Amióta csak megegyezett a magyar és lengyel kormányfő az EU-s költségvetésre vonatkozó vétó feloldásáról Angela Merkel német kancellárral, két narratíva fut párhuzamosan: az ellenzéki politikusok és a független sajtó egy része szerint Orbán veszített, a független sajtó más orgánumai, illetve a kormánypropaganda szerint viszont Orbán nyert a megállapodással.
Hol van az igazság? Nem nehéz ezt eldönteni, csak meg kell nézni azt, hogy mi került a rendeletbe,
és az Azonnali szakértő főszerkesztője, az EU-jogász Bakó Bea meg is tette ezt.
A magyar és lengyel vétó oka a jogállamisági mechanizmus volt, ami alapján egyes országoknak szóló EU-s pénzek kifizetését leállíthatják a költségvetéssel kapcsolatos jogállamisági problémák esetén. Ez az EU-s pénzek kreatív felhasználását egyik központi gyakorlataként számon tartó Fidesznek, illetve az EU-s fősodortól szintén illiberális irányba eltérő lengyel jobboldali kormánypárti koalíciónak, közöttük a legnagyobb a PiS-nek nyilván nem jönne jól.
Az Azonnalin közölt elemzése megállapítja:
„Orbán hiába próbálja meg győzelemként eladni ezt itthon, tartalmilag a jogállamisági mechanizmus jogi kötőerővel bíró szövege (azaz maga a rendeletjavaslat) egy fikarcnyit sem változott.”
A magyar és lengyel vétó egyetlen értelme az volt, hogy az értelmezési irányelveket (amelyek nincsenek benne a jogi kötőerővel rendelkező rendeletben), az Európai Bizottság csak azután fogja kidolgozni, hogy a lengyel és magyar kormányok a mechanizmust megtámadták a bíróságon – tehát erre számítanak –, hogy aztán a bírósági döntést be tudják építeni az irányelvekbe. Ez az az időhúzás – a bírósági processzus ideje–, amíg még nem fognak a mechanizmus alapján dönteni. Ez a 2022-es választásokig eltarthat, és ezt próbálják megakadályozni a Momentum EP-képviselői.
Eközben úgy tűnik, az Európai Bizottság arra számít, hogy a bíróságon sikerült majd megőrizni a mechanizmust. Ez most a vétó miatt egyébként jóval esélyesebb. „Paradox módon a jogállamisági mechanizmus esélyeit az Európai Bíróság előtt pont Orbánék és a lengyelek javították fel azzal, hogy ragaszkodtak hozzá, hogy a rendelet szigorúan csak az EU-s költségvetéssel összefüggő ügyekre vonatkozhasson” – áll a cikkben.
A jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletjavaslatot egyébként a vétó körüli cécó miatt még mindig nem fogadták el az arra hivatott jogalkotó szervek, azaz a miniszterekből álló Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament, de decemberben ez várhatóan meg fog történni.
Az Azonnali részletes cikkét a témában >>itt<< olvashatod.