Az, hogy sportos formában megmozgassa a fiatalokat az adott hatalom – nem új és nem is eredeti ötlet. Horthyék cserkészekben, leventékben gondolkodtak, Rákosiék a munkásfiatalok acélos erejében. Kádárék pedig a Magyar Honvédelmi Szövetségben látták a gyógyszert, amely ugyan nem lépett fel direkt politikai eszközökkel, de lényegében a párt (katonai) utánpótlását nevelte.
És az MHSZ bizony sokaknak vonzó volt: lehetett jogosítványt szerezni, aztán repülő modellezést tanulni, búvárkodni. Bele áshatta magát az ember a rádiótechnikába, kitanulhatta a lokátoros szakmát és sportlövészetre is járhatott. Nem volt kötelező mindez, de mégsem volt tanácsos kibújni alóla. Az MHSZ aktivistái pedig a fejtágítókon a párt/hatalom nagyszerűségéről szónokoltak.
4
Vonzó volt az MHSZ abban is hogy, jól felszerelt klubokat, sport intézményeket üzemeltetett. Főleg gimnazista korú fiatalokat vittek lövészeti bemutatókra a honvédelmi napok keretében, majd kiképzés után kispuskát adtak a kezükbe. Nem kis élménye volt ez a tiniknek! De legvonzóbb mégis az volt, hogy a szervezet, jó szintű oktatói gárdával és eszközökkel lehetővé tette a hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamokon való részvételt, így közvetve szakmát adott nem kevesek kezébe.
E szempontból az MHSZ túl is élte a rendszerváltást, mégpedig egy ma is működő alapítvány jóvoltából. Immáron 72 éves múltra tekint vissza. A jogelőd szervezet 1948-ban alakult, először a motoros képzéssel. 1954-ben 3 ezer sorkötelest képeztek ki, majd 1967-ben váltottak az MHS-ről MHSZ névre.
4
1975-ben már 46 ezer személygépkocsi-vezető kapott náluk jogosítványt és létrehozták kirendeltségeik hálózatát. Ezek az ország 139 városában és nagyközségében működtek. A rendszerváltás után 1990-ben jött létre a nonprofit Kulturált Közlekedésért Alapítvány szervezete, melynek megyei gépjárművezető-képző Kft. iskolái tovább folytatták a nagy múltú képzést.
Ezt a mintát követi a jelenlegi hatalom a hazafias nevelést illetően. Pontosabban követné, mert, amint majd látjuk, azért akadnak erős döccenők.
A második kétharmad begyűjtése után nem sokkal a Magyar Közlönyben megjelent egy Orbán Viktor jegyezte határozat a Honvéd Sportközpontok létrehozásáról rendelkezően. Ennek értelmében a honvédelmi miniszternek meg kell vizsgálni a lehetséges fejlesztési helyszíneket, az akkori fejlesztési miniszternek pedig arról kell gondoskodnia, hogy az ingatlanok állami tulajdonba kerüljenek. A határozat értelmében a lőtereket a Nemzeti Sportközpontok fogja megépíttetni.
4
Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszternek pedig mindehhez az anyagi hátteret kell biztosítania: 2017-re és 2018-ra az első ütemben megvalósuló 40 lőtér beruházásához 17,4 milliárd forintot, a második ütemben megvalósuló 67 lőtér kivitelei terveihez még 1,2 milliárd forintot kell biztosítania.
Aztán Lázár János azt jelentette be, hogy a következő 3 évben összesen 197 lőteret fog létesíteni a kormány 27 milliárd forintból. A lőtérprogramot nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították, ekkor már Honvédelmi Sportközpontok felépítése címszó alatt futott a projekt.
A hivatalos közlemények szerint, a 2017-es és 2018-as költségvetési évben 40 helyszínen, megyei és járási székhelyeken alakítottak volna ki sportközpontokat csaknem 17,5 milliárd forintos beruházással. Ám a két éve bejelentett 16 lőtérből még egyetlen Honvédelmi Sportközpontot sem sikerült megépíteni. Elvárás a lőkészséget, a tájékozódási képességet, a fegyveres és fegyvertelen önvédelmet fejleszteni.
Az indoklásban szerepel a lőelmélet, a fegyverkezelés és tájékozódás, továbbá a repülés, az ejtőernyőzés a búvárkodás és a híradós kiképzés is. Cél a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos állománya előképzett utánpótlásának a biztosítása.
4
A legújabb elképzelések szerint egy, az egész országot behálózó szervezet jönne létre. Konkrétan: valamennyi járásban épülne honvédelmi sportközpont. Erről fogalmazott úgy Simicskó István hazafias és honvédelmi nevelésért felelős kormánybiztos, hogy a cél „egy sportolónemzet felépítése".
Azt is mondta egy bajai alapkőletételén, hogy ezek a lőterek erősítik a hazafias szellemiség, ami a közössége kovásza:
A kormány lehetőséget kíván adni az embereknek, hogy a sporttevékenységet minél magasabb szinten és minél szélesebb körben élhessék meg.
Persze, egy dolog a határozat és egy másik annak megvalósítása. De van egy harmadik faktor is: a 21. században már egészen más foglalja le a fiatalok világképét, mint az MHSZ idejében. Nehezen hihető, hogy lőterekkel hazafiságra nevelhetők lennének, de csodák mindig beesnek az ajtón. Mint a 2X2 néha 5 című, békeharcos giccs filmben, ahol a tervek a szellők szárnyán szálltak.
