Ha megy az önkormányzat a levesbe, visszajöhet a kádári tanácsrendszer

ugytudjuk.hu 2020-12-09 12:29:46
A Fidesz-KDNP a 2010-es, kétharmados hatalomátvétele óta gyakorlatilag folyamatos és kíméletlen harcot folytat az önkormányzatiság ellen. Ez nem is csoda, hiszen egy mindent központosító rendszerről van szó, amelyben az önállóság veszélyes tényező.

A mostani, járványra hivatkozó törvénykezés egyik fontos eleme az önkormányzatok formálissá tétele. Ezt a modellt, Szájer József alkotmányozó gondolatainak nyomvályújában, már 2011-ben megalkották Orbánék. Nem lopták az időt, csak arra kellett várniuk egy keveset, hogy a fennálló Alkotmányt elvessék és az általuk kialakított Magyarország Alaptörvényét (2011. április 25) tegyék a helyére.

Ebben - szemben a korábbi, hatályos Alkotmánnyal - már nem rendelkeznek arról, hogy mely területi egységekben kell helyi önkormányzatokat alakítani és ott ki rendelkezhet az önkormányzás kollektív jogával.

A megyei vagyonvesztés ékes és szomorú példája a ma is üresen álló, balatonberényi gyermeküdülő

Fotó: hirbalaton.hu

A puding próbája az evés, ezt követve a fideszes modellt már 2012-ben kipróbálták. Ez évben indult el az a folyamat, amely a megyei önkormányzatiság de facto kiüresítéséhez, ellényegtelenítéséhez vezetett. Hogy miért a megye volt a kísérleti célpont? Részint a szétszórt, könnyen megosztható-összeugrasztható településszerkezet, másrészt az országban szinte teljessé vált kormánypárti megyeirányítás miatt.

Utóbbiak aztán sorra ajánlották fel értékes ingatlanjaikat (középületek, intézmények, iskolák, parkok, üdülők, szállodák, kastélyok) az államnak, elébe menve súlytalanná válásának. 

Ez a folyamat játszódott le Vas megyében is. A rendszerváltás után a baloldali dr. Pusztai Gyula lett a megyei elnök, ekkor még 40 képviselővel bírt az irányító testület. A megye jelentős pénzek fölött rendelkezett, sőt maga is fialtatta a forintokat.

Pusztait a Fidesz-KDNP politikusa, Markó Péter követte, aki például önálló megyei külpolitikát épített ki, gazdasági kapcsolatokkal. Markót a fideszes Kovács Ferenc váltotta, aki országgyűlési képviselő is volt. Több ciklusos regnálása alatt történt meg az önkormányzati vagyon, úgymond, felajánlása.

Gonda György megyei tanácselnök kulturális kitüntetést ad át

De ekkor még a megyei önkormányzat jelentős tényezőnek számított, nagy vagyonnal gazdálkodhatott, számos intézményt működtetett. Mindez megfelelt az önkormányzatiság rendszerváltáskor rögzített demokratikus elveinek. Meglepőnek tűnhet, de voltak előzményei az új modellnek, mégpedig a kádári tanácsrendszerben.

A harmadik tanácstörvény (az 1971. évi I. törvény) újraszabályozta a tanácsok jogállását, szerepét és a tanácsi szervezet hatáskörét. Az előzőekhez képest a legjelentősebb változás a tanácsok jellegének meghatározásában történt. Eszerint a tanácsok „a nép hatalmát megvalósító szocialista államnak a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási szervei" voltak.

És most jön a lényeg: ez a változtatás azt jelentette, hogy a tanácsok munkájában a korábbinál jóval nagyobb szerepet kapott az önkormányzati jelleg, vagyis a tanácsok növekvő önállósághoz, öntevékenységhez juthattak. Ez természetesen azzal járt együtt, hogy a helyi igényeket figyelembe vevő tanácstestületi döntésekhez a szükséges gazdasági eszközöket, főleg pénzt is biztosítani kellett. Ezért a tanácsok szabadabb kezet kaptak a tervezésben, az anyagi eszközök felhasználásában.

Itt meg kell jegyezni, hogy Vas megyében képzett, elismert szakembereket ültettek, természetesen pártjóváhagyással, az elnöki székbe. Gonda György kimagasló politikussá vált, nevéhez köthető a megye felrajzolása az ország kulturális térképére. Bors Zoltán pedig a gazdaság területén erősítette a megyei pozíciókat, ő indította el az országos mozgalommá vált kastély-hasznosítást.

Ha azt vesszük, hogy manapság mit lát el egy megyei önkormányzat, mekkora ráhatása van a megye dolgaira, életére, akkor egyértelmű a visszafejlődés 1990-hez, de még a tanácsrendszerhez képest is.

Vélhetőleg ez is a cél: mindent a központi hatalom szab meg és egyben ellenőriz, a működő vagyonelemek profitját pedig gazdasági csápjai révén begyűjti. A megye vezetés jobbára protokolláris feladatokat lát el, alig észrevehető.

Bors Zoltán (középen) volt az utolsó tanácsi vezető

A megyék kiüresítése után most az ellenzéki városokon a sor (a kormány számára, túl a „vidékbarát" propagandán, a falvak nem tényezők. Ott a független polgármesterség egyenlő a kormánypártisággal). A cél ugyanaz, de a módszer más. Mégpedig a működési költségek folyamatos megnyirbálása, az adók elvétele, a pénzügyi mozgástér szűkítse, a hatáskörök folyamatos elvonása. A folyamat végpontján a városvezetés blokkolása, kiterjedt működési zavarok, majd a kaján állami „segítségnyújtás" áll.

Ha a mai, satuba szorított önkormányzatiságot vizsgáljuk, akkor arra jutunk, hogy a fejlesztésekhez szükséges pénzek csak a kormánypárti képviselőkön keresztül érkezhetnek. Így állhat elő az a faramuci helyzet, hogy amíg Vas megye fideszes vezetésű városai (Körmend, Vasvár, Sárvár, Kőszeg) milliárdos nagyságrendű beruházásokhoz jutnak, addig a 80 ezer lakosú, ellenzéki irányítású Szombathely a létéért küzd, nem jut forráshoz.

Ez a fajta protekcionizmus azonban nem a jelenlegi rendszer sajátossága, ugyanis a kádári településfejlesztésben bevett gyakorlat volt. A „jó" városokat jutalmazták, a kevésbé fontosakat mellőzték. A vasfüggönyös Vas megye sokáig az utóbbi kategóriát nyögte.

Fontos szempont az is, hogy az Alaptörvényben 2012. január 1-től lényegében nincs alkotmányos garancia annak tekintetében, hogy a megyékben önkormányzatoknak kelljen működniük. Vagyis a megyei önkormányzatokat a törvényhozó sarkalatos törvényben teljes egészében meg is szüntetheti. Szintén alaptörvényi újítás, hogy jelentősen kitágították az önkormányzatok jogainak és kötelezettségeinek korlátozását, vonatkozó szabályozási jogosítványait.

Vasi úttörők ebédelnek a balatonberényi üdülőben

Látható, hogy de jure ugyan működnek a megyei önkormányzatok, de hatáskörűk rendkívül korlátozott. A jelenlegi hatalmi szerkezet, ha 2022-ben ismét győz a választásokon, abban lesz érdekelt, hogy teljes (párt)ellenőrzést valósítson meg, főleg az ellenzéki végvárakon. Másik opció az önkormányzatiság teljes felszámolása lehet.

Ez a megyei önkormányzatok esetében könnyebb útnak tűnik, ott csak kis ellenállással kellene számolniuk. Vas megyében például 1998 óta nem rúg labdába sem a baloldal, sem más politikai formáció. Így elmondható, hogy a fideszes szavazóbázis gyakorlatilag bebetonozott. Még az is lehet, hogy a korábbi, „felajánlásos" módszert újra értelmezik, mondván: „ez az elvárása a vidék nemzeti szellemű lakosságának".

Abban viszont biztosak lehetünk, ha netán visszahozzák a tanácsrendszert, akkor azt annak előnyei nélkül fogják megtenni.

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.