A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatai szerint januárban 4,6 százalékos volt az nyugdíjas-infláció, ezzel szemben az öregségi ellátások idén 2,8 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor jóval magasabb az áremelkedés azokon a területeken, amelyek az időseket érintik (gyógyszer, élelmiszer, szolgáltatások). Itt 10-25 százalékos árbombáról beszélhetünk. A legszomorúbb azonban a nyugdíjak gyors elértéktelenedése.
Már évek óta 2-2,7 százalék között emeli több mint 2 millió ember megdolgozott juttatását a kormány. Jelentősen alábecsülve a tényleges inflációt, ami stabilan 3 százalék fölött van, januárban pedig csaknem elérte az 5 százalékot. Így szintén évek óta járulék kiegészítésre szorul az éves emelés, rendszerint novemberben. Az egyik fő baj ezzel az, hogy a nyugdíjasok 11 hónapon át hiteleznek az államnak, vagyis ami januárban már járna nekik, azt novemberben kapják meg. Ezen a rezsiutalványok sem sokat segítenek.
Mindezek mellett felgyorsult a nyugdíjak értékvesztése, elsősorban a forint hanyatlása érinti rosszul a tábort. A hivatalos inflációs adatok sem kicsik – hol vagyunk már az 1-2 százaléktól! – a béremelések növekvő üteme tovább pörgeti a spirált. Így az idősek tábora egyszerre került az infláció szorításába és az alacsony járulék emelésbe. Az olló egyre inkább nyílik, a nyugdíjak emelése meg sem közelíti a bérekét (utóbbiak 15-20 százalék körüliek, átlagban). S mivel a bérek folyamatosan nőnek, így szinte robbannak az árak is. Ez pedig elsősorban a nyugdíjasokra üt vissza, még többet kell adniuk még kevesebből.
De akkor miért nem állnak ki határozottabban érdekeik védelmében az idősek? Részben életkori, részben szervezeti okok miatt. Egy bizonyos kor felett a „már az is jó, hogy egyáltalán kapunk" hangulat uralkodik el. Ez a többnyire legszegényebb és nem kis létszámú réteg paradox módon a kormányzat stabil szavazóbázisához sorolható. Kihasználják félelmeiket, kiszolgáltatottságukat. A másik a szervezettség gyengeségei. Bár akadnak nyugdíjas érdekvédő szervezetek, de vagy a kormány nótáját fújják, vagy erőtlenek. Jelenleg nincs harcos nyugdíjas szervezet, mint ahogy a munkavállalók körében is fehér holló az ilyesmi.
Nagy gond a forint gyengülése, leértékelődése a nyugati valutákhoz képest. Ez úgy jön ide, hogy az importnak az a része drágul gyorsabban, ami az időseket érintheti: élelmiszerek, gyógyszerek, egészségügyi és szociális ellátások. Egyszeri, legalább 6 százalékos emelés kellene ahhoz, hogy legalább a béremelések fertályát láthassák, de erre sincs esély. A kormány megelégszik a rezsiutalványokkal, az alkalmi – választások előtti – pár ezer forintos osztogatásokkal. És ezzel megelégszik több százezer nyugdíjas is. Ha pedig ez működik, akkor miért változtatnának rajta?
Viszont akadnak új szempontok is. Ha ilyen ütemben inflálódnak a nyugdíjak, az még a leghűségesebbeket is eltántoríthatja a kormány közeléből. Egyszerűen a megélhetési nehézségek miatt. Ha ez a réteg csak annyit tesz, hogy nem szavaz (valami hasonló történt most Dunaújvárosban) az komoly következményekkel járna a mostani kurzus számára. Persze ezt ők is tudják, így szinte biztosra vehető, hogy 2022 előtt az uralkodó párt kirukkol majd valamivel. Ez lehet egyszeri, nagyobb emelés, de kedvet kaphatnak a szlovákoktól is. Ők most jelentették be, hogy 13. havi nyugdíjat fizetnek, 150 ezer forint értékben. Hát, azért ez azért több, mint a rezsi...
Tanulságosak a KSH friss adatai a leginkább drágult termékek vonatkozásában (éves változás, százalékban). Sertéshús 27,6, friss zöldség 14,1, szalonna 13, postai szolgáltatás 12,1, lakbér 10,3, déligyümölcs 21, kolbász 17, 4 százalékos emelés. De más gondok is akadnak. Nem sikerült a nyugdíjasok újra munkába állításának programja, ami nem is csoda. Ha valaki 40 év munka után pihenni akar, az arra is szorul, nem fog újra robotolni még pénzért sem. Kezd visszájára elsülni a nők 40 program is. Az infláció és a megváltozott nyugdíjszámítás miatt az ezt igénybe vevők rosszul járnak. De rosszul jár az ország is, mert idő előtt tízezrek vonulnak ki a munkaerő piacról.
Summa summarum: egyre kilátástalanabb a nyugdíjasok helyezte. Megoldást rövid távon az euró bevezetése jelentene, de nem ilyen árfolyamok mellett. Legvalószínűbb egy vegyes rendszer kialakítása, amelyben a dolgozó részben megtakarít, részben befizet egy állami alapra és részben magánpénztárban gyűjt. Ehhez persze erős bizalom kellene az állami intézményekben, ami ma nincs nagyon meg. Volt már rá példa, hogy állami varjú szállt a nyugdíjas karóra...
Szólj hozzá!
Németh Zoltán szerint őt megrágalmazták.
A cél, hogy minden magyar állampolgár bárhol az országban megfelelő, biztonságos és magas színvonalú ellátáshoz jusson.
Az ünnepi időszak közeledtével a gyerekek izgatottan várják, hogy új részeket láthassanak kedvenc műsoraikból.
Pintér Bence a kezdetektől azt mondja, hogy a városra kirótt összeg és annak beszedési módja elfogadhatatlan, júliusban pedig a győri közgyűlés egyhangú támogatásával alkotmányjogi panaszt is benyújtottak.
Amikor egy ingatlant kiadásra szánsz, fontos olyan fejlesztéseket végrehajtani, amik nemcsak javítják a látványt, de a bérlői igényeket is kielégítik.
Havi 250 ezer forint + ÁFÁ-ról indul a licit.
Egy kicsit nagyobb tulajdonos lesz a kistulajdonos.
A miniszterelnök 133 nappal a kormány megalakulása után az Országgyűlésben beszélt az eddigi intézkedésekről, az uniós forrásokról és az ellenzék korábbi vádjairól.
A Nyitott Piacok Napján ezúttal nemcsak bevásárolni lehetett: a jótékonysági főzés bevételével a vakok és gyengénlátók megyei egyesületét támogatták.
A Greenpeace Magyarország bejelentése után azonnal hatósági vizsgálat indult.
20 tonnás kamiont is húznak majd, kötélen.
A 82-es új győri bevezetőjét már 2024-ben át akarták adni, az északnyugati elkerülő továbbra is csak előkészítés alatt áll, és a 81-es főút fejlesztése is régóta napirenden van.
A vád szerint a férfi életveszélyes sérüléseket okozott a mozgásképtelen gyermeknek, majd azt állította, hogy útközben megtámadták őket.
Akár 100 ezer forintos utalványt is érhet egy jól elkapott pillanat, a pályaműveket október 18-ig várják.
A diplomáciai poszt további sorsa miatt a Magyar Közlönyt kell figyelnünk.
A mai világban egyre inkább szükségünk van arra, hogy otthonunkat és egyéb ingatlanjainkat nagyobb biztonságban tudjuk.
A volt miniszterelnök még mindig Brüsszelről, külföldi titkosszolgálatokról, és a Soros-hálózatról regélt – arról már jóval kevesebb szó esett, hogy neki személyesen mi köze volt a Fidesz földrengésszerű vereségéhez.