„Minden egyes nap bejelentések tucatjait kapjuk az ország minden pontjából: sehogy sem sikerül megszerezni a 100%-os táppénzt. Éppen ezért úgy döntöttünk, utánajárunk, hol lehet a probléma a rendszerben. Vizsgálódásaink során több háziorvossal és foglalkozás-egészségügyi szakemberrel is beszéltünk, majd arra jutottunk, hogy a 100%-os táppénzt a jogosultaknak csak igen kis része tudja megkapni, hihetetlen szerencsével.” – olvasható a PDSZ kutatásában.
„A munkahelyeden kaptad el a vírust? A 100%-os táppénz pont ekkor jár. Ilyesmi könnyen megtörténik például az egészségügyben, a szociális ellátásban vagy az oktatásban dolgozókkal – csak hogy egy pár területet említsünk. Neve is van a jelenségnek: foglalkozási megbetegedés.” - emlékeztet a szakszervezeti tanulmány. „Ennek a táppénztípusnak van egy másik érdekessége: míg egy normál táppénzt két héten keresztül a munkáltatód folyósít, ezt egy az egyben az állam biztosítja. A táppénzt ugyanakkor nem automatikusan utalja a folyósító OEP. Még kevesebben tudják, hogy amennyiben járványügyi megfigyelés, zárlat, vagy járványügyi ellenőrzés miatt merülnek fel költségeik, akkor azt az állam a „kórókozó hordozó” (helyesen: kórokozó-hordozó) vagy beteg számára köteles megtéríteni. Olyannyira, hogy az Egészségügyről szóló törvény 70. paragrafusa arról is rendelkezik, hogy azt a kieső munkajövedelmet is meg kell térítenie a számára, amit például a táppénz nem térít meg – azaz ha kényszerintézkedés hatálya alatt voltál, törvény szerint is mindenképpen meg kell térítsék a kieső jövedelmedet” – foglalják össze a lényeget.
„Ahhoz viszont, hogy a táppénz megjelenjen a bankszámládon, nagyon sok mindennek kell megtörténnie. És szinte minden kanyarban simán el lehet csúszni” – sorolják a buktatókat.
„Ha megbetegszel, jellemzően a háziorvosodhoz fordulsz segítségért. A COVID-os beteget a háziorvos nem csak úgy „belekezelgeti” a világba: a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kialakított eljárásrend alapján jár el. Persze, az eljárásrend nem jogszabály, de a háziorvosod ez alapján dolgozik – annál is inkább, mert ezt kérhetik rajta számon. A COVID-fertőzés gyanúja önmagában nagyon sok extra feladattal jár a háziorvos számára. Még azon túl is, hogy egy ilyen beteggel kapcsolatban sok óvintézkedést kell tennie a többi beteg és az egészségügyi személyzet védelme érdekében.A háziorvos első feladata az lesz, hogy megállapítsa, vajon tényleg COVID-os vagy-e. Ezt jelenleg négyféle feltételcsoport alapján teheti meg”
- Klinikai kritériumok (láz, köhögés, nehézlégzés, illetve szaglás és ízlelésvesztés) közül legalább kettőnek kell meglennie.
- Epidemiológiai feltételek, azaz ha a tüneteket megelőző 14 napban volt szoros kontaktja igazoltan fertőzött személlyel, járt olyan helyen, ahol halmozódó esetek voltak, avagy olyan egészségügyi vagy szociális intézményben volt, ahol igazolt fertőzött tűnt fel.
- Képalkotó diagnosztikai kritérium (azaz olyan radiológiai/CT-kép, ami típusos, azaz a betegségre jellemző).
- Laboratóriumi kritériumok, azaz pozitív antigén, avagy PCR-teszt.
Nagy hír volt november elején, hogy antigén tesztekkel gyorsítják a diagnózisok felállítását az országban. Az eljárásrend viszont világosan fogalmaz: a betegellátás során a diagnózis felállításához továbbra is a PCR-tesztelést követeli meg. Ugyanakkor azt is határozottan szorgalmazza, hogy a gyanús betegeknél az orvosok végezzenek antigén tesztet, mégpedig azért, mert annak igen gyorsan, még a helyszínen megszületik az eredménye.Ha az antigén teszt pozitív lesz, úgy nincs szükség PCR-tesztelésre, hiszen az antigén teszt pozitív eredménye nagy pontossággal jelzi a betegség jelenlétét. Ez az eljárás hatékonyan tehermentesítheti a PCR-tesztek végzésére felállított, hihetetlenül leterhelt infrastruktúrát: a mentőket, a laborokat, és még sorolhatnánk. Azaz az antigén teszt fontos és hasznos fejlemény az egészségügy tehermentesítése szempontjából. Rossz hír, hogy a te 100%-os táppénzed megigénylése szempontjából viszont éppen ez lehet az első banánhéj – figyelmeztet a kutatás.
„Az orvos ugyanis jó eséllyel az antigén teszthez nyúl először, majd ha pozitív eredményt kap, nem is vizsgálódik tovább: az eljárásrend szerint megkezdi a beteg kezelését és végrehajtja az előírt intézkedéseket. Csakhogy, ahogy az előbb már említettük, a 100%-os táppénzhez diagnózisra van szükség. Diagnózis azonban a jelenlegi eljárásrend szerint nem felállítható PCR-tesztelés nélkül. Azaz ha nem voltál résen, akkor ezen a ponton már el is úszott a táppénzed – hacsak a későbbiekben, saját pénzből, nem rendelsz egy PCR-tesztet magadnak. A foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos eljárás megindítására ugyanis később is lehetőséged van, még további fél évig” – taglalják.
„Cikkünk megjelenését követően kaptuk a hírt az egyik háziorvos forrásunktól, hogy új feljeményként állítólag mostantól az antigén teszt eredményét is elfogadja az OMFI. Egyelőre azonban erről írásos utasítást nem tudtunk beszerezni. Ezért megkeressük az illetékeseket, és amennyiben ezt megerősítik, cikkünket frissíteni fogjuk.” – teszik hozzá.
„Csakhogy te, ugye, mindenképpen szeretnéd igénybe venni a Kásler miniszter által is megígért 100%-os táppénzt. Orvosunk feladatai így tovább sokasodnak. Most következik ugyanis egy komolyabb megugrandó feladat. Be kell jelentenie a foglalkozási megbetegedés gyanúját a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet alapján” – modellezik tovább a kálváriát.
„Ezeket az adatokat kell az orvosnak most megadnia: A bejelentésazonosítót, a megye kódját, a bejelentő nevét, a bejelentés dátumát, a keresőképességre vonatkozó információt, az előfordulás egyedi vagy tömeges jellegét, a munkáltató nevét, adószámát (ennek hiányában adóazonosító jelét), székhelyét, a bejelentés helye szerinti telephely címét, a szakágazati kódot, a megbetegedéssel kapcsolatos munkakört és a diagnózist, a munkavállaló nevét, nemét, társadalombiztosítási azonosító jelét (a továbbiakban: TAJ szám), születési dátumát, születési helyét, anyja nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, a munkavállaló jelenlegi munkakörét, FEOR kódját, korábbi munkaköreit (a felsorolásánál jelölendő a munkáltató neve, címe, a betöltött munkakör és az adott munkakörben eltöltött időtartam), a megbetegedéssel kapcsolatos jelenlegi munkakörben eltöltött expozíciós időt, a megbetegedéssel kapcsolatos munkakörben összesen eltöltött expozíciós időt, a bejelentést indokoló, csatolt orvosi dokumentumok számát” – horror, igaz?
„Azok a háziorvosok, akikkel cikkünk elkészítése során beszéltünk egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az erre a feladatra fordítandó idő jellemzően nagyon szerencsés esetben egy óra, amikor a betegnek minden adat a birtokában van. Ez azonban igen ritka. Azaz ezen a ponton orvosod közel két órája adminisztrálja a te ügyedet.Az egyik háziorvos, akivel beszéltünk, elmondta, hogy volt olyan nap, amikor nyolcan kérték tőle ezt – egyszerűen megoldhatatlan feladat elé állítva őt. Ugyan az orvosnak a diagnózis után 24 órája van arra, hogy ezt a bejelentést megtegye, sőt a későbbiekben is igényelhető a táppénz, de logikus, hogy ezt az adatszolgáltatást az amúgy is túlterhelt rendszer egyszerűen nem bírja el” – derül ki a kutatásból.
„Megoldási lehetőségként az egyik háziorvos (aki egyébként foglalkozás-egyészségügyi orvos is) azt vetette fel, hogy az orvosok által amúgy is használt elektronikus rendszernek, az EESZT-nek kellene ezt a bejelentést automatikusan elvégeznie. Az EESZT az a komplex rendszer, ahová minden betegadatod felkerül, a táppénzedtől a kezeléseken át a receptjeidig. A megoldás az lenne, hogy nem a háziorvos és a beteg pingpongoznak a munkáltatóval. Ehelyett, amikor a háziorvos bejelöli az erre az esetre kialakított 2-es kódot, akkor az adatok automatikusan elmehetnének az OMFI-hoz is – ennek elvi akadálya nincs ugyanis. Az OMFI pedig a következő heti jelentésben elkérhetné a beteg elérhetőségeit, ha további adatszolgáltatásra van szükségük a döntés meghozatalához” – ajánlja a tanulmány.
„Ezzel a megoldással minden fél terhei csökkennének. Persze, kérdés: vajon az állam, a kormány akarja-e ezt? Véletlen-e, hogy a 100%-os táppénz igénybevétele ilyen elképesztően bonyolult?” – teszik fel a szónoki kérdést. Ezzel kapcsolatos gyanúját a szakszervezet már korábban megfogalmazta:
PDSZ: a kormány a pénz miatt nem hozza nyilvánosságra a fertőzött intézmények listáját
„Pénz. Ez az a triviális ok, amiért a kormányzat nem hajlandó nyilvánosságra hozni azon intézmények listáját, ahol megjelent a koronavírus. Annak érdekében, hogy megspórolja az érintettek 100%-os táppénzét, hidegvérrel megvonja az informált döntés jogát a munkavállalóktól, ezzel akár veszélybe is sodorva őket" - fogalmaz egy bejegyzés a PDSZ Ne dolgozz ingyen című kampányoldalán: „A kormányzat mindent megtesz azért, hogy elhallgassa, hol jelenik meg a vírus.
Ez a rendszer minden résztvevőnek rossz.
- Rossz a betegnek, mert a folyamat számos pontján ki van szolgáltatva a folyamat különböző szereplőinek. A beteg azért beteg, mert nincs jól. Nem bürokratikus ügyintézésre van ilyenkor beállítva: légzési nehézségei, végtagfájdalmai, magas láza van. Nem érzi jól magát. Teljesen életszerűtlen, hogy ezeken az akadályokon végigverekedi magát.
- Rossz az orvosnak, akinek a COVID-járvány miatt amúgy is rettenetesen megnövekedtek a terhei. Ilyen ügye szökőévenként egyszer volt COVID előtt, most viszont képtelen mennyiségű adminisztrációt jelentene neki minden kérés teljesítése.
- Rossz mindenkinek, aki az érintett szektorokban dolgozik. Az oktatáson kívül az egészségügyi, a szociális, a kereskedelmi, a közlekedési területeken dolgozóknak egyaránt. Rossz ez mindenkinek, akik olyan munkakörökben dolgoznak, ahol tömegekkel érintkeznek.
„Egy szereplőnek persze jó lehet: a kormánynak – hiszen mérhetetlen mennyiségű táppénzt takarítanak meg azzal, hogy ez a rendszer szinte működésképtelen, és hogy az általa támasztott akadályok megugorhatatlanok.A fentiek miatt kérjük, hogy a kormány haladéktalanul oldja meg ezt a helyzetet: rendeletben egyszerűsítse a 100%-os táppénz igénylésének a módját a munkahelyükön COVID-dal megfertőződött személyek számára! Nem lehet célja, hogy az amúgy is leterhelt háziorvosok és az éppen súlyos beteg munkavállalók fussák ezeket a kevésbé logikus köröket, amikor a cél éppen a leterheltség csökkentése kellene legyen” – zárul az írás.
