Kétéves az Ugytudjuk.hu, hogy megajándékozhassunk, olvasd el figyelmesen a cikket!
Nemzetközileg is jegyzik a Gothard Obszervatóriumot, amely nyitott a szombathelyiek előtt is. Vezetőjével, Szabó M. Gyulával beszélgettünk; mint mondja, 1 milliárd forint értékű kutatási feladatokat valósítanak meg.
Az első hallásra meghökkentő kijelentés nagyon is valós. A CHEOPS űrtávcsőhöz kapcsolódik, amit 2019 karácsonyán bocsátottak világűrbéli útjára. A csúcstechnológiájú szerkezet a földünkhöz hasonló, úgynevezett exobolygókat figyeli, ez az európai kutatások jelenlegi csúcsműszere.
6 Szabó M. Gyula igazgató, kutató-csillagász
A szombathelyi kutató-csillagász számtana pedig úgy jön ki, hogy 35 milliárdba került az űrtávcső, amit egy 35 fős nemzetközi tudományos irányító testület gondoz.
Ennek a stábnak az egyik tagja Szabó M. Gyula, akire ilymódon 1 milliárd forint értékű kutatási felelősség hárul. Mint elmondta, még 6-8 év munka van a programban. Nem is csoda, hiszen mára már 4 ezerre rúg az ismert exobolygók száma, a CHEOPS ezek közül több százat vizsgál majd nagyon részletesen. De már dolgoznak a következő űrtávcsövek megalkotásán...
De miért is kell nekünk fürkészni az eget?
Szerintem az embereket ez nagyon érdekli! A nagyobb hírportálok főlapján folyamatosan van egy-egy csillagászati hír, nem egyszer szakmai szempontból is eléggé korrekt megfogalmazásban. A tárgyalható kérdések rendkívül szerteágazóak, ez hajtja az írott, szóbeli és élményközpontú tudományos ismeretterjesztést is.
Talán a legtöbbeket a távoli élhető világok kérdése érdekel. Arra nincs bizonyíték, hogy van rajtuk valamiféle élet ténylegesen. De azt már tudjuk, hogy létezik olyan exobolygó, ahol a víz három halmazállapotban egyszerre megtalálható, amit az élhetőség egyik fő indikátorának szoktak tartani.
A Földön kívüli élet, pláne intelligens élet taglalása azonban mindaddig filozófiai kérdés marad, amíg nem találunk egy hozzánk hasonló világot. Vagy esetleg nem tudjuk bebizonyítani, hogy a földi világhoz hasonló másik kialakulása nagyon valószínűtlen
- fogalmaz a szombathelyi tudós.
6 A 80 cm átmérőjű távcső éjszaka
Szabó M. Gyula a Szegedi Tudományegyetem tanársegédeként majd adjunktusaként indult, majd nagyívű szakmai pályát befutva került a Gothard Asztrofizikai Obszervatóriumba. Itt jelenleg igazgatóként dolgozik, kutatóprofesszori kinevezéssel.
Szívesen emlékezik elődjére, Jankovics István professzorra, aki anno meghívta Szombathelyre intézetigazgatónak.
A Gothardban Jankovics István vezetése alatt jött létre egy asztrofizikai műhely, elsősorban a sztelláris asztrofizika, tehát a csillagok működését leíró tudományterületen. Vincze Ildikó vezetésével pedig a Gothard-hagyaték rendszerezése és felmérése történt meg, amelynek a 2001-ben megnyílt Gothard Tudomány- és Technikatörténeti kiállítás az egyik – máig látható és szombathelyi látványosságként is közkedvelt – csúcspontja
- fogalmaz.
6 Teljes kettős szivárvány az obszervatóriumból
A népszerű nevén Csillagda fontos szerepet tölt be a város, az ország tudományos életében. Szabó M. Gyula nevéhez és munkásságához köthetők a bolygórendszerek keletkezésével, fejlődésével, illetve a Naprendszerünk kisebb égitestjeivel, holdakkal, kisbolygókkal üstökösökkel kapcsolatos kutatások.
Ehhez jött a legújabb, úttörő jellegű műszerfejlesztés, ahol a nagyon gyors folyamatok megfigyelésére vállalkozunk nagy távcsővel és gyorskamerákkal. Bár voltak előzményei, de ez a csillagászatban korábban nem volt széles körben elterjedt megfigyelési módszer, ezért a pontos metodológia kialakítása is a mi feladatunk volt. A Holdba csapódó meteorok felvillanásait keressük ezzel a fejlesztéssel.
6 A GAO munkatársai beüzemelik a 80 cm átmérőjű távcsövet.
Az obszervatórium 1978 óta az ELTE szombathelyi intézményeként működik. A kutatás mellett nyitott a városra, a tehetséggondozásnak hagyományosan is jelentős laboratóriuma volt és ma is az. Elsősorban a fejlett technológiájú műszeres vizsgálatok "helyben való" elvégzésének lehetőségét kínálva az egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak, határon innen és túlról.
Így alakult ki az intézményünk három fő tevékenysége. Kutató-oktató műhelyként és közművelődési intézményként is részt veszünk a szellemi életben. De ezen kívül is van egy csomó izgalmas, tudományos paradigmával is megközelíthető kérdés, például a klimatológia területén.
A földi klíma modellekkel nem tudunk kísérletezni, mert csak egy Földünk van, és a klíma stabilizációja több száz év. Ami változást ma látunk, az messzire van az egyensúlytól. Hogy mi lesz, hogy mit lehet csinálni, hogy jobb legyen, arra vannak többé-kevésbé egyszerűsítő képleteink.
De az olyan kérdések, mint például mit csinálnak a csillagok a felső légkörökkel - kizárólag az exobolygók vizsgálatával lehetséges. Van a világűrben 4000 ismert klimatikus laboratórium,nézzük meg őket, tanuljunk belőlük!
- nyomatékosítja.
6 A Hold megfigyelése. Ha sok a látogató, a nagy távcsövek mellett kisebb műszereket is bevetnek a bemutatókon.
A tudós fontosnak tartja a közvetlen kapcsolatot az érdeklődőkkel. Régebben százak vettek részt a vasi Csillagászati heteken, de ez az idő már elmúlt, Ugyanakkor, mint mondja, egyre nagyobb az igény és érdeklődés a csillagászat, a természettudomány alapvető kérdései iránt.
Igen, kimegyünk az intézmény falai közül különböző helyszínekre. Kihelyezett előadásokat tartunk akár a város iskoláiban, akár országszerte. A Savaria Múzeum kőtárának előterében évekig látható volt Gothard Jenő fotográfiai tevékenységét. Ugyanitt az exobolygók világáról egy éven át kihelyezett kiállítást mutattunk be.
Az igazgató úgy látja, hogy a mögöttük álló hosszú munkának a fogadtatása a városban, a megyében, valamint ezek határain kívül is nagyon kedvező.
2012-ben arra vállalkoztunk, hogy a Gothard obszervatóriumot tegyük rá az európai csillagászat térképére. Ez kétségkívül megvalósult, a jövő feladata az így megnyílt pálya "bejátszása" lesz.
De talán még nagyobb öröm és elismerés, hogy a minket befogadó közösségben is tudtak azonosulni a Gothard Obszervatóriumban megjelenő tudományos és közművelődési értékekkel, hogy az ELTE és Szombathely identitásának is részévé válhatott a csillagvizsgáló.
Ahol ugyanazok a kutatók, akik a csillagok és az exobolygók légkörét kutatják napközben, esténként a Jupiter holdjait is megmutatják minden érdeklődőnek.
Valami oda nem illőt olvastál a cikkben? Ez csakis EZÉRT lehetett.
