Pár napja emlékeztünk a berlini Fal leomlásának 30. évfordulójára. A gyűlölet fala már korábban kiegészült a gyűlölet drótkerítésével, az aknákkal spékelt magyar Vasfüggönnyel. Amit aztán egy időben az Őrségre, a jugoszláv határra is kiterjesztettek. Mégis akadtak bátrak, olyanok, akik áttörték az öröknek hitt falakat.
Állam az államban volt a BM Határőrség, amely védte a határt – az állampolgáraitól. Utazni a szocializmus éveiben nem, vagy csak 3 évente lehetett. Akkor is maximum 30 napra, megszabott valutakerettel. Csóró magyarok kis csoportjai járták a nyugati világot és képet alkothattak arról: mire is kell otthon a Vasfüggöny. Arra, hogy az alacsony életnívón élő milliók meg ne tudják, hogy nyugaton még a munkanélküliek is pénzt kapnak. Aztán autót vehetnek, saját házuk van és igen, bármikor vásárolhatnak húst. A hatvanas évekről beszélünk, amikor a KGST- országok (ez volt a keleti tömb gazdasági összefogó szervezete, Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsa) súlyos ellátási nehézségekkel küzdöttek. Lengyelországban például mindegy volt, hogy a vevő ruhatárba, vagy húsboltba tér be. Ugyanis mindkét helyiségben csak akasztót talált...
Vas megyében külön szigorúsággal védték a menekülni vágyóktól a határt, egymást érték az őrsök. Az ötvenes években telepítették a hírhedt és barbár aknazárat, amely sok ember halálát, csonkulását okozta. A nyugati sajtóban elhíresült – itthon agyonhallgatták – egy lengyel ifjúsági rúdugró olimpikon szökési kísérlete. A fiatal Kőszegnél, a Hétforrás közelében próbált átjutni a határon, az osztrák oldalon már várták. Az erdőben egy hosszú botot keresett, azzal lendült a drót felé, de éppen fölötte fogyott el a lendülete. Visszaesett, szerencsétlenségére egy hatos aknafüzérre. Azonosítani is csak az okmányaiból tudták...
A disszidensek – így hívták a menekülőket – bevett szokása volt, hogy vonattal Szombathelyig jöttek, ellenőrzéskor a vécében elbújtak, vagy kiálltak a vonat lépcsőjére. Ha sikerült a városba érniük, stopposként a határ közelébe mentek. De hiába jutottak el az adott faluig, ott mindig akadt valaki, aki besúgta őket... Ezért hozták létre az önkéntes határőr, valamint a Határőrközség nagyon is hatékony intézményét. Ha valaki sok idegent dobott fel, az jutalmat kapott és meleg kézszorítást az aktuális elvtársaktól. De ha ezt is leküzdötte a disszidens, akkor ott volt az aknazár. Ha ezt is sikerrel vette, akkor még mindig belefuthatott a járőrökbe. Volt, aki hihetetlen szerencsével átment ezen a szomorú akadályversenyen és már ünnepelt. Mégis elkapták. Ugyanis több helyen beljebb hozták a határvonalat a valóságosnál, így a járőrök a dobbantó után mentek. Ha nem állt meg, lelőtték. Többen trükkösen próbálkoztak. Kőszegnél egy teherkocsival törték át a határt, de az erős sorompó kettévágta a járgányt. Rábafüzesnél többen úgy jutottak át, hogy amikor a vonat közvetlenül a határ mellé ért, felmásztak a vagon tetejére és átugrottak Ausztriába. Több sikeres akció után a kalauzok parancsba kapták a vagonszakaszok lezárást Szentgotthárd előtt.
A határőr sorkatonákat szigorú alapon válogatták a szolgálatra. Az őrsökön ugyan el voltak vágva a külvilágtól, de kiemelt élelmezésben volt részük és sört is vehettek a kantinban (a honvédségnél ez tilos volt). A politikai tiszt, elhárítós, figyelt arra, hogy közös ismerősök ne kerüljenek együtt járőrbe és azonos szolgálati idejű katonák se. Mégis előfordult szökés. Zsiránál két vasi katona kazalba dobta fegyverét, majd nekifutott a határnak. Találomra, éjjel. Ez lett a szerencséjük, mert véletlenül jó irányba rohantak, lerázva fegyveres követőiket. A mai napig nem tudható, hogy a Vasfüggönynél hányan haltak meg, mivel a rendszerváltás napjaiban rengeteg dokumentumot eltüzeltek, többek között a Söptei úti laktanyánál is. Az viszont ismert, hogy az aknazár felszedésekor számos katona sérült meg, vagy veszítette életét. De egyszer minden véget ér, így 1989 őszére a szögesdrót is elporladt.
Ez 12,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A minden helyi háztartásba eljutó önkormányzati lapban viszont egy teljes oldalt kaptak a fideszes képviselők bemutatkozásai.
Az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk amúgy sem lehetséges, meleg helyen történő átteleltetésük felesleges.
Egy cég hatékony működéséhez számos irodai eszközre van szükség, példának okáért a címkenyomtató is igen sok vállalkozás számára elengedhetetlen felszerelés. Ebben a cikkben bemutatjuk a legnépszerűbb típusokat, hogy segíteni tudjunk azoknak, akik a meg szeretnék találni a cégük számára legmegfelelőbb készüléket.
A CMRV hajtóművek napjainkban igen népszerűvé váltak, hiszen formatervezett, funkcionális elemei az ipar számos területén üzemelő berendezéseknek.
Angolból, magyar nyelvtanból és irodalomból, matematikából, kémiából és biológiából kaphatnak plusz felkészítést a diákok.
A napokban megjelent az országos sajtóban több a vízminőséggel kapcsolatos hír, mely megingathatja a felhasználók bizalmát az általunk szolgáltatott ivóvíz biztonságos fogyasztásával kapcsolatban.
A Magyar Közút november 10-én már téli munkarendre állt át, így csütörtök estétől 12 órás váltott műszakokban fogja végezni a megelőző sószórási, majd pénteken a hóeltakarítási munkákat is.
A vércukorszint mérése kulcsfontosságú a cukorbetegség kezelésében, a cukorbetegségben szenvedő embereknek napi szinten többször is ellenőrizni kell a vércukorértékeiket. Ezzel ellenőrizhető az alkalmazott terápia sikeressége, és elkerülhetők a hiper- és hipoglikémiás tünetek.
3 milliárd forinttal károsították meg a költségvetést.
Már csütörtökön az esti órákban elérheti a nyugati határt az érkező ciklon melegfronti csapadékzónája.
A munkavédelem területéhez tartozik a védőruházat kérdése is. Rengeteg veszélyforrást rejtenek bizonyos munkakörök, így a dolgozók élet- és egészségvédelme mindennél fontosabb.
Prédl Antal 2025. január 1-ig tölti be a pozíciót, de ezt követően is igazgatósági tag mar.
Egyelőre kérdőjeles a beruházás.
Erről a Belügyminisztérium államtitkára beszélt.
Az önkormányzat idén megerősítette a Fő téri fenyő tartószerkezetének stabilitását.