Nem kevesebb, mint 207 anyaggal bővül szeptember 24-én az úgynevezett C-lista, amit azért hoztak létre 2012-ben, hogy a hétről-hétre megjelenő új dizájnerdrogokat (hivatalosabban: új pszichoaktív anyagokat) ellenőrzés alá vonják és gátolják a terjedésüket. Ám a jegyzékben ma már bőven megtalálhatókévezredek óta használt növények hatóanyagai is. Egy újabb csavarral most egy széles körben fogyasztott étrend-kiegészítő és fogyasztószer is felkerül a listára olyan, itthon nem törzskönyvezett gyógyszerhatóanyagok és doppingszerek mellett, amelyek csak marginálisan vagy egyáltalán nem bukkantak fel Magyarországon.
A C-lista eredetileg azt a célt szolgálta, hogy megelőzzék az újonnan felbukkant, illegális drogok hatásait utánzó, de ismeretlen kockázatú szereket addig, amíg alaposabban megismerik azokat.
A kábítószerekkel ellentétben a C-listán szereplő szerek fogyasztói csak szabálysértést, terjesztői viszont bűncselekményt követnek el, tehát a kereskedelem azonnal szigorúan büntethetővé válik.
Egy szert a törvény értelmében a kockázatértékelés elvégzéséig, de maximum két évig tarthatnak a C-listán, ezután vagy kábítószernek minősítik, vagy ha a kockázatok ezt nem indokolják, akkor áthelyezik az enyhébb besorolású D-jegyzékbe. Az utóbbi átsorolás a C-lista nyolc éve alatt egyszer sem történt meg, vagyis
eddig minden kockázatértékelt C-listás szert kábítószerré minősítettek, a D-lista pedig üresen tátong.
A növényi hatóanyagok és az ismert étrend-kiegészítők összetevői igencsak távol esnek a zuglaborokban előállított, ismeretlen hatású dizájnerdrogoktól. A fő különbség, hogy a kutatásoknak köszönhetően az előbbieknek jól ismerjük az előnyeit és kockázatait. Hogy miért kerültek mégis egy listára az új pszichoaktív anyagokkal, azt az magyarázhatja, hogy a jogalkotó azokat a szereket vette alapul, amelyeket az Európai Drogmonitorozó Központ (EMCDDA) felé korábban már jelentettek valamelyik európai országból, de itthon még nem minősültek szabályozott szereknek.
Így történhetett meg, hogy a listára felkerült az afrikai feketebab nevű növény magjában található 5-HTP is. Ez a vegyület a szervezetben szerotoninná alakul, ezzel javítva a hangulatot, emiatt sokan használják depressziós tünetek kezelésére.
A hatóanyag boltok ezreiben megtalálható étrend-kiegészítőként.
Félő, hogy a kereskedők egy részéhez csak késve jut el a hír, hiszen álmukban sem gondolnák, hogy olyan terméket forgalmaznak, ami felkerülhet a dizájnerdrog-listára, így akár 5-10 év börtönt kockáztatnak, ha fiatalkorúaknak adnak el belőle pár dobozzal. De az is szabálysértést fog elkövetni, aki a korábban vásárolt 5-HTP hatóanyagú termékét szeptember 24-ig nem fogyasztja el. Aki pedig két évre elfeledkezne a korábban megvásárolt 5-HTP termékéről, az minden bizonnyal kábítószert fog tartani.
Felvették a listára a sárga szarumák, a sárkányvér, a bételdió és a kanna nevű növények hatóanyagait (egy válogatást a listára vett főbb anyagokból itt találunk). Szintén a C-listán kötött ki az LSD vegyülettel rokon LSA is, amely többek között a Hawaii bébi farózsában és a kék hajnalka magjában található. (Mielőtt bárki kertészeti boltba rohanna: a hajnalka magjának fogyasztása az LSD-vel ellentétben olyan kellemetlen testi tüneteket is okoz, mint a hányás, az érösszehúzódás és a végtagfájdalom.)
Azt egyelőre csak találgatni lehet, hogy októberben már megvádolják-e tiltott anyag kereskedelmével azt a veteményboltot vagy hipermarketet, amelyik hajnalkamagot árul.
Fotó: Getty Images
Forrás: TASZ
