Pár napja emlékeztünk a berlini Fal leomlásának 30. évfordulójára. A gyűlölet fala már korábban kiegészült a gyűlölet drótkerítésével, az aknákkal spékelt magyar Vasfüggönnyel. Amit aztán egy időben az Őrségre, a jugoszláv határra is kiterjesztettek. Mégis akadtak bátrak, olyanok, akik áttörték az öröknek hitt falakat.
Állam az államban volt a BM Határőrség, amely védte a határt – az állampolgáraitól. Utazni a szocializmus éveiben nem, vagy csak 3 évente lehetett. Akkor is maximum 30 napra, megszabott valutakerettel. Csóró magyarok kis csoportjai járták a nyugati világot és képet alkothattak arról: mire is kell otthon a Vasfüggöny. Arra, hogy az alacsony életnívón élő milliók meg ne tudják, hogy nyugaton még a munkanélküliek is pénzt kapnak. Aztán autót vehetnek, saját házuk van és igen, bármikor vásárolhatnak húst. A hatvanas évekről beszélünk, amikor a KGST- országok (ez volt a keleti tömb gazdasági összefogó szervezete, Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsa) súlyos ellátási nehézségekkel küzdöttek. Lengyelországban például mindegy volt, hogy a vevő ruhatárba, vagy húsboltba tér be. Ugyanis mindkét helyiségben csak akasztót talált...
Vas megyében külön szigorúsággal védték a menekülni vágyóktól a határt, egymást érték az őrsök. Az ötvenes években telepítették a hírhedt és barbár aknazárat, amely sok ember halálát, csonkulását okozta. A nyugati sajtóban elhíresült – itthon agyonhallgatták – egy lengyel ifjúsági rúdugró olimpikon szökési kísérlete. A fiatal Kőszegnél, a Hétforrás közelében próbált átjutni a határon, az osztrák oldalon már várták. Az erdőben egy hosszú botot keresett, azzal lendült a drót felé, de éppen fölötte fogyott el a lendülete. Visszaesett, szerencsétlenségére egy hatos aknafüzérre. Azonosítani is csak az okmányaiból tudták...
A disszidensek – így hívták a menekülőket – bevett szokása volt, hogy vonattal Szombathelyig jöttek, ellenőrzéskor a vécében elbújtak, vagy kiálltak a vonat lépcsőjére. Ha sikerült a városba érniük, stopposként a határ közelébe mentek. De hiába jutottak el az adott faluig, ott mindig akadt valaki, aki besúgta őket... Ezért hozták létre az önkéntes határőr, valamint a Határőrközség nagyon is hatékony intézményét. Ha valaki sok idegent dobott fel, az jutalmat kapott és meleg kézszorítást az aktuális elvtársaktól. De ha ezt is leküzdötte a disszidens, akkor ott volt az aknazár. Ha ezt is sikerrel vette, akkor még mindig belefuthatott a járőrökbe. Volt, aki hihetetlen szerencsével átment ezen a szomorú akadályversenyen és már ünnepelt. Mégis elkapták. Ugyanis több helyen beljebb hozták a határvonalat a valóságosnál, így a járőrök a dobbantó után mentek. Ha nem állt meg, lelőtték. Többen trükkösen próbálkoztak. Kőszegnél egy teherkocsival törték át a határt, de az erős sorompó kettévágta a járgányt. Rábafüzesnél többen úgy jutottak át, hogy amikor a vonat közvetlenül a határ mellé ért, felmásztak a vagon tetejére és átugrottak Ausztriába. Több sikeres akció után a kalauzok parancsba kapták a vagonszakaszok lezárást Szentgotthárd előtt.
A határőr sorkatonákat szigorú alapon válogatták a szolgálatra. Az őrsökön ugyan el voltak vágva a külvilágtól, de kiemelt élelmezésben volt részük és sört is vehettek a kantinban (a honvédségnél ez tilos volt). A politikai tiszt, elhárítós, figyelt arra, hogy közös ismerősök ne kerüljenek együtt járőrbe és azonos szolgálati idejű katonák se. Mégis előfordult szökés. Zsiránál két vasi katona kazalba dobta fegyverét, majd nekifutott a határnak. Találomra, éjjel. Ez lett a szerencséjük, mert véletlenül jó irányba rohantak, lerázva fegyveres követőiket. A mai napig nem tudható, hogy a Vasfüggönynél hányan haltak meg, mivel a rendszerváltás napjaiban rengeteg dokumentumot eltüzeltek, többek között a Söptei úti laktanyánál is. Az viszont ismert, hogy az aknazár felszedésekor számos katona sérült meg, vagy veszítette életét. De egyszer minden véget ér, így 1989 őszére a szögesdrót is elporladt.
A magyar Vasfüggöny pár hónappal előbb múlt ki, mint a Berlint kettészelő Fal, de léleknyomorító hatásuk máig érzékelhető.
Szólj hozzá!
Ezzel szeretnék elérni, hogy a szélsőséges téli időjárásban minél kevesebben üljenek autóba.
Közleményben figyelmeztet a Győr-Szol.
Gyermekével szánkózott, mikor meghallotta a segélykérést.
Ma szünetelnek a szakrendelések, pénteken csak részlegesen fogadnak pácienseket.
A digitális technológia térnyerésével a vásárlási szokásaink alapvetően megváltoztak. Régebben a vásárlás hosszadalmas tevékenység volt, amely boltokon átívelő keresgélést jelentett.
A KSH friss adatai szerint 2025 novemberében közel 1,4 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre, a bevételek is látványosan emelkedtek.
A miniszter azt méri fel, hogy mennyi pénzt kell visszaadni a városnak ahhoz, hogy biztonságosan tudjon működni.
Magyar Péter szerint a közelgő fagyok idején nem kommunikációra, hanem azonnali, emberséges intézkedésekre lenne szükség.
Koncert, önismeret, szauna-szeánsz, kirándulás, és egy csomó minden más.
Az alpolgármester adatigényléssel próbálja feltárni a lakásvagyon kezelésének részleteit.
Viharos szél, hótorlaszok és komoly lehűlés nehezíti a közlekedést.
A TISZTA Hang első adásában országos ügyekről és helyi felelősségről is szó esett.
A GYHG később ad tájékoztatást a kimaradt ürítések időpontjáról.
Ingyenes emlékgálát rendeznek január 11-én - futball-legendákkal és egész napos programmal.
A hozzátartozók indultak a keresésére annak a 34 éves férfinak, aki munkába indult, de oda nem érkezett meg, majd a rendőrség segítségét kérték.
Így jegyzőkönyv sem készülhetett.
Fegyház várhat a csalókra.