Az Azonnali készített cikket az az IDEA Intézet friss kutatását feldolgozva. Ebben a lakosság csaknem fele a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat is elfogadhatónak tartja, és a természettudományok presztízse is megingathatatlan.
Azonban úgy tűnik, a magyarok csak bő egyharmada oltatná be magát a koronavírus ellen.
A kutatásból kiderül, hogy a Fidesz-szavazók az oltás kapcsán jobban bíznak a tudományban, mint a kormányban, de az is érdekes, hogy kimutatható számú konteóst csak a jobbikosok közt találni.
A közösségimédia-alapú közvélemény-kutatást december 11-15 között kétezer fős mintán végezte el az IDEA Intézet, ami nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve, a hibahatár 2 százalék.
A cikkben szereplő diagramokon látható, hogy az orvosok, virológusok és további természettudósok presztízse megingathatatlan, ugyanis a teljes lakosság 89 százaléka szerint elsősorban rájuk kell hallgatnia a kormánynak a járványkezelésben. Szinte minden párt szimpatizánsai között meghaladja a 90 százalékot azoknak az aránya, akik így gondolják, egyedül a Jobbik szavazói és a bizonytalanok szkeptikusabbak.
A közgazdászok véleményére számottevően a Fidesz és a Momentum szavazói kiváncsiak, a Jobbik-szavazók és a bizonytalanok viszont sokszor elutasítják a szakmai autoritást: mindkét utóbbi csoportban 30 százalék feletti azok aránya, akik szerint egyik szakértői csoportra sem kellene a kormánynak hallgatnia.
Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Beszédes a pártpreferencia szerinti megoszlás abban a kérdésben, hogy milyen szigorúságú korlátozó intézkedéseket tartanak az emberek elfogadhatónak. Míg a médiában többnyire szigorú korlátozásokat sürgető természettudósok presztízse mindegyik választói csoportban igen magas, abban a tekintetben már nagyobb a szórás, hogy a legszigorúbb, vagy csak a szükséges korlátozó intézkedéseket fogadják-e el a válaszadók, esetleg még azokat sem.
A teljes lakosság arányában a relatív többség, 47 százalék a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat is elfogadná, további 36 százalék pedig csak a szükségeseket.
10 százalék alatti azok aránya, akik szerint nem szükségesek korlátozások, illetve a koronavírus nem veszélyesebb más vírusoknál.
A leginkább szigorításpártiak az MSZP-sek és a fideszesek: utóbbiaknak 64, előbbieknek 59 százaléka fogadná el a legszigorúbb korlátozásokat is. A szabadságukhoz leginkább a Jobbik-szavazók ragaszkodnak.
Arra a kérdésre, hogy beoltatná-e magát a koronavírus ellen, a válaszadóknak csak a 36 százaléka válaszolt igennel, 48 százaléknyian viszont határozottan elutasítják az oltást. Ennek oka a cikk szerint az lehet, hogy a koronavírus-járvány kapcsán kialakult kormányzati információs cunamiban nehezen érzik úgy a polgárok, hogy megalapozott választ kaphatnak a kérdéseikre.
Oltási kedv terén a legmagasabb, 57 százalékos arányban a fideszesek oltatnák be magukat. Az ellenzéki pártok közül csak a momentumosok körében viszonylag magas, 46 százalékos az oltási kedv, az MSZP-sek között csaknem kiegyenlített az oltáspártiak és az azt elutasítók aránya. A DK és különösen a Jobbik szavazói egyértelműen elutasítják az oltást.
Pedig a magyarok elsöprő többsége az orvosokra, virológusokra és természettudósokra hallgatna járványügyben, mégis a vakcinák elutasítottságának is a tudománnyal, magukkal a vakcinákkal szembeni kétely az elsődleges oka.
Fotó: MTI/Komka Péter
A jobbikosok az egyetlen választói csoport, ahol az oltást elutasítók körében már a hibahatárt meghaladó, 3 százalék azok aránya, akik a közkeletű összeesküvés-elmélettel összhangban úgy vélik
az oltással chipeket fognak beültetni.
Az oltáspártiak körében a cikk szerint egyébként azt lehet megfigyelni, hogy a fiatalabbaktól az idősek felé haladva váltja fel a tudomány iránti bizalmat az EU-s intézmények iránti bizalom.
Meglepő, de az idősek körében nagy számban van jelen a kormánnyal szembeni bizalmatlanság, mint más korcsoportokban, ugyanis az oltást elutasító 60 év felettiek 40 százaléka hivatkozik arra, hogy nem bízik a kormányban, míg ez az arány a középkorúak és a fiatalok esetében 27, illetve 19 százalék.
