Június 4-én lesz 100 esztendeje, hogy a Párizs melletti Versaillesben aláírták a vesztes háború utáni, Magyarországra kirótt békeszerződést. A következmények egyenesen pokoliak voltak, Vasvármegyére még évekig tartó huzavona várt, a mi Trianonunk csak 1923 őszén zárult le véglegesen.
A százéves évfordulót eddig visszafogottan kezeli a nacionalista Orbán-kormány, amire jó oka is van. Hiszen a diktátum, amit nem túlzás gyalázatos jelzővel illetni, a környező államokban nemzetépítőnek számít. Trianon 100 év után is érzékeny seb Kelet-Közép Európa testén és még sokáig az is marad. A döntés értelmében az addigi, 320 ezer négyzetkilométeres középhatalom 90 ezerre apad, 18 millió lakossága pedig 7 millióra csökkent, így kisállammá vált. Egy ideig még az államiság megszűnése is fenyegetett (nyugat-magyarországi szláv korridor Benes-i terve).
kép: Az elcsatolt területek
Külön történet az ország legfejlettebb régiójának számító Vasvármegye sorsának alakulása. A szerződés nyomán a ország területéből Ausztria 3 ezer 977 négyzetkilométert kapott 285 ezer 609 lakossal, közte 226 ezer 751 németajkúval. Így született meg Burgenland. Neve a magyar vármegye szóból származik, négy – Pozsony, Moson, Sopron és Vas – vármegye területéből hozták létre. Kezdetben még „Vierburgenland" lett volna az új tartomány neve. A három nyugati vármegye közül Vast sújtotta legkeményebben a trianoni békediktátum. Területének 40 százalékát, 2190 négyzetkilométert veszítette el. Ennek nagyobb részét, 1548 négyzetkilométert Ausztriához, déli tájait a Szerb-Horvát- Szlovén-Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához kötötték. Vasvármegye 611 településének több mint a felét, 316 községet, népességének 41,99 százalékát elcsatolták. Így a vármegye össznépességének 28,9 százaléka vált osztrák állampolgárrá.
kép: Gróf Apponyi Albert 2 órás beszéde sem mentette meg az országot
A trianoni békediktátum kihirdetése után megszólaltak a harangok, gyásznap vette kezdetét. Magyarországnak nem volt olyan erős szövetségese, hogy enyhítse a hatalmas veszteséget. Ezért a további területi követelések felerősödtek. A románok Erdély megszerzése után szorgalmazták az Alföld elcsatolását. A csehszlovákok 150 kilométer széles nyugati korridort terveztek, ez gyakorlatilag az államiság végét jelentette volna. Délen a Muravidékért folyt a harc, kikiáltották a Vendvidéki Köztársaságot, válaszul a jugoszláv hadsereg színmagyar falvakat szállt meg. Ekkor kaptak észbe az olaszok és az amerikaiak, meghiúsítva a korridort és támogatva a helyi népszavazásokat. Ezáltal valamit visszanyerhettünk.
Amint azt vonatkozó tanulmányában Rózsahegyi István (Honismeret, 1990. 2-3 szám) kifejti, a Soproni Tábornoki Bizottság 1921. november 11-én tájékoztatta az osztrák kormányt, hogy a békeszerződésben nekik ítélt terület birtokbavételét megkezdhetik. Ausztria már katonailag is felkészült Burgenland elfoglalására, 1921. november 16-án Sopron megyében átlépték a Stájer-határt, Zárányig és Darufalváig nyomultak előre. Majd előkészületeket tettek a Vas megyei rész megszállására és november 25-én bevonultak Gyanafalvára, Radafalvára, Pásztorházára és Felsőőrre. November 30-án fejeződött be Vasvármegye megszállása, amikor bevonultak Csém és Pornóapáti községekbe is. Ezzel elfoglalták egész Pinkavölgyét.
kép: Soproni örömhír
Az osztrák kormány a megszállt területen igyekezett mielőbb megszilárdítani a hatalmát. Elbocsátottak minden tisztviselőt, aki nem tudott németül. A megszállt területek lakossága azonban nem nyugodott bele helyzetébe, követelték az anyaországhoz való visszacsatolásukat. Amikor tudomást szereztek a határmegállapító bizottság Felsőcsatárra érkezésének időpontjáról, 1922. márciusában Csajta, Csém, Kisnarda, Nagynarda küldöttséget küldött. A Himnuszt énekelve, magyar zászlókkal vonultak fel és Felsőcsatár előtt az úton a bizottság autói előtt szétterítették a magyar zászlókat. A bizottság autói megálltak és a küldöttségek vezetői kijelentették, hogy magyarok kívánnak maradni. A küldöttségek kérését a határmegállapító bizottság tagjai Pollák József felsőcsatári bíró házánál foglalták jegyzőkönyvbe. Dr. Kausz Gyula szombathelyi ügyvéd volt a pinkavölgyiek szószólója, követelve a visszacsatolást. Az osztrák csendőrség keményen fellépett a mozgalom ellen. Dr. Kauszt letartóztatták, őt és hozzátartozóit bántalmazták. Később Felsőőrre vitték és államrend elleni lázadás bűntette címén eljárást indítottak ellene.
1922. március 10-én Szentpéterfán - miután a határmegállapító bizottság eltávozott - azokat, akik Magyarország mellett nyilatkoztak, az osztrák csendőrök brutálisan bántalmazták. Majd 25 főből álló katonaságot szállásoltak el büntetésből a községben. A Pinka völgyében megfélemlítéssel kísérten olyan kérvényeket írattak alá a lakossággal, miszerint Ausztriához kivannak tartozni. A szentpéterfaiak a verések ellenére az aláírást megtagadták.
kép: Trianoni abszurd: határvonal kijelölés Alsócsatáron. A határ megkerüli a házat, a disznóólat a ház végénél Ausztriához csatolták. (Fotó: Vasi Szemle 2000/3. szám)
A megszállt területek lakosságának mozgalma nem maradt hatás nélkül. A Népszövetség 1922. szeptember 17-én kelt határozatában 10 községet visszaítélt Magyarországnak. Vasvármegyének 8 pinkavölgyi községet teljes terjedelemben - Nagynarda, Kisnarda, Alsócsatár, Felsőcsatár, Magyarkeresztes, Németkeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti - valamint Pinkamindszent, Felsőrönök , Rábafüzes és Felsőszölnök falvakat. A visszacsatolt községek a 14 hónapos osztrák uralom alól felszabadulva 4 helyen ünnepséget rendeztek. Nagynardán Kisnarda is részt vett, Felsőcsatáron, ahol Alsócsatár, Németkeresztesen, ahol Magyarkeresztes, Pornóapátiban, ahol Horvátlövő lakossága vett részt. Érdekes eseménye volt a Pornóapátiban rendezett ünnepségnek, hogy azon az üldöztetés ellenére részt vett a még megszállás alatt lévő Szentpéterfa horvát nemzetiségű küldöttsége. A delegáció vezetője felszólalt és méltatta az anyaországhoz való visszatérés jelentőségét.
Szentpéterfa visszacsatolására március 9-én került sor. Vas megyében még Kőszeg, Rőt, Rendek szakaszon herceg Eszterházy erdejének Gyöngyöstől délre eső része 160 holdnyi terjedelemben került vissza. Kőszeg városnak a Zeiger-hegytől nyugatra eső 1200 hold erdejét, Szentpéterfa községnek a tábornoki bizottság által megállapított semleges zónától nyugatra eső részét teljes terjedelmében visszakaptuk. Szentgotthárdnál a cisztercita apátság Németlak és Nagyfalva községek határába eső 150 holdnyi szántóföldjét ítélték vissza.
kép: Vasvármegye korabeli térképe
Ezzel lezárult a magyar-osztrák határvita. A mérleg: Vasvármegye 617 községéből 337 került osztrák fennhatóság alá. A Kőszegi-hegységben az Írottkő semleges státust kapott. Érdekesség, hogy a határvonal az Írottkő magassági pontján vonult keresztül, a határ pontosan két részre vágta a kilátót. A határ megállapítással 21. 563 hold és 5854 ember jutott vissza Magyarországhoz. A trianoni békeszerződés alapján, a határkiigazítások után, Ausztria 3580 négyzetkilométer területet és 50 ezer lakost kapott.
Pinkavölgye 9 községe és Olmód népének harca azonban nem volt hiábavaló. Visszacsatolásuk az eredménye annak a magatartásnak, amellyel ezeknek a községeknek népe kiverekedte magának, hogy visszakerülhessen régi hazájához. Eredménye annak a bátorságnak, szívósságnak, amellyel oly hangosan és nyomatékosan adta tudtára akaratát az antantbizottságnak, hogy azt nem lehetett nem tudomásul venni" – szólt a méltatás. 1933. szeptember 24-én, a visszacsatolás 10. évfordulója alkalmából Pornóapáti községének Országzászlót, a Pinka menti községnek pedig hűségét megörökítő emléktáblát adományoztak, Communitas Fidelissima (Hűséges Falu) felirattal.
Szólj hozzá!
A jelölt a Jobbik soproni szervezetének alelnöke, jelenleg Sopronkőhidán él családjával.
Továbbra is Gyulai Zsolt vezeti a szövetséget.
Önnek új üzenete érkezett.
Többek között a nagykölkedi, máig a település határában éktelenkedő gumitelep is az ügy részese.
Szerencsére összejött a 20 éves jogi szakmai gyakorlata.
1 milliárd 800 millió forintra csökkent a szervezet állami támogatása. Szalai Ádám és Schäfer András veheti át az utánpótlásbázis.
A győriek előadása a műfajilag is rendkívül színes programot kínáló Magyar Kulturális Hét Pozsonyban nevű rendezvénysorozat idei évadának egyik kiemelkedő pontja.
Ha valaki meghallja azt, hogy országúti kerékpár, legtöbbször a Tour de France ugrik be.
Az Odense sem okozott gondot a győri csajoknak.
A rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában.
29:28-ra győzték le a győri lányok a dán riválist.
Ezentúl a közgyűlés nyilvánossága előtt tárgyalják meg az önkormányzati cégek beszámolóit.
Hiába szavaztak úgy a helyiek, hogy nem szeretnék, ha egy része be lenne építve.
Kiderült, hogy nem is lehetett volna titkos, és, hogy mára mennyire elavult.
Nem ukránok, belföldi szélhámosok voltak.
Egy szombathelyi férfi azt állította, hogy a testvére belökte a szobába, és nem engedi ki onnan.
Egy jól megtervezett és kivitelezett kerítés nem csupán határvonalat jelent egy telek szélén. A kerítés a biztonság, az esztétikum és a funkcionalitás hármas egységét képviseli – legyen szó családi házról, ipari területről vagy mezőgazdasági birtokról.
Gyulai Miklós elnök, egyszerűen csak puccsot emleget.