel, hogy jó lenne újjáalakítani a munkásőrséget, még ha civil hagyományőrzés céljából is. De most felmerült. Ez pedig erős jelzés a megosztott magyar társadalom felé.
Szólj hozzá!
Dobrev Klára megszólaltatta a Szőlő utcai intézet volt dolgozóját.
Akár már pénteken dönthet róla az illetékes bizottság, hogy pénzt különít el a kopóréteg cseréjére.
A 2 millió forintos költséget a Falco fizette ki.
De aztán kiderült, hogy kamuzott.
Az azonban egyelőre még titok, hogy hova kerül és mekkora lesz.
A párt igazgatója a szombathelyi jelöltbemutatón beszélt erről.
Több mint 3 millió forintot osztanak szét a „kezdeményezések kerete” terhére.
Pintér Bence szerint le vagyunk maradva más nagyvárosokhoz képest – a Zechmeister-terv a szociális szféra és az oktatási intézmények megerősítését is célozza.
Elindult az őszi zöldhulladék szezon Győrben – 100 kilogrammig díjmentesen lehet leadni a fásszárú hulladékot.
Az akut légúti tünetekkel járó megbetegedések számának emelkedése az indok.
Szentgotthárdon és Monoron indulhatnak el az első lakásépítési projektek az Otthon Start Program keretében.
A város forgalmas közlekedési csomópontjain összesen 10 gyalogátkelőhelyet létesítenek. Soroljuk a helyszíneket.
A Nobel-díjas magyar fizikus életét és munkásságát bemutató alkotás a legjobb dokumentumfilm díját nyerte el a nemzetközi fesztiválon.
Az M1-es autópályán buktak meg, autóalkatrészek közé rejtették a szajrét.
Felnőtt- és gyermek rendelő, ügyeleti helyiség és nyugdíjasklub is helyet kapna a belvárosi épületben.
Az ikonikus műemléképület az utolsó órában kaphat esélyt a pusztulás megállítására – háromlépcsős állagmegóvás indul.