Nem csak az EU-s pénzek várható vissaesése miatt főhet a nyugat-magyarországi városok, illetve Budapest vezetőinek feje:
A hivatalos indoklás szerint a gazdaságot élénkítené a kormány azzal a lépéssel, hogy az adót fizető cégek az értékcsökkenést és a kutatás-fejlesztésre fordított költésük ötszörösét írhatnák le az adóalapból. Ezzel remekül járnának ezek a vállalatok, és a szakértők szerint is ösztönözhetné a beruházásokat és a K+F költéseket – az iparűzési adót beszedő városok viszont egyáltalán nem járnának jól.
2019-ben 827 milliárd forint iparűzési adót fizettek a cégek az önkormányzatoknak, ehhez képest társasági adóból 303 milliárd, személyi jövedelemadóból 2700 milliárd forint jutott az államkasszába – írja az Index. A részletes terv az átalakításra még nem ismert, és ha ismert is lesz: az önkormányzatok által közvetlenül megszerzett és elkölthető adóbevétel csökkenésének mértéke a vállalatoktól függ.
A lap azonban összeszedte a 2017-es adatok alapján, hogy mely városoknak van a legnagyobb bevétele az iparűzési adóból, illetve hogy ezen városok bevételének hány százalékát adja az adó.
Ez alapján látszik, hogy a legtöbb iparűzési adót Budapest szedi be (246 milliárdot, amiből 132 milliárd jut a Fővárosi Önkormányzatnak),
Győr bevételéről pedig az is kiderült, hogy ennek felét adja az iparűzési adó, ez csökkene a kormány tervei szerint a nagyvállalatok javára.
Az Index cikkében felmerült, hogy a kieső bevételért talán kompenzálnák az önkormányzatok kasszáit. Erről kérdezték a Pénzügyminisztériumot, de egyelőre nem kaptak választ.
