Pár hét múlva találkozunk! - mondtam optimistán ma, miközben fordultam ki az egyik szombathelyi belvárosi kocsma ajtaján, ahol általában pénteken és szombaton este szabad asztalt sem találni. A fiatalok összezsúfolva ülnek egy-egy szesz oázist jelentő asztalnál, a zenegépnél sor áll, a csocsónál meg éppen azon megy a vita, hogy ért-e az emelés vagy sem.
Ma délután maga a tulaj állt a pult mögött, maga elé véve az árlapot. Régen láttuk már így, az általában kiszolgáló lányok most sehol sem voltak. A pulton két kézzel támaszkodó, itt-ott motoros tetoválással díszített csapos szintén optimistán köszönt vissza:
Úgy legyen!
Régen söröztem már délután egykor, de hát ki tudja, mikor lehet ismét egy olyan helyi kis agórába ellátogatni, mint a kocsma. Ahová nem lerészegedni megy az ember, hanem eszmét cserélni, üzletet kötni, információt gyűjteni, vagy éppen csak pár órára elszakadni otthonról. A részegség csak következménye egy hosszúra nyúló dumának. Egy sörre érkezik mindenki. Hattal és néha pont ugyanennyi felessel távozik.
Két hét biztosan. Aztán ki tudja mennyi lesz még utána. Túléli-e a kocsmáros, aki maga is egy kisvállalkozó. Lesz-e kocsma. Jobb biztosra menni gondoltuk öcsémmel és elmentünk még egy utolsó sörre, egy rendes kocsmába. Igaz, kettő lett belőle.
Holnapról egy sem lesz.
De ha már előjöttem az alkohol, a szesz, a sörci, a borocska, a rövid, a pimpó, és még ki tudja hány szóval ismertethető bódító ital témájával, más téren is színt kell valljak.
Amióta nem lehet közösségbe menni, sportolni, éttermezni, moziba vagy színházba menni, én biza iszok. Azt azért nem mondanám, hogy remegő kézzel kelek fel naponta és csak az első Ferenc keserű állítja meg tenyerem táncát, de esténként jól esik egy sör. Esetleg kettő, kis unikum, vagy olasz fröccs. Esetleg tisztán.
Gyors, ám nem reprezentatív felmérést végeztem, amiből az derült ki, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki poharazgat korona idején. Hogy ez mekkora méreteket ölt, az élelmiszerboltok statisztikáját próbáltam meg segítségül hívni. Kérdéseim ostromát egyedül a Lidl nem állta, a cég felvetésemre azt közölte, hogy:
Az áruházlánc tapasztalata alapján elmondható, hogy az elmúlt hetekben a kialakult egészségügyi helyzet következtében elsősorban az élelmiszerek, tisztító- és fertőtlenítőszerek valamint a papíráruk iránt nőtt meg a kereslet. Az élelmiszerek körében a hosszan eltartható száraz és tartós termékek, elsősorban a konzervek, tészták, liszt, rizs, olaj, cukor és tartós tej, valamint a friss termékek közül a friss húsok voltak a legkeresettebbek a vásárlók körében.
Péntek este van, mondjak ennél többet? Fenékig!
