A vádlott üzemvezetőként, míg a sértett az ő irányítása alatt is álló targoncavezetői munkakörben dolgozott egy mosonmagyaróvári üzemcsarnokban. A csarnok mellett raklapokon, tömbös formában, két sorban egymáson tárolták azokat a 600-1000 kg közötti súlyú big-bag zsákokat, amelyekben megtisztított vetőmag (köles) volt, és amely zsákok közül három ledőlt, egy közvetlenül a sértettre zuhant, a másik kettő pedig a már ledőlt zsákra borult. Ez a nagy erejű, tompa erőbehatás pedig a sértett halálát okozta – közli a Győri Törvényszék.
Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek találta foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében, és őt 1 év 10 hónap szabadságvesztés büntetésre ítélte, amelyet három évi próbaidőre felfüggesztett. Az elsőfokú bíróság azért állapította meg a vádlott felelősségét, mert munkaköri leírása tartalmazta, hogy feladatát képezi a munkavégzés során észlelt hiányosságok feltárása, a biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósítása, és bár a sértettnek a baleset napján a zsákok közelében nem volt munkafeladata, a vádlott nem tett semmit az instabillá vált zsákok tárolásában rejlő veszélyforrás megszüntetése és a baleset elkerülése érdekében.
A Győri Törvényszék másodfokú bíróságként eljárva ugyanakkor arra az álláspontra helyezkedett az elsőfokú eljárásban beszerzett szakértői vélemények értékelésével, hogy a baleset kizárólag akkor lett volna megakadályozható, amennyiben az üzemben nem két sorban tárolják a zsákokat, ami, bár nem szabálytalan tárolási mód, de már önmagában is veszélyforrást jelent, hanem a zsákok lecsúszása, ledőlése megakadályozása érdekében piramis alakzatban. Mivel a balesetet okozó rakat szélein tárolt zsákok ledőlése, lezuhanása nem minden esetben látható előre, az történhetett akár hirtelen, váratlanul, néhány másodperc alatt is, az üzemvezető – aki egyébként a baleset bekövetkezésekor már nem volt műszakban, és aki minden előírást betartott – nem tehető felelőssé a sajnálatos, ám de véletlenszerűen bekövetkezett baleset miatt – szól a felmentő ítélet.
