Szép csendben óriási munkaügyi módosítást hirdetett ki a kormány - írja a Portfolio.
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében a cégek egyoldalúan bevezethetik a 24 hónapos munkaidő-keretet. Ez lényeges könnyítés a most leálló, vagy tevékenységüket visszafogó (elsősorban termelő) nagyvállalatok számára, számukra ugyanis ez egy fontos rugalmassági elem lehet, akár az elbocsátásokat is visszafoghatja.
A munkaidő-keretet korábban elsősorban a mezőgazdaságra találták ki, és arra szolgált, hogy míg nyáron nagyon sok a tenivaló, addig télen kevesebb, de az 1 éves munkaidő-keret bevezetésével a nyári plusz munkaórákat télen úgymond lepihenték a dolgozók - így 1 évre vetítve ugyanannyit dolgoztak, mint más ágazatokban.
Ezt egyébként egy ideje már a gyári termeléseknél is alkalmazzák, így ha a gyártási igény nő, akkor többet dolgoznak a munkások, ha kevesebb a termékre az igény, akkor pedig kevesebbet.
A hátrány viszont abban rejlik a dolgozóra nézve, hogy például szombat délután bemegy dolgozni, de ezt nem fizeti ki a vállalat. Helyette hónapok múlva fog kapni egy pihenőnapot, ám az lehet, hogy mondjuk egy szerda éjjeli műszak, ami valljuk be, nem egyenértékű a munkavállaló számára.
A mostani kormánydöntés arról az oldalról érthető és racionális, hogy a kormány a leálló (elsősorban gyártó) cégeket akarja így támogatni. A kényszerű leálláson lévő cégek ugyanis most is állásidőre járó alapbért fizetnek az el nem bocsátott dolgozók számára, miközben kiesik a bevételük, később a 24 hónapos munkaidőkeret alatt viszont lehetősége lesz a munkaadónak az így kiesett órákat ledolgoztatni a munkavállalókkal.
Kiakadt a szakszervezet
A Vasas Szakszervezeti Szövetség közleménye szerint
a kormány a magyar munkavállalókkal szemben újra a korábban adókedvezményekkel, mesterségesen alacsonyan tartott bérekkel és maximális rugalmasságot biztosító munka törvénykönyvével megsegített multinacionális vállalatok mellé áll.
Arra figyelmeztetnek, hogy ez az újabb lépés tovább terheli az amúgy is "kizsákmányolt magyar dolgozókat". Hangsúlyozzák:
bizonyított tény, hogy a túlterhelt ember könnyebben betegszik meg, könnyebben okoz vagy szenved el balesetet, gyakrabban hibázik és ez mind a magyar költségvetést terheli majd. Csakúgy, mint a széteső családok okozta társadalmi problémák, aminek az árát együtt fizetjük majd meg.
A jelenlegi szabályozás értelmezésük szerint lehetővé teszi:
- Havi (!) 1 pihenőnap kiadását.
- Heti 60 órás munkavégzést.
- Mindezt túlórapótlékok nélkül, hiszen a ledolgoztatott órák helyett a munkáltató kiadhat pihenőnapokat, mint most, amikor állnak az üzemek.
- A dolgozót az intézkedés röghöz köti, hiszen, aki most nem végez munkát, annak negatív órái, tartozása halmozódik fel, amit vissza kell fizetnie, amikor munkahelyet akar váltani vagy nyugdíjba szeretne vonulni.
A Vasas, a többi szakszervezettel együtt továbbra is kész javaslatokkal várja, hogy a munkavállalók képviselőit is hallgassa meg a kormány - írták.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a mérce.hu-nak nyilatkozva érthetetlennek nevezte az eljárást, és hogy az éj leple alatt, mindenféle egyeztetés nélkül jelennek meg ilyen döntések.
Azt is kifejtette a rendelet kapcsán, hogy a kollektív szerződés ettől eltérő passzusait a rendelet hatálya alatt nem lehet alkalmazni – magyarán a kormány a vészhelyzetre hivatkozva felülírta a szakszervezetek és a munkáltatók közötti megállapodásokat.
Az Indexnek nyilatkozó munkajogász, Mihovics Lívia szerint a munkavállalók számára ennél sokkal rosszabb helyzet lenne, ha a munkáltató most elbocsátaná a munkavállalóit, amit különösebb rizikó nélkül tehetne meg, hiszen ha később szüksége lesz munkaerőre, valószínűleg úgyis könnyen pótolni tudná a most elbocsátott munkavállalókat, tekintettel arra, hogy szinte biztosra vehető, hogy rengeteg munkanélküli lesz.
Forrás: Portfolio
