„A várható legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülnie az egészségügynek a koronavírus-járvány kapcsán, hogy egyetlen magyar ember se maradjon ellátatlanul”
– mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a kórházigazgatókkal és intézetvezetőkkel folytatott konferenciabeszélgetésen.
"Más államok negatív példájával ellentétben mi felkészítettük az egészségügyi rendszerünket arra, hogy nálunk ne fordulhasson elő az, ami Olaszországban vagy Svédországban, ahol már pár hét leforgása alatt élet-halál kérdésben kellett dönteniük az ottani egészségügyi dolgozóknak, elengedve rengeteg idős állampolgár kezét"
- szerepel az Emmi közleményében.
Érdekes, hogy szerintük a fenti intézkedéssel megmentik az idős állampolgárokat, ellentétben a külföldi kórházakkal, ám sajnos a jelek teljesen az ellenkezőjét bizonyítják: magatehetetlen, vagy még kezelésre szoruló betegek ezreit hagyták magukra, aminek köszönhetően már halálos áldozata is van a rendeletnek.
Meghalt az első olyan beteg, akit a kórházból hazaküldtek az "ágy ürítés" miatt
A minisztérium szerint a magyar kórházi ágyak kihasználtsága tavaly 66 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a kórházi ágyak 34 százaléka eleve üresen állt.
Most tegye fel a kezét, aki látta már valaha üresen a szombathelyi Markusovszky kórházban található ágyak 34 százalékát
- a fővárosban ez még elképzelhetetlenebb, de tételezzük fel, hogy valóban igazat mond a miniszter.
Az első magyarországi fertőzés megjelenése után – ahogy világszerte mindenhol – az elektív műtétek központi szabályozása mellett a betegek jelentős része önként (vagy inkább mert azt mondták az orvosok) lemondott a halasztható beavatkozásokról. Ez március végére további 24 százalékos szabadágyszám növekedéssel járt. Így amikor a miniszter utasításba adta a kórházaknak, hogy szabadítsák fel az ágykapacitásuk 60 százalékát, akkor már az ágyak 58 százaléka országos szinten szabad volt.
Tehát az Emmi szerint mindössze további két százaléknyi szabad ágy biztosítása volt a feladat.
Olvasónk csípőprotézises, törött bokájú, szinte mozgásképtelen nagymamáját is kidobták a kórházból
A közlemény emellett emlékezetet, hogy a szakkollégiumok iránymutatása alapján a kórházvezetők és a kezelőorvosok felelőssége volt, hogy átcsoportosításokkal, más, hasonló profilú kórházakba való áthelyezéssel, illetve a kórházi ellátást nem igénylő betegek otthoni ápolásával készüljenek fel arra, hogy amikor tömegessé válik a fertőzés, akkor is a legjobb ellátást tudják biztosítani az új típusú koronavírustól súlyosan megbetegedett emberek számára.
"Külföldi példák mutatják, hogy az egészségügyi ellátórendszer a világ több országában összeomlott vagy teljesítőképességének határán áll azért, mert váratlanul, felkészületlenül kellett szembenézniük a tömeges megbetegedéssel. Magyarországon – a jó ritmusban meghozott kormányzati korlátozó intézkedéseknek köszönhetően – sikerült lassítani a járvány terjedését"
- írja az Emmi.
A minisztérium szerint egészségügyi rendszerünk rugalmasan alkalmazkodott a hazai járványhelyzethez, a kórházak döntő többsége teljesítette az elvárást, és felkészült a járvány tetőzésére, a fertőzött és nem fertőzött betegek elkülönített kezelésére és a súlyos állapotú emberek lélegeztetésére.
