Pár napja emlékeztünk a berlini Fal leomlásának 30. évfordulójára. A gyűlölet fala már korábban kiegészült a gyűlölet drótkerítésével, az aknákkal spékelt magyar Vasfüggönnyel. Amit aztán egy időben az Őrségre, a jugoszláv határra is kiterjesztettek. Mégis akadtak bátrak, olyanok, akik áttörték az öröknek hitt falakat.
Állam az államban volt a BM Határőrség, amely védte a határt – az állampolgáraitól. Utazni a szocializmus éveiben nem, vagy csak 3 évente lehetett. Akkor is maximum 30 napra, megszabott valutakerettel. Csóró magyarok kis csoportjai járták a nyugati világot és képet alkothattak arról: mire is kell otthon a Vasfüggöny. Arra, hogy az alacsony életnívón élő milliók meg ne tudják, hogy nyugaton még a munkanélküliek is pénzt kapnak. Aztán autót vehetnek, saját házuk van és igen, bármikor vásárolhatnak húst. A hatvanas évekről beszélünk, amikor a KGST- országok (ez volt a keleti tömb gazdasági összefogó szervezete, Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsa) súlyos ellátási nehézségekkel küzdöttek. Lengyelországban például mindegy volt, hogy a vevő ruhatárba, vagy húsboltba tér be. Ugyanis mindkét helyiségben csak akasztót talált...
Vas megyében külön szigorúsággal védték a menekülni vágyóktól a határt, egymást érték az őrsök. Az ötvenes években telepítették a hírhedt és barbár aknazárat, amely sok ember halálát, csonkulását okozta. A nyugati sajtóban elhíresült – itthon agyonhallgatták – egy lengyel ifjúsági rúdugró olimpikon szökési kísérlete. A fiatal Kőszegnél, a Hétforrás közelében próbált átjutni a határon, az osztrák oldalon már várták. Az erdőben egy hosszú botot keresett, azzal lendült a drót felé, de éppen fölötte fogyott el a lendülete. Visszaesett, szerencsétlenségére egy hatos aknafüzérre. Azonosítani is csak az okmányaiból tudták...
A disszidensek – így hívták a menekülőket – bevett szokása volt, hogy vonattal Szombathelyig jöttek, ellenőrzéskor a vécében elbújtak, vagy kiálltak a vonat lépcsőjére. Ha sikerült a városba érniük, stopposként a határ közelébe mentek. De hiába jutottak el az adott faluig, ott mindig akadt valaki, aki besúgta őket... Ezért hozták létre az önkéntes határőr, valamint a Határőrközség nagyon is hatékony intézményét. Ha valaki sok idegent dobott fel, az jutalmat kapott és meleg kézszorítást az aktuális elvtársaktól. De ha ezt is leküzdötte a disszidens, akkor ott volt az aknazár. Ha ezt is sikerrel vette, akkor még mindig belefuthatott a járőrökbe. Volt, aki hihetetlen szerencsével átment ezen a szomorú akadályversenyen és már ünnepelt. Mégis elkapták. Ugyanis több helyen beljebb hozták a határvonalat a valóságosnál, így a járőrök a dobbantó után mentek. Ha nem állt meg, lelőtték. Többen trükkösen próbálkoztak. Kőszegnél egy teherkocsival törték át a határt, de az erős sorompó kettévágta a járgányt. Rábafüzesnél többen úgy jutottak át, hogy amikor a vonat közvetlenül a határ mellé ért, felmásztak a vagon tetejére és átugrottak Ausztriába. Több sikeres akció után a kalauzok parancsba kapták a vagonszakaszok lezárást Szentgotthárd előtt.
A határőr sorkatonákat szigorú alapon válogatták a szolgálatra. Az őrsökön ugyan el voltak vágva a külvilágtól, de kiemelt élelmezésben volt részük és sört is vehettek a kantinban (a honvédségnél ez tilos volt). A politikai tiszt, elhárítós, figyelt arra, hogy közös ismerősök ne kerüljenek együtt járőrbe és azonos szolgálati idejű katonák se. Mégis előfordult szökés. Zsiránál két vasi katona kazalba dobta fegyverét, majd nekifutott a határnak. Találomra, éjjel. Ez lett a szerencséjük, mert véletlenül jó irányba rohantak, lerázva fegyveres követőiket. A mai napig nem tudható, hogy a Vasfüggönynél hányan haltak meg, mivel a rendszerváltás napjaiban rengeteg dokumentumot eltüzeltek, többek között a Söptei úti laktanyánál is. Az viszont ismert, hogy az aknazár felszedésekor számos katona sérült meg, vagy veszítette életét. De egyszer minden véget ér, így 1989 őszére a szögesdrót is elporladt.
A magyar Vasfüggöny pár hónappal előbb múlt ki, mint a Berlint kettészelő Fal, de léleknyomorító hatásuk máig érzékelhető.
Szólj hozzá!
Szombathely egykori önkormányzati képviselője 73 éves volt.
Balatincz Péter súlyos orvos- és eszközhiányról beszélt: osztályok működése, műtétek és alapvető ellátások is veszélybe kerülhetnek a szakemberhiány miatt.
A mesterségesen lenyomott üzemanyagárak rövid távon könnyebbséget hozhatnak, de hosszú távon tovább mélyítik Magyarország fosszilis függőségét.
Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítják.
Irodalom és helytörténet fognak kézen április 10-én.
A tér végében a Fő térrel szemben állítják fel a színpadon. Megannyi kis sátort zsúfoltak be a területre.
Egészségügy, oktatás, infláció, mélyszegénység, korrupció, jogállamiság, energiapolitika, utak állapota, kegyelmi ügy. Mindenre van magyarázat.
Boncsarovszky Péter fideszes frakcióvezető-helyettes egy csomó olyan dolgot vizsgáltatna meg a testülettel, ami nem a testület hatásköre.
Egy győri plakát őszintébben beszél a magyar közéletről, mint az összes politikai kampány együttvéve.
A hatóság szerint ezúttal az idősebb nők emberi méltóságát sértették meg.
Nem ez az első fiaskó az idei Fidesz-kampányban, de ezt még mi sem láttuk jönni.
Ezért hívott össze rendkívüli ülést Pintér Bence - az Orbán-beszéd közben történt atrocitások tisztázása a cél.
Szabó Zsolt a város alpolgármestereként ismert politikus a kerületben, mégis visszalépett.
Közleményt adott ki a testület az elmúlt napok eseményei után.
Fontos határidőre figyelmeztet a TISZA Párt: csütörtök délutánig lehet átjelentkezni a szavazáshoz.
Az Ipsos hívja a választókat.
A rendőrségi intézkedésekkel kapcsolatban lesz egyetlen napirend.
A város egyik legfontosabb közlekedési útvonalán júniustól indulnak a munkák, időszakos lezárásokra is készülni kell.
A Savaria InterCity vonatok üzemeltetését is a GYSEV végzi.