Nemrég közöltünk riportot arról, hogy úgy elszaporodtak a patkányok a győri Adyvárosban, hogy rendkívüli irtásra volt szükség. De aztán a Malomligetben tűntek fel újra, vagyis az ellenük folytatott küzdelem szélmalomharcnak tűnik. S a jelenség egyre gyakoribb: tavaly ősszel Szombathelyen volt hasonló invázió. A győri Iszkápa közben nyáron egy szeméthegy miatt eszkalálódott a patkányhelyzet. A patkányok kétségtelenül az állatvilág legrosszabb hírű tagjai közé tartoznak. "A mókus is patkány, csak jobb a sajtója" – tartja az ironikus mondás. Ámbár a L'ecsó című rajzfilm talán javított valamit a PR-jukon: patkányok addig nemigen tűntek fel pozitív mesefiguraként. Az utóbbi években már nemcsak hogy vannak, akik háziállatként tartják a patkányt, de ezt fel is merik vállalni.
Akárhogyan is van, többet kellene tudnunk róluk. Ha másképp nem, akkor az „ismerd meg az ellenséged” jegyében. A szúnyogokat már bemutattuk, ezúttal a patkányokon a sor. A szúnyoggyérítéshez hasonlóan ezúttal is megkérdeztük a Győr-Szol illetékesét. Valamint egy egészségügyi gázmester avatott be a patkányvadászat részleteibe. De ki is az egészégügyi gázmester, és mit csinál pontosan? Hogyan reagáltak a patkányok a koronavírusra? Tényleg olyan ínyenc a patkány, mint Rémy a L'ecsóban? Miért kell irtani a patkányokat? Nem lenne egyszerűbb fogamzásgátló szerekkel akadályozni a túlszaporodásukat? A betegségeket terjesztő patkány amúgy valóban tisztaságmániás? A cél itt sem a teljes kiirtás, hanem a gyérítés? Riportunkból választ kap a fentiekre.
Fokozódik a patkányhelyzet Győr adyvárosi negyedében
„A Győr-Szol Zrt. a város közterületein alvállalkozó bevonásával végez rendszeres patkányirtási tevékenységet, a csatornahálózatban és az ehhez kapcsolódó létesítmények esetében pedig a Pannon-Víz Zrt. végeztet hasonló munkát” – mondta el kérdésünkre Ozsvárt Tamás, a cég kommunikációs csoportvezetője. „Erre a tevékenységre a Győr-Szol már több éve a Sipák Szolg Kft.-vel köt éves keretszerződést. Ennek részeként a közterületeken az egész év során folyamatosan végzi a patkányirtási tevékenységet a gázmester. Győr egész területén előre meghatározott terv szerint haladnak, így minden városrészben minden negyedévben legalább egyszer megtörténik a patkányirtás. A szerződés éves keretösszege bruttó 4 millió forint. Ezen kívül a vállalkozó külön megbízási díjért rendkívüli patkányirtási feladatokat is ellát a szolgáltató megkeresésére. Ez jellemzően - a program szerint gondozott területeken kívül - havonta 15-20 helyszínen történik meg” – fogalmaz a Győr-Szol illetékese.
„Az alkalmazott gyakorlat szerint, ha lakossági bejelentés, egyéb külső jelzés érkezik, azonnal rendkívüli patkányirtást rendel el a szolgáltató, minden észrevételre a lehető legrövidebb időn belül reagálunk, a szakember a helyszínen elvégzi a szükséges beavatkozást. A tapasztalatok jók, a megbízott vállalkozó mind az alapfeladatainak, mind az eseti megbízásoknak eleget tesz” - mondja el. Hozzátéve: a bejelentéseket a szolgáltató telefonos és személyes ügyfélszolgálatain, illetve az info@gyorszol.hu vagy a varosuzemeltetes@gyorszol.hu e-mail címen teheti meg a lakosság. A győri lakosok maguk is hozzájárulhatnak, hogy a közterületeken minél kevesebb rágcsáló tűnjön fel, ezért kéri a szolgáltató, hogy a háztartások ne a wc-be öntsék az ételmaradékot, és a közterületekre senki ne helyezzen ki táplálékot a macskák, kutyák számára, hiszen ezek egyúttal a patkányoknak is eleségül szolgálnak” – teszi hozzá Ozsvárt Tamás.
Nagy metszőfog, nagy étvágy
Megkerestünk egy szakembert, hogy ő mutassa be nekünk a patkányok, és a rájuk vadászók mindennapjait. „Egyetlen patkány évente akár húsz kiló élelmiszert is megeszik, de ennél ennél jóval nagyobb az a mennyiség, amelyet fogyasztásra alkalmatlanná tesz” – mutat rá a károk nagyságrendjére Somody Gergő egészségügyi gázmester, aki Győrben és környékén végez patkánymentesítést. Bár hozzáteszi: a cél természetesen nem a patkányok teljes kiirtása, hanem „létszámuk kordában tartása, az egészségügyi veszélyt még nem hordozó, küszöbszint alatti egyedszám elérése és megtartása”. De miért is kell ritkítani a patkányok létszámát, azon túl, hogy megdézsmálják és tönkreteszik az élelmiszert?
„A rágcsálók, így a különböző patkányfajok jó néhány súlyos betegséget terjesztenek, a pestistől az iszaplázon, a fonalóckóron, a tífuszon át egészen a patkányharapási lázig. Ezeket a betegségeket a patkányok nemcsak hordozzák, de náluk is előfordulnak, őket is megbetegíthetik, a testükre tapadt kórokozókat pedig az élelmiszereinkre is átvihetik. A patkánynak élete során folyamatosan nő a metszőfoga, mellyel akár elektromos vezetékekben is kárt tehet. De az árvízvédelmi töltések biztonságát is veszélyeztetik” – válaszolja a szakértő, egyúttal bemutatva a patkányokat.
„Az ember környezetében Magyarországon két faj, a vándorpatkány és a házi patkány fordul elő. Jól meg lehet különböztetni őket, mert a házi patkány termetre kisebb, de a fülei nagyobbak, farka a testénél hosszabb, a színe barnásfekete, a hasa pedig nem szürkésfehér, hanem sötétszürke színű. Szőre selymes fényű, tiszta” – mondja Somody Gergő. „A házi patkány nevéhez méltóan a meleg, száraz, "otthonos" helyeket részesíti előnyben, például házak padlásán találkozhatunk vele. Közegészségügyi veszélyt pont azért jelent, hiszen bolhásodásra hajlamos, ugyanakkor a vándorpatkányhoz képest jobban tolerálja az ember közelségét. A közterületeken pedig a vándorpatkány a domináns faj. Rendkívül szapora: egyetlen párnak évente 400-800 utóda is lehet. Gyorsan fut, jól mászik, kitűnően úszik, így kedveli a vizes helyeket.”
Tisztaságmániás és válogatós
A gázmester több, patkányokkal kapcsolatos érdekességre, illetve ellentmondásra is felhívja a figyelmet. „Noha a vándorpatkány higiéniai problémát jelent az ember számára, ő maga nem szeret koszos lenni, fejlett tisztálkodási ösztönnel rendelkezik. Emellett a patkányok meglepően válogatósak, a dohos, penészes táplálékot, ha nem muszáj, nem eszik meg. Ezért is nehéz ritkítani őket: ha rosszul választunk irtószert, nem fog beválni. A patkány kedveli a szemes terményt, ha ez rendelkezésére áll, nehezen fogadja el a rágcsálóirtó pépet. A nem paraffinos készítmények a vizes, párás közegben hamar romlanak,s az emberhez hasonlóan a patkány is a friss ételt részesíti előnyben. Amellett folyamatosan figyelik környezetüket, rendkívül gyanakvóak, nem könnyű őket átverni” – jegyzi meg.
Tudta, hogy a patkány milyen jó csapatjátékos?
De hogyan zajlik a patkányok „levadászása”? „Az első lépés a próbaetetés. Így győződünk meg a patkánypopuláció jelenlétéről, kiterjedtségéről. Az irtószer nélküli csalétkeken látható rágásnyomok vizsgálata után jöhet a preparált csalétek. Valamennyi irtószer véralvadásgátló hatóanyagot tartalmaz. Ezek biztonsági okokból rendkívül keserű anyaggal vannak átitatva, valamint tartós, zárt etetőhelyekben helyezzük el a készítményeket, hogy például gyerekek vagy háziállatok ne férhessenek hozzá. De ellenszer is rendelkezésre áll, amennyiben a mérgezés mégis megtörténne. Régebben végeztünk lyukgázosítást, ezt némileg kiváltja a habaeroszol, mely a patkány járataiba fújható” – taglalja Somody.
Rendkívüli intelligencia
"A véralvadásgátló előnye azonban, hogy késleltetett elhullást okoz, így a rendkívül intelligens patkányok fajtársuk pusztulását nem kötik az elfogyasztott csalétekhez, s a populáció többi tagja is eszik belőle” – teszi hozzá. Összesen 134 rágcsálóirtó készítmény található az ezt nyilvántartó online adatbázisban, ebből 88 szabad forgalmú, tehát bárki számára elérhető. „A véralvadásgátló csalétkek piacán jelentős változást hozott a 2016/1179. számú uniós bizottsági rendelet, amely a 0,005% hatóanyagtartalmú készítményeket reprotoxikusnak, azaz a születendő utódra nézve kockázatosnak ítélte meg. Ezért 2018-tól csökkentették a hatóanyag mennyiségét. 0,003% feletti véralvadásgátló szert tartalmazó irtószert csak ezzel foglalkozó, szakképzett felhasználók vásárolhatnak. De ezek a termékek nem párolognak, így szakszerűen kihelyezve a humán környezetre nem hordoznak ilyen kockázatot” –mondta el Somody Gergő.
Mivel is foglalkozik pontosan egy egészségügyi gázmester? - tettük fel a kérdést. „Az egészségügyi gázmester nem elsősorban csak patkányirtó. Egészségügyi és növényvédelmi okokból kártevőket irtunk speciális, nagy kockázatú gázosítószerekkel. Erre alakult a szakma, akik biztonságosan képesek használni rendkívül mérgező anyagokat. Napjainkban például a raktározott termény (illetve kisebb részben múzeumi herbárium, egyéb gyűjtemény) gázosítását is végezzük erre alkalmas növényvédő szerekkel. Korábban "ciánoztak", vagyis hidrogén-cianiddal végeztek gázosítást, elsősorban ágyi poloska irtás céljából. Ma viszont már léteznek ennél lényegesen veszélytelenebb készítmények is. Régebben talajgázosítást is csináltunk pajorok, fonálférgek ellen metil-bromid készítményekkel. A bromidokat, halonokat azonban az ózonpajzs védelme érdekében kivezették. Ma klór-pikrint használnak erre gázmesterek. Napjainkban lényegesen "barátságosabb", környezetbarátabb szerekkel végzünk darázs- csótány-, ágyi poloska-, hangya-, bolha-, és szúnyogirtást, meg természetesen egér-, és patkányirtást” – feleli riportalanyunk.
A patkányok és a COVID
Aki szerint patkányok gyérítése nem könnyű feladat. „Gyakran hallható panasz a rágcsálóirtó szerekkel kapcsolatban a rezisztencia, miszerint a patkányok „hozzászoknak" a hatóanyaghoz, nem pusztulnak el tőle. Vagyis a megváltozott biológiai tulajdonsággal rendelkező egyedek túlélik a mérgezést, majd szaporodnak, ezt a tulajdonságot utódaikra is átörökítve. Ez annyira komoly probléma, hogy nyugati országokban rágcsáló rezisztencia akcióbizottság alakult. Mely valóban feltárt ilyen "túlélő" populációkat Nyugat-Európában. Ez a rezisztencia azonban nagyrészt csak a régi hatóanyagokkal szemben érvényesül, amelyekből a patkánynak nagy mennyiséget kellett elfogyasztania az ölőhatás eléréséhez” – állítja a gázmester, aki szót ejtett a koronavírus-járvány patkányokra gyakorolt hatásáról is. „Az idei járványhelyzet is tartogatott érdekes jelenségeket külföldön. Eddig szokatlan nagyságrendben lepték el a patkányok a lakóhelyeket: ott is észlelték azokat, ahol eddig a jelenlétük nem volt tapasztalható. Ennek oka a karantén-intézkedések miatt kialakuló, a patkányoknál jelentkező táplálékhiány volt. New Yorkban eltűnt a közterületekről a mérhetetlen ételmaradék, ezért az éhező patkányok új élőhelyek után kutattak” – idézi fel a tapasztalatokat a gázmester, aki a hazai patkányhelyzetről is beszélt.
Aranyérmet kapott Magawa, a kambodzsai taposóaknakereső patkány
„Budapesten az észlelések, bejelentések számát nézve romlott a helyzet 2019 őszén és 2020 tavaszán, a Rábaközben pedig tavaly ősszel feltűnően sok lakossági megkeresés volt patkányirtás miatt. Általában olyan elhanyagolttá vált szomszédos telekről érkeztek a patkányok, ahol megszűnt az állattartás, tehát emiatt új élőhelyet kerestek. Ezt teszik, ha az életfeltételeik kedvezőtlenül alakulnak, ami lehet táplálékhiány, túlszaporodás vagy hőmérséklet-változás. Az enyhe téli időjárás kedvez a patkányok elszaporodásának, a mezei pocokhoz hasonlóan négyévenként jelentkezhet kiugróan magas egyedszám” –említi a szakember.
Fotó: Pixabay
Szóba került, hogy a legnagyobb probléma a vándorpatkányok szaporasága. Nem volna erre megoldás, ha az irtás helyett/mellett olyan fogamzásgátló anyagot kevernének a csalétekbe, amely nem öli meg a patkányt, de mondjuk csökkenti a reprodukcióját, sterilizálja, átmenetileg szaporodásképtelenné teszi? Vannak ilyen kísérletek? - kérdeztünk rá. „Igen, vannak erre próbálkozások. A ContraPest nevű szer kapható az USA-ban. Egyrészt visszaeresztenek a populációba steril hímeket, ezt csinálták már a szúnyogoknál is. Másrészt fogamzásgátló anyagokat használnak, ám ezeknek is lehet humán oldalról rizikója. Az USA-ban minden gyorsan történik, gyakran csak akkor hoznak korlátozó intézkedéseket, mire már humán megbetegedések történnek. Az EU viszont kerüli a kockázatot: mire egy ilyen szer kereskedelmi forgalomba kerül, addigra általában megbizonyosodtak a humán toxicitás mértékéről. Ez viszont évekbe telik” – válaszolja Somody Gergő.
