A határsáv keserítette meg a vasiak mindennapjait az átkosban

ugytudjuk.hu 2020-01-21 10:07:00
Volt olyan budapesti színész, aki a csíkos papír hiánya miatt a Savaria Karnevál helyett a fogdát "élvezhette".

Bizonyos szempontból még most is tabu téma a vasfüggönyös határőrizet. Az érintettek jó része ma sem beszél szívesen róla. Ide kapcsolódik a határsáv, ami talán a legsunyibb intézménye volt ennek a korszaknak. Azért, mert számos visszaélésre adott alkalmat, a határőrséget pedig állam az államban helyzetbe hozta. A határsáv egyszerre volt jogi és fizikai kategória.

Jogilag megalapozták vele a Határőrség, mint rendvédelmi szervezet korlátlan fellépését a kijelölt területeken. Ügyeltek arra, hogy a szervezet ne legyen sem ellenőrizhető, sem felelősségre vonható. Kontroll csak a legfelsőbb pártszinten valósulhatott meg, ott, ahol lényegében irányították őket. A kör tehát bezárult. A határsáv mérlegelési lehetőséget adott az alsóbb szinteknek a döntésre. E döntéseket sem lehetett megkérdőjelezni. Ha például valakit letartóztattak, majd kiderült, hogy ártatlan, még ő húzta a rövidebbet. Ha tiltakozott, könnyen börtönben találhatta magát.

Fizikai értelemben falvak százai, emberek ezrei tartoztak fennhatósága alá.

A határsávot 1950-ben hozták létre 6 megye 15 járásában. Mintegy 300 települést érintett, 300 ezer embert korlátozott mozgásában, életmódjában, szokásaiban és 9 ezer négyzetkilométernyi területre terjedt ki.

Akadtak abszurd helyzetei. Ezek egyike volt Szentpéterfa, amely többszörösen is megszenvedte a bezártságot. Ennek fő oka a trianoni határmódosítás után előállt helyzet volt. A falut gyakorlatilag leválasztották az anyaországról, félszigetként létezett, osztrák területek vették körül. Csak egy irányban lehetett elhagyni és megközelíteni, de mind a Ják-Szombathely, mind a Harasztifalu-Körmend viszonylat messze volt. Télre kötelezően bespájzoltak, de másban is mérvadó volt az önellátás.

- Úgy voltunk, mint a kalitkában az énekesmadár, csak mi némán kuksoltunk. Akinek nem tetszett valami, azt könnyen megdolgozták. A forradalom után vad volt a helyzet, sokan disszidáltak, Amerikába. Az ott maradottak rokonain verték el a port. Szó szerint: volt egy olyan elhárítós tiszt, egykori ávós, aki a fél falut végig verte. Na, aztán a rendszerváltás után felbukkant, mint forradalmár – mondta el József. Aki bár nyugdíjas, de átjár a szomszédba dolgozni. Mert a nyugdíja, mint mondja, meg sem látszik a bukszán.

– Az osztrákoknál jól lehet keresni. Most látjuk csak, mit is vettek el tőlünk... Be voltunk zárva, ha jött az este, maradt a kocsma és a kultúrház. Valahogy el kellett ütni az időt. Amikor a tévé bejött, akkor már könnyebb volt. A határsáv miatt nem jöhettek hozzánk, ez volt a legrosszabb. Nem csoda, hogy az emberek még ma is zárkózottak, bizalmatlanok. Sok évünk elveszett – bök egy nagyot a levegőbe.  

A határsáv nem csak a műszaki zár melletti térséget érintette, mélységben is alkalmazták. Eleinte 4-12 kilométeres,1969-től pedig egységesen 2 kilométeres sávban. A belépés 500 méteres mélységig szigorúan engedélyköteles volt. Ehhez egy plusz lap kellett a személyi igazolványba. A lapot csak "csíkosként" emlegették. 

– Státusszimbólumnak számított a csíkos, de nem sokat ért – emlékezett Károly, aki éppen Szentpéterfán került kínos helyzetbe. – Már a birtokban nyugodtan autóztam a kis polszkival a faluba, a helyi áfésznél volt dolgom. Az erdő után farkasfogat gurítottak a katonák az útra, megállítottak. Átadtam az igazolványt, de csak nem engedett el a katona. Faggatott, mire mondtam, ott az engedély. Felhívta az őrsöt, ott egy tisztet, nem értettem, mit beszélnek. A lényeg, hogy egy órán át várakoztattak, majd mehettem. Nem bírtam ki, hogy meg ne kérdezzem: - Mi volt a gond? – Nem szimpatikus – válaszolta a sorkatona. Na, ennyit ért a csíkos.   

A mélységi ellenőrzés kiterjedt a távolsági buszokra, vonatokra is. Celldömölknél civil ruhás nyomozók szálltak fel és kiszúrták a nekik nem tetsző személyeket. Többnyire fiatal párokat, magányosokat. Ha budapestire akadtak, kapásból elvették az okmányait. Ha nem volt lakhelyéről rendőrhatósági engedélye, a szombathelyi fogda várta. Mivel a legtöbben erre nem is figyeltek, volt olyan nap, hogy tíz budapesti lakos is a szombathelyi fogda hűvösét élvezte, közte egy színész, aki a Savaria Karneválra érkezett. A macerát elkerülendő, sokan autóval utaztak a nyugati településekre. Őket az utakon ellenőrizték, nem lehetett ezt sem megúszni. A határsáv a gyakorlatban tehát 20-50 kilométeres mélységben is működött, bár ezt hivatalosan tagadták.

A legnagyobb rombolást, mint minden, ami az embert az embertől erőszakkal elválasztja, a lelkekben végezte. Megmérgezte a hétköznapokat, besúgóvá tett addig megbecsült embereket, felemelt arra érdemtelen, lumpen elemeket. Ez máig nincs sem feldolgozva, sem kibeszélve. Jellemző, hogy az érintett falvakban az akkori életről legtöbbet a külföldre disszidált és hazatért rokonoktól tudhatunk meg még ma is. A határsávban élőket számmal látták el, minden lépésüket figyelték, előírták, meddig dolgozhatnak. Idővel mindez oldódott, de a bizalmatlanság végig megmaradt.  

A változást 1989 augusztus 1-e hozta el.

E napon hivatalosan felszámolták a határsávot (a kerítés részben még állt). A nagy bejelentésre nemzetközi sajtótájékoztató keretében Kőszegen került sor. Nováki Balázs, a Határőrség országos parancsnokának helyettese azt mondta, hogy mind az 500 méteres zónát, mind a nyomsávot eltörlik. A publikum percekig tapsolt. Nováki évtizedekkel később, már nyugdíjas tábornokként, egy körmendi rendészeti konferencián kijelentette: a műszaki zár és a kiszolgáló rendszerek annyira költségesek voltak, hogy már nem bírta el a költségvetés. Utalt rá, hogy a határsáv kiiktatása katonai szempontból már jóval 1989 előtt felmerült, de a végrehajtáshoz politikai döntésre volt szükség.

Schengeni tagságunk látványosan letörölte e rossz emlékű intézményt, de hamar lett helyette másik, másért, máshol. Úgy is mondhatnánk, a határsáv nem vész el, csak átalakul.  

Szólj hozzá!

Hogyan válasszunk címkenyomtatót?

Egy cég hatékony működéséhez számos irodai eszközre van szükség, példának okáért a címkenyomtató is igen sok vállalkozás számára elengedhetetlen felszerelés. Ebben a cikkben bemutatjuk a legnépszerűbb típusokat, hogy segíteni tudjunk azoknak, akik a meg szeretnék találni a cégük számára legmegfelelőbb készüléket.

Miért előnyös a CMRV sorozat kiegészítőinek használata?

A CMRV hajtóművek napjainkban igen népszerűvé váltak, hiszen formatervezett, funkcionális elemei az ipar számos területén üzemelő berendezéseknek.

Megbüntette az MLSZ a Haladást

A szurkolók kaviccsal dobálták a játékvezetőket.

A DK ingyenes korrepetálást biztosít a rászoruló gyerekeknek Győrben 

Angolból, magyar nyelvtanból és irodalomból, matematikából, kémiából és biológiából kaphatnak plusz felkészítést a diákok.

Vas Vármegyében biztonságosan fogyasztható az ivóvíz

A napokban megjelent az országos sajtóban több a vízminőséggel kapcsolatos hír, mely megingathatja a felhasználók bizalmát az általunk szolgáltatott ivóvíz biztonságos fogyasztásával kapcsolatban. 

A Szombathely-Debrecen vonaltól északra lévő területeken várható számottevő havazás pénteken

A Magyar Közút november 10-én már téli munkarendre állt át, így csütörtök estétől 12 órás váltott műszakokban fogja végezni a megelőző sószórási, majd pénteken a hóeltakarítási munkákat is.

A vércukorszint mérése otthon

A vércukorszint mérése kulcsfontosságú a cukorbetegség kezelésében, a cukorbetegségben szenvedő embereknek napi szinten többször is ellenőrizni kell a vércukorértékeiket. Ezzel ellenőrizhető az alkalmazott terápia sikeressége, és elkerülhetők a hiper- és hipoglikémiás tünetek. 

Pénteken legnagyobb eséllyel az ország északkeleti felében várható havazás

Már csütörtökön az esti órákban elérheti a nyugati határt az érkező ciklon melegfronti csapadékzónája.

Miért olyan fontos a dolgozók munkavédelmi ruházatának biztosítása?

A munkavédelem területéhez tartozik a védőruházat kérdése is. Rengeteg veszélyforrást rejtenek bizonyos munkakörök, így a dolgozók élet- és egészségvédelme mindennél fontosabb.

Nyugdíjba vonul a Győr-Szol vezérigazgatója

Prédl Antal 2025. január 1-ig tölti be a pozíciót, de ezt követően is igazgatósági tag mar.

November 28-án tartják az idei közmeghallgatást Győrben

Érkezési sorrendben lehet majd felszólalni.

Győri egyetem céljai között szerepel egy idősotthon létrehozása

Erről a Belügyminisztérium államtitkára beszélt.

Felállították Szombathely idei karácsonyfáját

Az önkormányzat idén megerősítette a Fő téri fenyő tartószerkezetének stabilitását.

Az épített medencénk az egyéni igényeink szerint készül el

Talán mindannyian eljátszottunk már a gondolattal, hogy milyen lenne, ha a saját udvarunkon várna minket egy medence munka után, ahol kedvünkre fürödhetünk, hűsölhetünk a nagy nyári kánikulában.

Mindennek a legalja: kerekesszékes hölgyet próbált meg kirabolni egy férfi Győr belvárosában

A gyanúsított a kísérlet előtt pár hónappal szabadult a börtönből.