„Fel kell kelteni az emberekben az igényt, s utána azt kielégíteni”

Papp László Tamás 2020-11-07 15:51:00
Mi fán terem az applikációfejlesztés, milyen a startupos gondolkodás? Erről beszélgettünk Szabados Dániellel és Varga Bencével.

Mi is beszámoltunk róla, milyen applikációt fejlesztett ki a győrújbaráti önkéntes tűzoltóknak két fiatal informatikus, akiknek egyéb nagy terveik is vannak. Erről beszélgettünk velük. Meg arról, milyen feltalálni valamit, hogyan zajlik a programozás, a dizájnépítés, miként születik egy ötlet. Mit szól ahhoz a család, ha a fiatal nem „rendes munkát” akar, hanem a saját útját járja? Mi a véleményük arról, amit Mark Zuckerberg vagy Steve Jobs mondott az innovatív gondolkodásról? Ha tudni akarja, hogy születik egy startup, olvassa el az interjút.

Győri fiatalok fejlesztettek életmentő applikációt a helyi tűzoltóknak

A győrújbaráti önkéntes tűzoltók sikerrel használják az applikációt, amelyet két fiatal informatikus fejlesztett. Korábban SMS-sel történt a riasztás, azonban az okostelefonokra szabott alkalmazás hatékonyabb és gyorsabb, így akár életmentő is lehet! Németh Károly, a győrújbaráti önkéntes tűzoltók parancsnoka tömören megfogalmazta a technikai nehézséget: hat telefonszámra több mint harmincan vannak az egyesületben.

Kik vagytok és mivel foglalkoztok ezen az applikáción kívül?

Varga Bence: Én most a BME-n tanulok, mint másodéves mérnök-informatikus. Ennek az applikációnak a szoftverfejlesztési részén dolgozom, a dizájnon meg a Dani. Egy suliba jártunk Győrben, a Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikumba, onnan ismerjük egymást.

Szabados Dániel: 22 éves vagyok, két éve végeztem a sulival, azóta nem voltak fix munkahelyeim, semmi olyan, ami úgymond biztonságot ad. Osztálytársak voltunk Bencével a Jedlikben. De én ezzel a sulival nem akartam sehova sem jutni, inkább a szülők szerették volna, hogy “legyen valami papírom”. Mindig is azon voltam, voltunk, hogy kitaláljunk, véghez vigyünk valamit, ami egyedi kitörési lehetőség. Volt már több projektünk, meg még lesz is.

És mik voltak az eddigiek?

VB: Egyszer összeraktunk egy weboldal-alapú kapunyitót például. Volt egy kis eszköz, amit ha beszereltünk a kapuba, akkor az oldalon keresztül, a PIN-kód beütése után rá lehetett nyomni, hogy nyissa ki. Nem kellett hozzá egy külön távkapcsoló, online volt az egész.

Próbáltátok ezt hasznosítani vagy eladni, esetleg látott benne valaki fantáziát?

VB: Ez még inkább csak pilot projekt volt, de idővel talán megvalósul.

SZD: Inkább technikai akadályai vannak a piaci megvalósításnak jelen pillanatban. Az eszközhöz, amit fejlesztettünk, internetelérés szükséges, és az a probléma, hogy nem mindig ér el a garázsig a wifi.

VB: Az eSIM-kártya talán megoldás lesz erre idővel. Akkor nem szükséges fizikai SIM-kártya, csak egy kód. Ez egy virtuális SIM-kártya, és akkor onnantól van mobilinternet azon a készüléken, ha van ilyen GSM-modul. Jelenleg még csak wifin működne, ami nagyban korlátozza a felhasználási területeket.

SZD: Társasházaknál például ez lenne a legjobb megoldás. Nem kéne távirányítókat kiosztani, hanem a társasház előfizet vagy megveszi ezt az eszközt. Nem kell harminc távirányítót legyártani, hanem mindenki csak regisztrál, letölti az appot, és megy is. Ezen gondolkozunk, de ez még teszt alatt van.
 
És ez a mostani találmány, ez miről is szól pontosan?

SZD: Az önkéntes tűzoltó szervezeteknek segít. A Győrújbaráti Önkéntes Tűzoltó Egyesület parancsnokának, Németh Károlynak volt egy olyan problémája, amivel tavaly felkerestek minket, hogy kellene nekik egy SMS-továbbító program a riasztásoknál történő mozgósításhoz. Mert amit használnak, az egy ingyenes szoftver, ami  nem arra készült, hogy húsz embernek továbbítson SMS-eket. Húsz SMS riasztáskor, az elég sok, ennyit  az ingyenes programban nem lehet küldeni. Elkezdtünk rajta gondolkodni, igazából szerintem elég sokat ültünk rajta. És így jött az ötlet, hogy miért nem lesz az SMS-továbbító helyett inkább olyan program ami mindent kezel. Nem kell utána viberezni a csapattagok között.

Tehát volt egy probléma, ami szült egy ötletet?

VB: Hát igen, a győrújbaráti önkéntes tűzoltóknak végül is annyi volt a problémájuk, hogy a központi szervertől ők csak hat darab SMS-t kapnak, amikor jön egy riasztás, és ez az kevés, így egy SMS-továbbító program írására kértek fel minket. De ezt jóval túlgondoltuk, s eljutottunk oda, hogy ezt az SMS-alapú rendszert teljesen le kéne cserélni. Megjön az SMS a központtól, addig oké, de  utána menjen az egész a mi applikációnkon belül. Azon belül tudják eldönteni, hogy ki tud menni, ki nem tud menni, és hova tud pontosan menni a vonuláskor, tehát a szertárhoz vagy a helyszínre? Vannak fix pontok a falun belül, ahol vonulás közben felvesznek embereket, ha valaki ott várakozik. Az appban minden ember be tudja jelölni, hogy hova tud a leggyorsabban kiérni, és amikor a szertárból elindul a vonulás, akkor a helyszín előtt ezeken a pontokon felveszik az embereket. Ez eddig is így történt, viszont akkor viberen kommunikálták ezt le egymás között, viszont az app segítségével azonnal látják, hogy melyik beszállási ponton várakozik valaki, így a többin nem szükséges megállni.

SZD: A leggyorsabb vonulás szervezése, ez volt a lényeg.

VB: Most jelenleg a riasztás beérkezése után, ha mindenki naprakész, tehát nincs lehalkítva a telefonja, jön egy riasztási hang. Azonnal hallja, hogy az applikációból jött, nem egy Facebook-üzenet, nem egy másik SMS vagy bármi ilyesmi, hanem egy feltűnő szirénahang. Ha előkapják a telefonjukat, volt több ilyen teszt is, akkor 30 másodperc az átlag. És addig bejelölték körülbelül tízen, hogy ők indulnak.

Az egész riasztási folyamatban mennyi időt nyertek ezzel? Kiszámítottátok, hogy mennyivel rövidült le az egész vonulás, mozgósítás?

VB: Az a baj, hogy ezelőtt nem volt statisztikájuk, mert megjött az SMS, és utána Viberen elkezdtek kommunikálni, amelyből utólag statisztikázni senki nem volt ideje. Viszont az mindenképp biztos hogy így kevesebb mint az SMS-utáni Viber-kommunikáción alapuló vonulási idő, mivel 30 másodperccel az SMS beérkezése utána, sok mindent nem lehet lekommunikálni üzenet formájában.

Ez bárki által letölthető telefonra?

SZD: Igen, igazából bárki letöltheti majd, csak mi adunk jogosultságot ahhoz, hogy használni is tudja egy adott társaság. Le tudod tölteni, be tudsz regisztrálni, de nem fogsz riasztást kapni, mert ahhoz benne kell lenni egy csapatban. Jelenleg még nem lehet letölteni az alkalmazást, csak ha a végleges verzió kész lesz

Ezen akkor mindent ti csináltatok, a dizájnt is?

SZD: Mindent mi magunk csináltunk.

Hogy megy ez a fejlesztői munka? Vannak előttetek példák, hogy ezt a világban hogy oldották meg mások? Vagy ez teljesen a semmiből jön?

SZD: A semmiből jött.

VB: Csak utólag jöttünk rá, hogy vannak példák. Nagyjából kilenc hónapba telt, mire összeállt fejben az egész, idén augusztus elején jutottunk el odáig, hogy tervezzük meg a dizájnt. Tehát tudtuk mit akarunk, pontosan milyen funkciókat és akkor jön, hogy is nézzen ki. Összeültünk pár este és akkor mindent megterveztünk, az összes elemet és oldalt.

SZD: Miután megterveztük, elvittük a Győrújbaráti Önkéntes Tűzoltó Egyesületnek. Megmutattuk, hogy körülbelül így nézne ki, mondják meg, hogy szerintük ez használható-e vagy sem.

Amikor valaki elkezd fejleszteni egy új programot, akkor a semmiből írja meg? Hogy néz ki a programozási nyelvek világa?

VB: Nagyon sok programnyelv van. Mindegyiknél megvan, hogy mire jó pontosan és miben erős. Szerencsére megtaláltam ezt a programnyelvet, amiben írtam, mert ezelőtt nem ismertem.

Ez milyen programnyelv?

VB: Ez egy viszonylag új, három éves, a Google által fejlesztett nyelv. A lényege, hogy egyszer kell megírni, onnantól működik Androidon és IOS-en is. Eddig nem nagyon volt ilyen.

Csak olyanok, amelyek vagy az egyiken vagy a másikon futnak?

VB: Igen, mindkettőre meg kellett volna külön írni. Dupla munka. Most az van, hogy egyszerre megírom és ugyanúgy fog kinézni mindegyiken, nem lesz eltérés köztük.

Ha a program kész és a dizájnt kezditek csinálni, az hogy megy?

SZD: Van egy folyamatábránk, amibe minden ötletet beírunk, hogy milyen gombok, milyen oldalak legyenek, ez így le van bontva. Ebből készítettem a dizájnt.

VB: Ez egy diagram, amely minden oldal, minden elemét tartalmazza. A főoldallal kezdve leírtam, hogy milyen elemek kellenek. Mondjuk van olyan mód, ami lenémítja a riasztást, illetve holiday-mód, amikor nem is kap riasztást, mert szabadságon van. Ide kell az on-off "elhúzogató" mód. Az összes oldalt így megterveztük, amiből már tudtuk, hogy milyen dizájn elemeket alakítsunk ki.

SZD: Az is pont így, hogy a regisztrációs felület hogy nézzen ki. Mindig a regisztrációval és a bejelentkezéssel kezdek, úgy állok neki.

A tűzoltókhoz hasonlóan valaki kért időközben segítséget, tanácsadást? Mióta ez megszületett, lettek róla híradások, kaptatok megkereséseket?

VB: Mikor az applikáció híre megjelent, egy-két cég felkeresett, hogy majd idővel lehet, hogy nekik is kéne valami applikáció vagy weboldal. De ez még a jövő zenéje. Most ebben az applikációban vagyunk teljes erővel benne. Decemberben adjuk ki a végleges verziót. Ha a mostani egy 20 százalékos készültség, akkor a végleges lesz a 90. Azért az egy jóval nagyobb ugrás lesz. Jelenleg bétatesztek futnak, 17-18 egyesülettel.

Más egyesületek is be lettek vonva?

VB: Igen, mert jelentkeztek sokan. Hatvanheten eddig. Most ők futtatják a bétatesztet, leírják problémákat, ha valami hibába ütköznek. Ezeket mindig kijavítjuk, illetve újabb ötleteket viszünk bele a véglegesbe.

SZD: És akkora minden úgy fog kinézni hogy abba ők, a felhasználók is hozzáadtak egy kicsit. Az ötleteikkel, hogy nekik mi tetszene, mi lenne jó.

Van ötletetek arra, hogy ezt vagy egy ehhez hasonló alkalmazást a tűzoltóságon vagy a katasztrófavédelmen túl milyen területeken lehetne még használni?

VB Van egy szervezet a Dunakanyarban, akik nemcsak önkéntes tűzoltó egyesület, de életmentő csoport is. Ők szeretnék, hogy ezt mindkét részük használja.

Van még valami alkalmazásötletetek, amin gondolkodtok, akár kezdeti fázisban?

SZD: Egyfolytában ötletelünk appokon, de nem lehet elszállni, meg kell találni, hogyan tovább, hova tovább, vagy hogy megéri-e egyáltalán elkezdeni fejleszteni.

És ebből meg lehet élni?

VB: Ezt majd a jövő dönti el. Én egyelőre tanulok, otthon lakom, nincs még szükségem önálló bevételi forrásra. De úgy látom, azért van pár ilyen cég, akik ezzel foglalkoznak, hogy applikációkat fejlesztenek megrendelésre vagy egy-egy nagyobb projektjüket ők maguk árusítják.

Ti hogy csinálnátok ezt? Önálló vállalkozóként vagy egy nagyobb vállalat alkalmazottjaként?

VB: Inkább mi akarunk nagyvállalat lenni, mint hogy mi menjünk egy nagyvállalathoz.

Szeretnétek befektetőt találni, aki ezekbe az ötletekbe beszállna?

SZD: Igazából ezek zéró projektek, tehát pénzt nemigen kell beletennünk ahhoz hogy legyen belőle  valami.

Ennek tehát nincs jelentős költsége?

VB: A tudás, illetve az ötlet az érték. Az ötlet: hogy olyan jut eszünkbe, ami hiánypótló. A tudásban meg az, hogy meg tudjuk tervezni felhasználóbaráttá az egész dizájnt, illetve meg tudjuk írni.

Ami ehhez kell egyébként az ingyenesen hozzáférhető?

VB: Max egy számítógép kell hozzá.

A programnyelvek meg a dizájnelemek nem kerülnek semmibe?

SZD: A nulláról építünk fel mindent, nem veszünk semmit. Lehet persze venni is kész appokat, aztán továbbfejleszteni  őket, de minek?

Van olyan app is amit meg lehet venni és tovább lehet fejleszteni?

SZD: Presentnek hívják őket, ezeket le lehet tölteni, és csak át kell írni, ott van készen. Nem megy el arra idő, hogy megtervezzük.

Egy ilyen dolog, amit két ember csinál, mennyire tud versenyképes lenni mondjuk egy nagy vállalat által kifejlesztett termékkel?

VB: Én azt gondolom hogy a miénk akár versenyképesebb is lehet, mint egy nagyvállalaté. Mert van egy másik önkéntes tűzoltó egyesületnek is egy applikációja, amit szintén most adtak ki nemrég. Ők pályázati alapon nyertek rá pénzt, és megbíztak egy nagyobb szoftverfejlesztő céget, hogy csináljanak nekik egy applikációt. Viszont az a baj ezzel, hogy az a cég elvégezte a munkát, és kész. Nekik onnantól ez nem szívügyük

Ők utána már nem szervizelik, nem tartják karban?

VB: Lehet, hogy valamennyire szervizelik, de biztos, hogy nem fejlesztik tovább. Mert nekik megvolt egy fix összegű megbízásuk. Nekünk pedig ez maga az álomprojekt. Tehát mi azért csináljuk, mert ezzel akarunk eljutni valahova, nemcsak azért, mert ez szimplán egy munka volt.

Honnan kaptátok az ösztönzést arra, hogy feltaláljatok valamit? Hogy nem beálltok egy létező céghez vagy intézményhez és ott, ami már megvan, azt csináljátok, hanem valami újat akartok létrehozni. Ez így honnan jött?

VB: Mindig voltak olyan emberek, akik nem feltétlenül akarnak beállni abba a sorba, amibe a többiek, hanem azt mondják: lehet, hogy belebukunk, de inkább találjunk ki valami újat. Próbálkozzunk, hátha bejön.

SZD: Ha elmegyünk dolgozni valahová, beállunk a sorba, akkor végig kell mennünk egy létrán, hogy elérjünk valamit, amit kitűztünk célul, de ha mi építjük a létrát is, akkor nincs határ.

A család ezt mennyire támogatja? Vagy ők jobb szeretnék, ha lenne valami "rendes munkátok"?

VB: Egyértelműen mellettem vannak. Ők is látják, hogy a programozók nem feltétlenül egy céghez mennek dolgozni. Nagyon sok szabadúszó programozó van. Mert ez nem egy olyan szakma, amihez kéne egy komoly ipari vagy gépi háttér. Elég hozzá egy számítógép.

SZD: Nálam ez problémásabb volt, mert mindig azt látták, hogy a suliban nem tanulok, ők azt akarták, hogy legyen valami fix munkám, de engem mindig más érdekelt, mindent ki akartam próbálni, hogy megtudhassam miben vagyok a legjobb. Egyfolytában “How to” YouTube-videókat néztem. Most van az a pont, amikor azt mondják, hogy már elhiszik nekem, hogy lesz belőlem valami.

Mennyire fontos az általatok használt számítógép teljesítménye vagy minősége?

VB: Egy átlagos felhasználói szintű gép elég hozzá, MacBook-on már simán lehet.

SZD: Nekem mondjuk azért kell a grafikához komolyabb teljesítményű gép. Sokat számít, amikor rajzolok, hogy instant követi az egeret az ecset, vagy kicsit belassul. Azért azt észrevehető, ha gyengébb a videókártya vagy a processzor.

VB: Videót vágni is nehéz, ha közben szakadozik. Programozásnál ez kevésbé számít. Az a lényeg, ki hogy látja át az egészet, és hogy tudja megírni. Ez annyi, mint egy szövegszerkesztő. Utána, ha lefuttatom, ahhoz már kell egy kis teljesítmény, de lefuttathatom naponta egyszer is, akkor látom, mit írtam meg. Addig ezek csak karakterek.

Programozáshoz a konkrét szaktárgyakon, például a matematikán túl milyen adottság kell?

VB: A legfontosabb a problémamegoldó képesség. Át kell látni a problémát, elejétől a végéig, de úgy, hogy fel tudjunk építeni rá egy logikus megoldást, nem elég az, hogy mint egy sudokut, meg tudom oldani, hanem azt is látnom kell, hogy miért így oldottam meg, mert onnantól már tudom automatizálni a folyamatot. Ez szükséges minden feladathoz a programozásban. A matek nem is feltétlenül. Van olyan része persze, amihez kell, de ebben az applikációban például nemigen volt matek. Az a számításokhoz kell inkább.

És a dizájnban hogy van ez, ott milyen képességek segítik az embert?

SZD: Mindenkinek más a dizájn, mindenki máshogy látja. Számomra azt jelenti, hogy az emberek fejével kell gondolkodni. Megérteni, hogy neki mi lenne kényelmes, hol legyen ez a gomb?

VB: Véleményekre alapozunk, másoknak megmutatjuk, s ha azt mondja, ez így nem jó, mert hiába kattintok oda, nem csinálja, amit szeretnék, akkor változtatunk. folyamatosan csiszolgatjuk a dizájnt is.

SZD: Millió applikáció van amúgy. 2008 óta használok okostelefont, végigkövettem a fejlődést, a dizájnváltásokat, igyekszem ezeket szemmel tartani.

Állítólag Mark Zuckerberg mondta ezt - legalábbis a róla szóló életrajzi filmben elhangzik - hogy mikor megkérdezik tőle, mikor lesz kész a Facebook, azt felelte soha, mert ez olyan, mint a divat, soha nincs kész, mindig változik. A dizájnnak és a programozásnak ugyanaz az előnye, mint a hátránya? Hogy soha nem lesz késztermék, de így mindig kijavítható utólag is?

SZD: Ha a Facebook-ot hozzuk példának, akkor ott se véletlen, hogy annyit változott. Hisz mi is változtunk, s már nem tudnánk használni a legelső verziót. Mert annyit néztük, annyit használtuk, hogy meguntuk. Ezért is kell a fejlesztés, a dizájnváltás, mindig kitalálni valami új dolgot. Valószínű, hogy két év múlva a mi applikációnk se így fog kinézni, de előre nem lehet megmondani, hogyan változik.

VB: Az informatikában sokkal gyorsabbak ezek a váltások. Mondjuk egy nyomtatott dolog évtizedekig kitarthat ugyanolyan dizájnnal, itt viszont évekig se feltétlenül. Ami ösztönöz rá, hogy folyamatosan váltsunk és továbbfejlesszünk.

Még csak követitek a trendet vagy már diktálni is próbáljátok?

SZD: Ahogy haladunk előre, látjuk mi is, hogy fejlődnek a többi applikációk. Nyilván az ő példájukon mi is elgondolkodunk, hogyan lehetne a miénket is jobbítani. Máskor nekünk villan be valami, hogy ezt vagy azt máshova kéne tenni, amit pedig ugyanúgy látni fog a többi fejlesztő, így kölcsönösen hozzáadunk egymás fejlődéséhez.

VB: Tényleg olyan ez, mint az öltözködés: az emberre nyilván hat az a ruha, az a stílus, amit sokan hordanak.

Magyarországon szerintetek mennyire innovatív, feltalálóbarát a légkör? Mert sokan az anyagiak mellett azért mennek el külföldre, mert nem tartják elég ösztönzőnek az itthoni környezetet?

SZD: A legnagyobb hátrány itt maga a nyelv. Ha csinálunk egy magyar nyelvű appot, arra van egy tízmilliós felvevőpiac. Egy külföldi piacon meg nehéz úgy érvényesülni, ha nem élsz ott, nem ismered közvetlenül az emberek igényeit.

Ha egy magyar applikációt külföldön is értékesíteni akarsz, ahhoz mi kell azon kívül, hogy lefordítod az adott nyelvre?

SZD: A  mi applikációnknál maradva nem igazán tudjuk még. hogy a tágabb világban, mondjuk az Egyesült Államokban milyeneket használnak, hogy működik ott a tűzoltóság, ennek utána kellene nézni. De a szomszédos országok, például Románia és Szlovákia potenciális felvevőpiac, mert ott szintén használják azt az SMS-továbbító rendszert, amit Győrújbaráton is. S már onnan is jelentkezett tesztelésre egy-két tűzoltócsapat.

Ez amúgy csak az önkéntes tűzoltók gondja, vagy a hivatásosaknak is megoldást jelenthet az appotok?

VB: A hivatásosaknál másképp van, ott alapból jön a riasztás, amit csipogón rögtön meg is kapnak. Ők már az SMS előtt értesülnek róla. Ha például egy önkéntes csapatban hivatásos tag is van, ő már szól ilyenkor a többieknek, hogy öltözzetek, mert mindjárt jön az SMS.

Az önkéntesek próbáltak a katasztrófavédelemtől segítséget kérni?

SZD: Igen, több SMS-t akartak kérni, az erre szánt keretet növelni, de az ugye több pénzbe került volna.

VB: Illetve szoftveroldalról se tudták megoldani, hat SMS-t tudtak egy csapatnak kiküldeni, így volt megírva a programjuk. De amúgy a katasztrófavédelem teljesen nyitott az ilyen dolgokra, mint az applikációnk.

Lehet, hogy tőlük is kaptok majd megbízást?

SZD: Egyelőre azt akarják meglátni, ebből mi lesz, ha kész a végleges verzió. S ha jól megy, próbálják majd ösztönözni az önkéntes  tűzoltó egyesületeket, hogy erre térjenek át. Mert most mindenki innen-onnan összeszedett SMS-továbbítókat használ, ami nem feltétlenül megbízható, biztonsági rés is van benne. Ők szeretnék egységesíteni, csak egyelőre még nem tudják, hogy mivel.

Beszéltetek az életmentésről, és ez a ti appotok is egy riasztófunkciót működtet. Van olyan rendszer is, amely idős embereknek segít, hogy amennyiben rosszul lesznek, értesítést küld a mentőknek. Ezen a területen próbálkoztok?

SZD: Van ilyen, okosórába épített alkalmazás, amely figyeli, hogy ha elesik valaki, és akkor beriaszt. Erre a piacra pont azért nem akarunk betörni, mert itt már van egy jól működő applikáció.

VB. A piaci rést kell megkeresni. Ez az applikáció már államilag is támogatott, egyre többet fejlesztenek rajta, például drónnal akarják odavinni a defibrillátort. Nem elég az, hogy egy alkalmazás működik, úgy kell megcsinálni, hogy minél több embernek tetsszen.

Steve Jobs mondta egyszer, hogy az emberek nem is tudják mire vágynak, amíg meg nem mutatjuk nekik.

SZD: Ez az applikációnk is pont ilyen volt.

VB: A tűzoltók csak SMS-t akartak továbbítani, vagyis nekik jó lett volna a régi rendszer is. Akkor még nem is gondoltak rá, hogy ezt egy applikáción belül is meg lehetne oldani. Most viszont már úgy látják, ez jobban használható, mint a korábbi módszer. Tehát igen: fel kell kelteni az emberekben az igényt, s utána azt kielégíteni.

Szólj hozzá!

72 órás ultimátumot adott Czeglédy arra, hogy Lenkai Nóra nyilatkozzon akkumulátorgyár ügyben

Amennyiben polgármester lenne a Fidesz jelöltje, megakadályozná egy akkugyár Szombathelyre települését? - szól a neki szegezett kérdés.

Akkuhulladék-figyelő programot indít az LMP

Schmuck Erzsébet, társelnök szerint erre azért van szükség, mert a kormány akkumulátor-gyarmatosítása miatt egyre-másra tűnnek fel selejtes, veszélyes akkumulátorhalmok mindenfelé, például Ikladon vagy Abasáron.

A szombathelyi városvezetés továbbra is mindent megtesz a szombathelyi női kézilabda sikeréért

Pődör Zoltánt arra kérik, hogy a sajtóban való üzengetés helyett tegyenek ki mindent az asztal fölé.

A Fidesz sem akar akkumulátorgyárat Szombathelyre

Illés Károly frakcióvezető alá is írta Czeglédy petícióját.

Bekamuzta, hogy elveszett a jogsija, de lebukott

Külföldi jogsira váltott, de a magyart is meg akarta tartani.

Visszalép Belencsák István a körmendi polgármester-jelöltségtől

A fideszes politikus azt írja, hogy annyi fenyegetést kapott, hogy nem volt más választása.

Klímabarát Díjat kapott Szombathely

A minisztériumban vette át a városvezetés az elismerést.

Mi tehetünk a postaládánkba költöző széncinegék ügyében?

És mivel segíthetjük ezeknek a madaraknak a fészkelését?

Dézsi: 2025-től mérséklődik a szolidaritási elvonás

Az elvont összeg egy részét vissza lehet majd igényelni közlekedésfejlesztésre.

Helyreigazítás

Szabó Jenő rokona tavaly szeptemberben eladta cégét.

Mégsem szervezi ki a Győr-Szol a városüzemeltetést a WHB leányvállalatának

A vezérigazgató a közgyűlésen jelentette be, hogy nem írják alá a szerződést, mert túl drága. Új közbeszerzést indítanak.