A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatai szerint januárban 4,6 százalékos volt az nyugdíjas-infláció, ezzel szemben az öregségi ellátások idén 2,8 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor jóval magasabb az áremelkedés azokon a területeken, amelyek az időseket érintik (gyógyszer, élelmiszer, szolgáltatások). Itt 10-25 százalékos árbombáról beszélhetünk. A legszomorúbb azonban a nyugdíjak gyors elértéktelenedése.
Már évek óta 2-2,7 százalék között emeli több mint 2 millió ember megdolgozott juttatását a kormány. Jelentősen alábecsülve a tényleges inflációt, ami stabilan 3 százalék fölött van, januárban pedig csaknem elérte az 5 százalékot. Így szintén évek óta járulék kiegészítésre szorul az éves emelés, rendszerint novemberben. Az egyik fő baj ezzel az, hogy a nyugdíjasok 11 hónapon át hiteleznek az államnak, vagyis ami januárban már járna nekik, azt novemberben kapják meg. Ezen a rezsiutalványok sem sokat segítenek.
Mindezek mellett felgyorsult a nyugdíjak értékvesztése, elsősorban a forint hanyatlása érinti rosszul a tábort. A hivatalos inflációs adatok sem kicsik – hol vagyunk már az 1-2 százaléktól! – a béremelések növekvő üteme tovább pörgeti a spirált. Így az idősek tábora egyszerre került az infláció szorításába és az alacsony járulék emelésbe. Az olló egyre inkább nyílik, a nyugdíjak emelése meg sem közelíti a bérekét (utóbbiak 15-20 százalék körüliek, átlagban). S mivel a bérek folyamatosan nőnek, így szinte robbannak az árak is. Ez pedig elsősorban a nyugdíjasokra üt vissza, még többet kell adniuk még kevesebből.
De akkor miért nem állnak ki határozottabban érdekeik védelmében az idősek? Részben életkori, részben szervezeti okok miatt. Egy bizonyos kor felett a „már az is jó, hogy egyáltalán kapunk" hangulat uralkodik el. Ez a többnyire legszegényebb és nem kis létszámú réteg paradox módon a kormányzat stabil szavazóbázisához sorolható. Kihasználják félelmeiket, kiszolgáltatottságukat. A másik a szervezettség gyengeségei. Bár akadnak nyugdíjas érdekvédő szervezetek, de vagy a kormány nótáját fújják, vagy erőtlenek. Jelenleg nincs harcos nyugdíjas szervezet, mint ahogy a munkavállalók körében is fehér holló az ilyesmi.
Nagy gond a forint gyengülése, leértékelődése a nyugati valutákhoz képest. Ez úgy jön ide, hogy az importnak az a része drágul gyorsabban, ami az időseket érintheti: élelmiszerek, gyógyszerek, egészségügyi és szociális ellátások. Egyszeri, legalább 6 százalékos emelés kellene ahhoz, hogy legalább a béremelések fertályát láthassák, de erre sincs esély. A kormány megelégszik a rezsiutalványokkal, az alkalmi – választások előtti – pár ezer forintos osztogatásokkal. És ezzel megelégszik több százezer nyugdíjas is. Ha pedig ez működik, akkor miért változtatnának rajta?
Viszont akadnak új szempontok is. Ha ilyen ütemben inflálódnak a nyugdíjak, az még a leghűségesebbeket is eltántoríthatja a kormány közeléből. Egyszerűen a megélhetési nehézségek miatt. Ha ez a réteg csak annyit tesz, hogy nem szavaz (valami hasonló történt most Dunaújvárosban) az komoly következményekkel járna a mostani kurzus számára. Persze ezt ők is tudják, így szinte biztosra vehető, hogy 2022 előtt az uralkodó párt kirukkol majd valamivel. Ez lehet egyszeri, nagyobb emelés, de kedvet kaphatnak a szlovákoktól is. Ők most jelentették be, hogy 13. havi nyugdíjat fizetnek, 150 ezer forint értékben. Hát, azért ez azért több, mint a rezsi...
Tanulságosak a KSH friss adatai a leginkább drágult termékek vonatkozásában (éves változás, százalékban). Sertéshús 27,6, friss zöldség 14,1, szalonna 13, postai szolgáltatás 12,1, lakbér 10,3, déligyümölcs 21, kolbász 17, 4 százalékos emelés. De más gondok is akadnak. Nem sikerült a nyugdíjasok újra munkába állításának programja, ami nem is csoda. Ha valaki 40 év munka után pihenni akar, az arra is szorul, nem fog újra robotolni még pénzért sem. Kezd visszájára elsülni a nők 40 program is. Az infláció és a megváltozott nyugdíjszámítás miatt az ezt igénybe vevők rosszul járnak. De rosszul jár az ország is, mert idő előtt tízezrek vonulnak ki a munkaerő piacról.
Summa summarum: egyre kilátástalanabb a nyugdíjasok helyezte. Megoldást rövid távon az euró bevezetése jelentene, de nem ilyen árfolyamok mellett. Legvalószínűbb egy vegyes rendszer kialakítása, amelyben a dolgozó részben megtakarít, részben befizet egy állami alapra és részben magánpénztárban gyűjt. Ehhez persze erős bizalom kellene az állami intézményekben, ami ma nincs nagyon meg. Volt már rá példa, hogy állami varjú szállt a nyugdíjas karóra...
Szólj hozzá!
Egyelőre nem tudni mennyi pénzbe is kerül ez az adófizetőknek.
Pintér Bence szerint a 2026-os büdzsé jelentős többletforrást biztosít a város kulturális intézményeinek és programjainak.
Kósa Roland a történelmi helyszínre hívja a győrieket, ahol egész napos családi programokkal idézik fel az 1848-as eseményeket.
Március közepétől koncertek, kiállítások és családi programok várják az érdeklődőket a város több pontján.
Igencsak befolyásosak a Sárváriakért Egyesület tagjai, ha ezt el tudják intézni.
A kutasoknak ráadásul fel kell jegyezniük a rendszámot vagy a forgalmi vonalkódját, az adatokat pedig a NAV felé is továbbítani kell.
A város több intézménye is megnyitja kapuit a szülők és a gyerekek előtt.
Forradalmi történetek, költészet, művészet és vallási emlékek.
Torna- és tantermek illetve eszközök korszerűsítésére jutott támogatás több intézményben, a tavaly sikeres program idén is folytatódik.
A TISZA elnöke a választások előtt komoly lejárató kampányra számít a kormány részéről.
AI orosz katonák kerültek Szombathelyre a politikus legutóbbi posztjában.
A lakosság is bekapcsolódhat, sőt, várják a segítségüket.
Nem volt jó ötlet.
Vezetés közben bántalmazta, veszélybe sodorva ezzel a többi utast is.
A benzin 595 forint, a gázolaj 615 forint lesz fixen.
A különleges jogrend mára a mindennapi kormányzás eszközévé vált.
Kósa Roland szerint egyre több részlet derül ki abból, hogyan működött a városi cég abban az időszakban, amikor eltűnt az 1 milliárd 700 millió forint.
Emellett személyi titkár, polgármester, ügyvezető és kuratóriumi tag.