A négy igenes népszavazás egyik sarkalatos pontja volt 1989 októberében a munkásőrség megszüntetése. Akkor az urnához járulók 94 százaléka döntött úgy az országban, hogy jogutód nélkül szűnjön meg a csúcskorában 60 ezer tagot számláló szervezet. Így is lett.
Aztán telt-múlt az idő, kiteljesedett, majd kissé összement a magyar demokrácia, A demokratikus charta után békemenet lépett színre, majd magyaros gárda masírozott. Civil és álcivil egyesületek alakultak, mígnem az elmúlt napokban törtét valami szokatlan: színre lépett egy olyan társaság, amely a kádári idők nem éppen fényes emlékű szervezetét, a munkásőrséget nyíltan vállalja. Igaz, már nem sárguló újságlapokon, hanem közösségi oldalakon fejtik ki megalakulásuk indokait. Eszerint a Hagyományőrző Munkásőr Társaság a régi, baloldali értékeket kívánja civil szervezetként megjeleníteni. „Ennek részeként bemutatja az egykori munkásőrség használati tárgyait és alkalmanként acélszürke egyenruhába bújnak tagjai. Begyűjtik és feldolgozzák a szervezet múltjával kapcsolatos dokumentumokat, a történetét, gyarapítva a nemzet, a haza tudását".
A bejelentés nagy figyelmet keltett. Nem véletlenül. Ugyanis a munkásőrség az egyik fundamentuma volt a Kádár rendszernek, félkatonai szervezetként segítette. A munkásőröket az élet szinte minden terültén megtalálhattuk: gyárak, irodák, közhivatalok, kórházak, vendéglők. Át-és behálózta az országot, demonstrálta a kommunizmus szilárdságát és eltökéltségét. Nem véletlenül nevezték a párt öklének.
A munkásőrséget az 1956-os forradalom után hozták létre. Az volt a cél, hogy legyen egy párthoz hű, megbízható fegyveres testület. Kivitelezésében fő szerepet játszott Czinege Lajos későbbi hadügyminiszter. A pufajkásokból alakult új szervezet látványos erőfitogtató felvonulást rendezett 1957-ben a fővárosban. Régi káderekből, közte volt partizánokból, kommunista munkásokból, téesztagokból és szegényparasztokból állt volna, de éppen a munkásság nem volt vevő rá. Ekkor szervezték be, vagy éppen szerveztették be az értelmiségieket, irodistákat, gazdasági vezetőket, funkcionáriusokat.
Visszaemlékezések szerint 1957-ben 20 ezer tagja volt a munkásőrségnek, amely rendfenntartó-karhatalmi szerepkört látott el a párt- és állami ünnepségeken. TT típusú pisztolyokkal, majd szovjet PPS géppisztollyal szerelték fel őket. Fegyverüket eleinte hazavihették, otthon tarthatták, de mivel egyre több visszaélés történt, ezt a lehetőséget megszüntették. A szervezet végül 60 ezerre duzzadt. Élesben nem vetették be, de részt vettek árvízvédelemben, egészségügyi zárlatok biztosításában, betakarításban, fontos közmunkákban. Fő szerepük persze az elrettentés, a párt védelme volt. Egyenruhájuk a korabeli sötétkék munkásruhára hasonlított, amit a jellegzetes Lenin-sapka egészített ki. Nők is a tagjai lehettek a szervezetnek, amelyben csak tiszti rendfokozat létezett.
Vas megyében a legaktívabb a körmendi Brodorics Ferenc munkásőr egység volt. Nem sokkal a rendszerváltás előtt is élénk csapatmozdulatok jellemezték őket, mi több, hitet tettek az akkor már bukásra álló Grósz Károly főtitkár mellett. Ezt díjazandó, Borbély Sándor munkásőr országos parancsnok vándorzászlót adott át a Kiváló egységnek, amiért Varga József helyi parancsnok mondott köszönetet. Itt hangzott el az országosan elhíresült mondat: „Mi nem akarunk több pártot, de demokratikus eszközökkel nem tilthatjuk meg, ha mások akarják". Aztán eljött 1989, a népszavazás és a munkásőrség feloszlatása.
A most alakult társaság célja a hagyományőrzés, de kérdések azért akadnak. Nem lehet nem látni az országban a szélsőjobb erősödését, beszivárgását a hatalom sejtjeibe. Erősödik a gyűlölet, durvul a közéleti hangnem, az antiszemitizmus és az ezekre adott válaszok is egyre keményebbek. Sokan aggódnak emiatt. A társadalom egyes rétegeiben, csoportjaiban megjelent a félelem. Szociológusok szerint éppen az ilyen szituációk ágyaznak meg annak, hogy a magukat kiszolgáltatottnak érző csoportok önvédelemre rendezkedjenek be. Ez többféle formát ölthet, a civil kurázsin, a demonstrációkon túl megjelenhet szakszervezeti, érdekvédelmi köntösben is.
A Munkásőr Társaság mindenképpen új elem a palettán. 2010-14 előtt senkiben sem merült fel, hogy jó lenne újjáalakítani a munkásőrséget, még ha civil hagyományőrzés céljából is. De most felmerült. Ez pedig erős jelzés a megosztott magyar társadalom felé.
Szólj hozzá!
Jelenleg is több, mint 500-an szolgálnak az ukrán seregben.
Megértést és türelmet kér a Pannon Víz, várhatóan 5 hétig tart a munka.
A játékos visszatért Újpestre.
A modern ipari környezet elképzelhetetlen jól működő levegőhálózat nélkül.
Közlekedési kisokos hétfőre.
Tulajdonosa több is van, mégsem tartja karban senki.
Lakások belsejének átalakításakor különböző tényezőket érdemes figyelembe venni, hogy az esztétikum és a funkció harmonikus egységet alkosson.
Mindketten hiszünk a korrekt párbeszédben és egymás kölcsönös tiszteletében - írta Balaicz Zoltán.
Ha nem írnak róla, akkor nem is volt?
Ha seprőgépet, öreg furgont, vagy konténerszállító-teherautót venne, most licitálhat!
Az airsoft egy izgalmas, taktikai csapatsport, amely az elmúlt évtizedekben világszerte hatalmas rajongótáborra tett szert.
A rendezvények specialitása, hogy a kihelyezett ügyfélszolgálatokon egyszerre vannak jelen mindkét ország nyugdíjügyintézői, akik segítenek az igénylésben, a jogosultsággal kapcsolatos kérdésekben, és átveszik a szükséges dokumentumokat.
Ugorhat a sárvári férfi jogsija is.
Mindegy mit írtak az osztrák lapok, nem volt ‘megoldása’ a győriek ellen a bécsi alakulatnak.
Úgy nőtte ki az eredeti helyszínt, hogy ott sem járt.