Június 4-én lesz 100 esztendeje, hogy a Párizs melletti Versaillesben aláírták a vesztes háború utáni, Magyarországra kirótt békeszerződést. A következmények egyenesen pokoliak voltak, Vasvármegyére még évekig tartó huzavona várt, a mi Trianonunk csak 1923 őszén zárult le véglegesen.
A százéves évfordulót eddig visszafogottan kezeli a nacionalista Orbán-kormány, amire jó oka is van. Hiszen a diktátum, amit nem túlzás gyalázatos jelzővel illetni, a környező államokban nemzetépítőnek számít. Trianon 100 év után is érzékeny seb Kelet-Közép Európa testén és még sokáig az is marad. A döntés értelmében az addigi, 320 ezer négyzetkilométeres középhatalom 90 ezerre apad, 18 millió lakossága pedig 7 millióra csökkent, így kisállammá vált. Egy ideig még az államiság megszűnése is fenyegetett (nyugat-magyarországi szláv korridor Benes-i terve).
kép: Az elcsatolt területek
Külön történet az ország legfejlettebb régiójának számító Vasvármegye sorsának alakulása. A szerződés nyomán a ország területéből Ausztria 3 ezer 977 négyzetkilométert kapott 285 ezer 609 lakossal, közte 226 ezer 751 németajkúval. Így született meg Burgenland. Neve a magyar vármegye szóból származik, négy – Pozsony, Moson, Sopron és Vas – vármegye területéből hozták létre. Kezdetben még „Vierburgenland" lett volna az új tartomány neve. A három nyugati vármegye közül Vast sújtotta legkeményebben a trianoni békediktátum. Területének 40 százalékát, 2190 négyzetkilométert veszítette el. Ennek nagyobb részét, 1548 négyzetkilométert Ausztriához, déli tájait a Szerb-Horvát- Szlovén-Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához kötötték. Vasvármegye 611 településének több mint a felét, 316 községet, népességének 41,99 százalékát elcsatolták. Így a vármegye össznépességének 28,9 százaléka vált osztrák állampolgárrá.
kép: Gróf Apponyi Albert 2 órás beszéde sem mentette meg az országot
A trianoni békediktátum kihirdetése után megszólaltak a harangok, gyásznap vette kezdetét. Magyarországnak nem volt olyan erős szövetségese, hogy enyhítse a hatalmas veszteséget. Ezért a további területi követelések felerősödtek. A románok Erdély megszerzése után szorgalmazták az Alföld elcsatolását. A csehszlovákok 150 kilométer széles nyugati korridort terveztek, ez gyakorlatilag az államiság végét jelentette volna. Délen a Muravidékért folyt a harc, kikiáltották a Vendvidéki Köztársaságot, válaszul a jugoszláv hadsereg színmagyar falvakat szállt meg. Ekkor kaptak észbe az olaszok és az amerikaiak, meghiúsítva a korridort és támogatva a helyi népszavazásokat. Ezáltal valamit visszanyerhettünk.
Amint azt vonatkozó tanulmányában Rózsahegyi István (Honismeret, 1990. 2-3 szám) kifejti, a Soproni Tábornoki Bizottság 1921. november 11-én tájékoztatta az osztrák kormányt, hogy a békeszerződésben nekik ítélt terület birtokbavételét megkezdhetik. Ausztria már katonailag is felkészült Burgenland elfoglalására, 1921. november 16-án Sopron megyében átlépték a Stájer-határt, Zárányig és Darufalváig nyomultak előre. Majd előkészületeket tettek a Vas megyei rész megszállására és november 25-én bevonultak Gyanafalvára, Radafalvára, Pásztorházára és Felsőőrre. November 30-án fejeződött be Vasvármegye megszállása, amikor bevonultak Csém és Pornóapáti községekbe is. Ezzel elfoglalták egész Pinkavölgyét.
kép: Soproni örömhír
Az osztrák kormány a megszállt területen igyekezett mielőbb megszilárdítani a hatalmát. Elbocsátottak minden tisztviselőt, aki nem tudott németül. A megszállt területek lakossága azonban nem nyugodott bele helyzetébe, követelték az anyaországhoz való visszacsatolásukat. Amikor tudomást szereztek a határmegállapító bizottság Felsőcsatárra érkezésének időpontjáról, 1922. márciusában Csajta, Csém, Kisnarda, Nagynarda küldöttséget küldött. A Himnuszt énekelve, magyar zászlókkal vonultak fel és Felsőcsatár előtt az úton a bizottság autói előtt szétterítették a magyar zászlókat. A bizottság autói megálltak és a küldöttségek vezetői kijelentették, hogy magyarok kívánnak maradni. A küldöttségek kérését a határmegállapító bizottság tagjai Pollák József felsőcsatári bíró házánál foglalták jegyzőkönyvbe. Dr. Kausz Gyula szombathelyi ügyvéd volt a pinkavölgyiek szószólója, követelve a visszacsatolást. Az osztrák csendőrség keményen fellépett a mozgalom ellen. Dr. Kauszt letartóztatták, őt és hozzátartozóit bántalmazták. Később Felsőőrre vitték és államrend elleni lázadás bűntette címén eljárást indítottak ellene.
1922. március 10-én Szentpéterfán - miután a határmegállapító bizottság eltávozott - azokat, akik Magyarország mellett nyilatkoztak, az osztrák csendőrök brutálisan bántalmazták. Majd 25 főből álló katonaságot szállásoltak el büntetésből a községben. A Pinka völgyében megfélemlítéssel kísérten olyan kérvényeket írattak alá a lakossággal, miszerint Ausztriához kivannak tartozni. A szentpéterfaiak a verések ellenére az aláírást megtagadták.
kép: Trianoni abszurd: határvonal kijelölés Alsócsatáron. A határ megkerüli a házat, a disznóólat a ház végénél Ausztriához csatolták. (Fotó: Vasi Szemle 2000/3. szám)
A megszállt területek lakosságának mozgalma nem maradt hatás nélkül. A Népszövetség 1922. szeptember 17-én kelt határozatában 10 községet visszaítélt Magyarországnak. Vasvármegyének 8 pinkavölgyi községet teljes terjedelemben - Nagynarda, Kisnarda, Alsócsatár, Felsőcsatár, Magyarkeresztes, Németkeresztes, Horvátlövő, Pornóapáti - valamint Pinkamindszent, Felsőrönök , Rábafüzes és Felsőszölnök falvakat. A visszacsatolt községek a 14 hónapos osztrák uralom alól felszabadulva 4 helyen ünnepséget rendeztek. Nagynardán Kisnarda is részt vett, Felsőcsatáron, ahol Alsócsatár, Németkeresztesen, ahol Magyarkeresztes, Pornóapátiban, ahol Horvátlövő lakossága vett részt. Érdekes eseménye volt a Pornóapátiban rendezett ünnepségnek, hogy azon az üldöztetés ellenére részt vett a még megszállás alatt lévő Szentpéterfa horvát nemzetiségű küldöttsége. A delegáció vezetője felszólalt és méltatta az anyaországhoz való visszatérés jelentőségét.
Szentpéterfa visszacsatolására március 9-én került sor. Vas megyében még Kőszeg, Rőt, Rendek szakaszon herceg Eszterházy erdejének Gyöngyöstől délre eső része 160 holdnyi terjedelemben került vissza. Kőszeg városnak a Zeiger-hegytől nyugatra eső 1200 hold erdejét, Szentpéterfa községnek a tábornoki bizottság által megállapított semleges zónától nyugatra eső részét teljes terjedelmében visszakaptuk. Szentgotthárdnál a cisztercita apátság Németlak és Nagyfalva községek határába eső 150 holdnyi szántóföldjét ítélték vissza.
kép: Vasvármegye korabeli térképe
Ezzel lezárult a magyar-osztrák határvita. A mérleg: Vasvármegye 617 községéből 337 került osztrák fennhatóság alá. A Kőszegi-hegységben az Írottkő semleges státust kapott. Érdekesség, hogy a határvonal az Írottkő magassági pontján vonult keresztül, a határ pontosan két részre vágta a kilátót. A határ megállapítással 21. 563 hold és 5854 ember jutott vissza Magyarországhoz. A trianoni békeszerződés alapján, a határkiigazítások után, Ausztria 3580 négyzetkilométer területet és 50 ezer lakost kapott.
Pinkavölgye 9 községe és Olmód népének harca azonban nem volt hiábavaló. Visszacsatolásuk az eredménye annak a magatartásnak, amellyel ezeknek a községeknek népe kiverekedte magának, hogy visszakerülhessen régi hazájához. Eredménye annak a bátorságnak, szívósságnak, amellyel oly hangosan és nyomatékosan adta tudtára akaratát az antantbizottságnak, hogy azt nem lehetett nem tudomásul venni" – szólt a méltatás. 1933. szeptember 24-én, a visszacsatolás 10. évfordulója alkalmából Pornóapáti községének Országzászlót, a Pinka menti községnek pedig hűségét megörökítő emléktáblát adományoztak, Communitas Fidelissima (Hűséges Falu) felirattal.
Szólj hozzá!
82 méter 19 centire repítette a szert.
Szeptembertől Düsseldorfban látja el a feladatot.
A direktor bevédte volna az első fokon szeméremsértésért elítélt néptánctanárt, őt pedig a tankerület.
Vas vármegyében az árvíz utáni helyreállításra összesen több mint 560 millió forintot fordítanak.
Aki éppen arra jár, legyen türelemmel.
A kormány ennyi erővel bingózhatna is.
Miután földre vitte, még több alkalommal bele is rúgott.
A rendőrség füle a problémára tapadt.
Kocsis Máté digitális polgári körének egyik alapítója lett, a győri Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltségének egyik fővárományosa.
A 2004-es születésű Hansen Daniel 2 szezonra írt alá a piros-feketékhez.
A hétfői tűzben elpusztult kukákat gyorsan pótolta a GYHG.
Most úgy néz ki, többet nem vezet.
A cég stabil és nyereséges működése a kulcs.
A csapat nevéből eltűnt a ‘Győr’, de reméljük ez nem befolyásolja a teljesítményt.
70 koncerttel és 20 új zeneművel készülnek.
46 hagyományőrző csapattal vár a histórikus játék!