Egy új tanulmány szerint a trópusi esőerdők egyre kevesebb szén-dioxidot tudnak megkötni, írja a Guardian. A tanulmány szerint a változás olyan ütemben halad, hogy a következő évtizedben már odáig fajulhat a helyzet, hogy ezek az erdők több szén-dioxidot bocsájtanának ki, mint oxigént. Ha ez tényleg bekövetkezik, akkor felgyorsulhat a klímaváltozás, az embereknek pedig minél hamarabb át kell térniük a megújuló energiahasználatra.
A tanulmány rámutatott, hogy a változás hátterében, nem meglepő módon, az emberek erdőirtása áll, aminek köszönhetően az elmúlt három évtizedben folyamatosan csökkent a trópusi erdők szén-dioxid felvevőképessége. A közel 100 tudományos intézmény bevonásával készült tanulmány szerint a legpesszimistább számításoknál is előbbre jár a klímaváltozás.
Az 1990-es években ugyanis az esőerdők a jelenleginél körülbelül 30 százalékkal több szén-dioxidot használtak fel, mint most. A 90'-es években az emberi kibocsájtás 17 százalékát, 46 milliárd tonnányi szén-dioxidot tudtak megkötni az esőerdők. Ez mostanra 6 százalékra, 25 milliárd tonnára esett vissza. A különbség nagyjából az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Kanada egy évtizednyi kibocsájtásának felel meg. Simon Lewis, a Leedsi Egyetem földrajz professzora szerint 2060-ra már az is megtörténhet, hogy az esőerdőkből széndioxid-források legyenek.
A professzor szerint az embereknek eddig szerencséjük volt, hiszen az erdők felszívták a levegőbe pumpált szén-dioxid nagy részét. De az egyre többször előforduló szárazságok, az erdőirtás és a növekvő hőmérséklet miatt egyre gyorsabb ütemben pusztulnak az esőerdők, ennek pedig meg fogjuk inni a levét. Lewis szerint az egyetlen módja annak, hogy ellensúlyozzuk ezeket a hatásokat, az lenne, ha minél gyorsabban felhagynánk a fosszilis tüzelőanyagok használatával, és áttérnénk a környezetbarát alternatívákra.
Az ENSZ idei, novemberi gyűlésén valószínűleg több ország is bemutatja, hogy miként faragnának le a széndioxid-kibocsájtásukból, ám ezzel is van egy probléma. Az országok többsége ugyanis ellensúlyozással érné el a nulla kibocsájtást, például úgy, hogy egy környezetszennyező gyár után meghatározott mennyiségű fát ültetnek. A professzor szerint azonban ez csak egy marketinghúzás a cégek részéről, amelyek tovább szennyezik a levegőt a kibocsájtásukkal.
A kutatók 30 éven keresztül készítették a tanulmány az Amazonas és Afrika erdejeiben. A megmaradt fák növekedéséből vonták le a következtetéseiket, amelyekből kiderült, hogy először az amazonasi erdők kezdtek kevesebb szén-dioxidot felvenni, majd ezt követték az afrikai erdők, amelyek viszont sokkal gyorsabb ütemben pusztulnak.
A szakértők azt mondják, hogy több hasonló fordulópontja is lehet a klímaváltozásnak szerte a világon. Ha az emberek elég fát irtanak ki az erdőkben, akkor egy idő után automatizálódik a folyamat, tehát nem lehet majd ellensúlyozni. A kutatók a sarkvidéki jégtakarók állapotához hasonlította az erdők pusztulását. Az Északi- és a Déli-Sarkon ugyanis az olvadó jég alól előbukkan a föld, ami sötét, így sokkal több hőt képes megkötni. Emiatt viszont gyorsabban olvad a jég, így még több föld kerül a felszínre, ami még több hőt köt meg. Lewis szerint éppen ezért kell minél gyorsabban cselekednie az embereknek, ha meg akarják állítani a folyamatot.
