Unalmas hely kell az élet kialakulásához?

ugytudjuk.hu 2020-10-04 08:42:00
A Gothard Asztrofizikai Obszervatórium vezetőjével, Szabó M. Gyula kutató csillagásszal beszélgettünk exobolygókról, Fermi-paradoxról és fénysebességről.

Egyre nagyobb az érdeklődés csillagászat iránt, ez pedig csak nőtt, amikor beindították az exobolygók feltérképezését. Hatalmas program, bolygónk szürkeállományának is a legjavát veszi igénybe, mivel az érintett tudósok a legmodernebb technikai eszközökkel, űrtávcsövekkel dolgozhatnak, folyamatosan finomítva a megfigyeléseken.

Meglehet, sorsunk múlhat a mostani tudományos projekteken.

A nemzetközi exobolygó kutatás, amely a 35 milliárd forint értékű Cheops űrtávcsőre, ennek továbbított adataira épül, érinti hazánkat is. A 35 fős irányító testület tagja a szombathelyi Gothard Asztrofizikai Obszervatórium kutató csillagásza és vezetője, Szabó M. Gyula, aki a napi konkrét teendőkön túl szívesen beszél szakmája más, filozófiai vetületeiről is.

Hiszen kit ne érdekelne, hogy miként és honnan jöttünk? Vagy milyen lenne egy fénysebességű űrhajón utazni? Nem is beszélve a sci-fi filmek állandó témájáról, az időutazásról...

1 milliárd forint értékű kutatást végeznek a Gothard Obszervatóriumban

Nemzetközileg is jegyzik a Gothard Obszervatóriumot, amely nyitott a szombathelyiek előtt is. Vezetőjével, Szabó M. Gyulával beszélgettünk; mint mondja, 1 milliárd forint értékű kutatási feladatokat valósítanak meg. Az első hallásra meghökkentő kijelentés nagyon is valós. A CHEOPS űrtávcsőhöz kapcsolódik, amit 2019 karácsonyán bocsátottak világűrbéli útjára.

A legizgalmasabb kérdések egyike pedig nem más, mint hogy vannak-e társaink a Világegyetemben? Vagy a Tejútrendszerben, amelyre a kutatás is irányul. Izgalmas kérdés az is, hogy miért éppen a Földön alakult ki az élet, amikor galaktikus szemmel nézve parányi Tejútrendszerünkben 3-400 milliárd csillag található.

Szabó M. Gyula szerint

a fénysebességgel kapcsolatos kérdést nyugodtan föl lehetne tenni doktori szigorlaton, ezen a konfiguráción én sem gondolkodtam el. Ez önmagában nagyon érdekes gondolatkísérlet. Nyilván a fénysebességet nem tudjuk elérni, mert van egy véges nyugalmi tömegünk. Viszont tetszőleges pontossággal megközelíthetjük elvileg, és a határeseten elgondolkodhatunk.

Egy ilyen űrhajón ülve a mögöttünk lévő világ teljesen sötét lesz, az előttünk lévő pedig ragyogóan fényes. Pusztítóan nagy energiájú sugárzás érkezne onnan. Az idő és a tér pedig mai fogalmaink szerint értelmezhetetlenné válna. Saját létünket a relativitáselmélet az "időszerű" fogalommal írja le, ami azt jelenti, hogy a térben lassan mozgunk és állapotunk változását elsősorban az idő múlása határozza meg. 

Ellentétben az utca két végén lévő villany póznával. Ezek viszonya térszerű, hiszen elsősorban nem az idő, hanem a tér választja el őket egymástól. Mi viszont nem tudunk úgy létezni, hogy egyszerre két helyen - tehát térszerűen - képesek lennénk megjelenni.

A fénysugarak viszont "fényszerű" események, ez a viszonyok harmadik lehetséges állapota. Ha ezt megtapasztalnánk, az jelenlegi létünktől talán annyira különbözne, hogy jelenlegi fogalmainkkal le sem tudnánk írni. Ez a kérdés tehát, mivel kísérletileg nem vizsgálható, filozófiailag tárgyalható. A tudományos elmélet jellemzője ugyanis, hogy megmondja magáról, milyen kísérlettel lehet megcáfolni. Ami elmélet ilyen, az tudományos.

A szombathelyi tudós az exobolygókkal kapcsolatban elmondta, hogy egyrészt tudományos, másrészt filozófiai vetületük van. A bolygók klimatológiája például, aminek a földi klímaváltozás egyik tanulságos, bár meglehetősen speciális alesete, az exobolygókon a maga teljes általánosságában vizsgálható.

Ne feledjük, az üvegházhatást a Vénusz példáján keresztül, tehát egy csillagászati jelenség alapján értettük meg először! Ugyanakkor az élet elterjedtségének kérdése mindaddig filozófiai kérdés, ameddig nem találunk rá kísérleti bizonyítékot, és ez esetben a kísérlet más - nem életformához kötődő - értelmezése lehet annak az elméletnek egy cáfoló kísérlete, miszerint "X bolygón élet van". 

Addig még a fogalmak filozófiai megalapozása (mit tekintsünk majd életnek?) együtt halad a kutatásoknak a, jelenleg még, az élet keletkezéséhez vezető folyamatokat tárgyaló áramlatával (hogyan alakulnak ki az élet alapvető építőkövei?).

Ez a két irány az első életforma fölfedezésénél szükségszerűen találkozni fog, addig azonban szükségképpen nem. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a filozófiai meggondolásokat is a tudomány talaján kell megalapozni. Hiszen tudományosan cáfolható érvekkel nem szabad filozófiai vitában sem érvelni - tehát akkor sem hagyhatjuk el a realitás és a logika talaját, ha nincs esély közvetlen kísérleti cáfolatra

- fejtegette a csillagász.

Az élet és ennek nyomán civilizációnk kialakulását a Földön sokan annak tudják be, hogy a Naprendszer a Tejút egyik kieső zugában található, csillagászati szemszögből unalmas helyen. Megállja helyét ez az elmélet? 

Szabó M. Gyula azt mondta, hogy

valóban lehet, hogy "unalmas" hely kell az élet kialakulásához. Ez a Fermi-paradoxonnal is kapcsolatos egyik magyarázat. A Fermi-paradoxon immár hetven éves. Lényege, hogy "hol van mindenki"? Vagyis ha ennyire hatékonyan keressük az élet jeleit a világegyetemben, miért nem találjuk meg? 

A gondolatkör mögött a Drake-egyenlet húzódik, ami azt próbálja összefoglalni, hogy milyen - egymástól független, azonban az egyenlet/elmélet szerint meglehetősen általános gyakoriságú - eseményeknek kell egyszerre megtörténnie ahhoz, hogy élet kialakuljon.

Azonban lehet, hogy az itt számba vett faktorok túl optimisták és egy csomó más feltétel is szükséges az élet kialakulásához. Például egy nagy tömegű hold jelenléte a bolygó körül, vagy nagy tömegű bolygók a külső bolygó rendszerben, illetve majdnem biztosan igen: "nyugodt, unalmas" kozmikus környezet, csillagkeletkezési régióktól, szupernóváktól, hipernóváktól, gamma-kitörésektől, sőt akár közönséges csillaghalmazoktól és csillagködöktől mentes területen.

Ráadásul egy teljesen unalmas, kiszámíthatóan azonos fényességű, kis csillagaktivitású, sem túl hideg, sem túl forró központi csillag. A legtöbb csillag ezeknek a feltételeknek nem tesz eleget. Én ehhez a kérdéshez tudok érzelemmentesen viszonyulni. Nem rázna meg, ha egyszer kiderülne, hogy  csak nagyon ritkán lakott a világegyetem, vagy akár az, hogy gyakorlatilag egyedül vagyunk. 

Mint ahogy az sem rázna meg, ha intelligens civilizáció nyomára bukkannánk. De az kétségkívül egy izgalmasabb és inspirálóbb helyzet lenne. Nem tudom, hogy az öröm jó szó-e erre, a kíváncsiság és a várakozás talán jobban leírják a hatásokat, amire számítok. Legalábbis magammal kapcsolatban.

Végül azt a kérdést tettük fel a tudósnak: miért fontos az exobolygók kutatása és mit várhatunk ettől?

Az exobolygók kutatása a csillagászat egyik húzóágazata. Olyan pontosságú mérésekre van szükség, amik messze meghaladják a húsz, vagy akár tíz évvel ezelőtti csúcstechnika színvonalát is. Mivel általános kíváncsiság övezi, nagyon látványos technikai ugrást eredményezett a csillagászatban, a műszertechnikában, a jelfeldolgozásban, az űrtávcsöves megfigyelések előtérbe helyeződésében, az asztrofizika elméletében, a szimulációkban.

Olyan teljesen új vizsgálati ágak születnek éppen, mint a szintetikus észlelések rekonstrukciója, amivel az vizsgálható, hogy egy-egy tervezett műszert érdemes-e az adott formában megépíteni, illetve milyen feladatokra és milyen objektumlistákra van szükség ahhoz, hogy a legnagyobb hatást elérjük.

Nem árulok el szupertitkot, ha elmondom, hogy a CHEOPS teljes küldetésének minden másodperce régóta létezik már szimulált észlelések formájában. Ahol persze változik az objektumlista, ahogy az új felfedezések érkeznek, az eljárások finomodnak, új kérdések vetődnek föl. 

De a lényeg, hogy már évekkel a felbocsátás előtt volt egy terv, ami nem hogy a programot tartalmazta, hanem a legjobb tudásunk szerinti várható eredményt is, másodpercre lebontva! Szó szerint! E nélkül ma már nem lehetne zöld jelzést kapni a műszer elindításához - húsz éve ez a megközelítés nem is létezett, de igazából még tíz éve sem.

Az új ismeretek, amiket a bolygók vizsgálatával szerzünk, viszont a csillagászat megannyi, már meglévő - és persze folyton fejlődő - ismeretét fűzik össze közvetlenül a mi életünkkel, az eredetünkkel, a jövőnkkel, bolygónk közeli és távoli jövőjével, lényegében a sorsunkkal.

A kozmogónia - helyünk a világban - kérdése már régóta tárgyalja e viszonyok filozófiai aspektusait ("unalmas" világban alakul ki az élet?), most viszont a kérdés átlépett a tudományosság mezejére (milyen befolyással van egy bolygó légkörére egy, a csillagról érkező nagy energiájú kitörés?  

Úgy gondolom, hogy nagyon izgalmas korban élünk, mert az a nagy összefüggés, amit sok évezrede várt már az emberiség, éppen napjainkban kezd felismerhető alakot ölteni. 

Ennek két kristályosodási pontja a kozmológia és az exobolygó-kutatás. Nevezhetnénk naprendszer-kutatásnak is. De itt nem a saját Naprendszerünk történetére gondolunk, hanem az összes létező naprendszer történetére, egyszerre

- mondta Szabó M.

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja.