A határsáv keserítette meg a vasiak mindennapjait az átkosban

ugytudjuk.hu 2020-01-21 10:07:00
Volt olyan budapesti színész, aki a csíkos papír hiánya miatt a Savaria Karnevál helyett a fogdát "élvezhette".

Bizonyos szempontból még most is tabu téma a vasfüggönyös határőrizet. Az érintettek jó része ma sem beszél szívesen róla. Ide kapcsolódik a határsáv, ami talán a legsunyibb intézménye volt ennek a korszaknak. Azért, mert számos visszaélésre adott alkalmat, a határőrséget pedig állam az államban helyzetbe hozta. A határsáv egyszerre volt jogi és fizikai kategória.

Jogilag megalapozták vele a Határőrség, mint rendvédelmi szervezet korlátlan fellépését a kijelölt területeken. Ügyeltek arra, hogy a szervezet ne legyen sem ellenőrizhető, sem felelősségre vonható. Kontroll csak a legfelsőbb pártszinten valósulhatott meg, ott, ahol lényegében irányították őket. A kör tehát bezárult. A határsáv mérlegelési lehetőséget adott az alsóbb szinteknek a döntésre. E döntéseket sem lehetett megkérdőjelezni. Ha például valakit letartóztattak, majd kiderült, hogy ártatlan, még ő húzta a rövidebbet. Ha tiltakozott, könnyen börtönben találhatta magát.

Fizikai értelemben falvak százai, emberek ezrei tartoztak fennhatósága alá.

A határsávot 1950-ben hozták létre 6 megye 15 járásában. Mintegy 300 települést érintett, 300 ezer embert korlátozott mozgásában, életmódjában, szokásaiban és 9 ezer négyzetkilométernyi területre terjedt ki.

Akadtak abszurd helyzetei. Ezek egyike volt Szentpéterfa, amely többszörösen is megszenvedte a bezártságot. Ennek fő oka a trianoni határmódosítás után előállt helyzet volt. A falut gyakorlatilag leválasztották az anyaországról, félszigetként létezett, osztrák területek vették körül. Csak egy irányban lehetett elhagyni és megközelíteni, de mind a Ják-Szombathely, mind a Harasztifalu-Körmend viszonylat messze volt. Télre kötelezően bespájzoltak, de másban is mérvadó volt az önellátás.

- Úgy voltunk, mint a kalitkában az énekesmadár, csak mi némán kuksoltunk. Akinek nem tetszett valami, azt könnyen megdolgozták. A forradalom után vad volt a helyzet, sokan disszidáltak, Amerikába. Az ott maradottak rokonain verték el a port. Szó szerint: volt egy olyan elhárítós tiszt, egykori ávós, aki a fél falut végig verte. Na, aztán a rendszerváltás után felbukkant, mint forradalmár – mondta el József. Aki bár nyugdíjas, de átjár a szomszédba dolgozni. Mert a nyugdíja, mint mondja, meg sem látszik a bukszán.

– Az osztrákoknál jól lehet keresni. Most látjuk csak, mit is vettek el tőlünk... Be voltunk zárva, ha jött az este, maradt a kocsma és a kultúrház. Valahogy el kellett ütni az időt. Amikor a tévé bejött, akkor már könnyebb volt. A határsáv miatt nem jöhettek hozzánk, ez volt a legrosszabb. Nem csoda, hogy az emberek még ma is zárkózottak, bizalmatlanok. Sok évünk elveszett – bök egy nagyot a levegőbe.  

A határsáv nem csak a műszaki zár melletti térséget érintette, mélységben is alkalmazták. Eleinte 4-12 kilométeres,1969-től pedig egységesen 2 kilométeres sávban. A belépés 500 méteres mélységig szigorúan engedélyköteles volt. Ehhez egy plusz lap kellett a személyi igazolványba. A lapot csak "csíkosként" emlegették. 

– Státusszimbólumnak számított a csíkos, de nem sokat ért – emlékezett Károly, aki éppen Szentpéterfán került kínos helyzetbe. – Már a birtokban nyugodtan autóztam a kis polszkival a faluba, a helyi áfésznél volt dolgom. Az erdő után farkasfogat gurítottak a katonák az útra, megállítottak. Átadtam az igazolványt, de csak nem engedett el a katona. Faggatott, mire mondtam, ott az engedély. Felhívta az őrsöt, ott egy tisztet, nem értettem, mit beszélnek. A lényeg, hogy egy órán át várakoztattak, majd mehettem. Nem bírtam ki, hogy meg ne kérdezzem: - Mi volt a gond? – Nem szimpatikus – válaszolta a sorkatona. Na, ennyit ért a csíkos.   

A mélységi ellenőrzés kiterjedt a távolsági buszokra, vonatokra is. Celldömölknél civil ruhás nyomozók szálltak fel és kiszúrták a nekik nem tetsző személyeket. Többnyire fiatal párokat, magányosokat. Ha budapestire akadtak, kapásból elvették az okmányait. Ha nem volt lakhelyéről rendőrhatósági engedélye, a szombathelyi fogda várta. Mivel a legtöbben erre nem is figyeltek, volt olyan nap, hogy tíz budapesti lakos is a szombathelyi fogda hűvösét élvezte, közte egy színész, aki a Savaria Karneválra érkezett. A macerát elkerülendő, sokan autóval utaztak a nyugati településekre. Őket az utakon ellenőrizték, nem lehetett ezt sem megúszni. A határsáv a gyakorlatban tehát 20-50 kilométeres mélységben is működött, bár ezt hivatalosan tagadták.

A legnagyobb rombolást, mint minden, ami az embert az embertől erőszakkal elválasztja, a lelkekben végezte. Megmérgezte a hétköznapokat, besúgóvá tett addig megbecsült embereket, felemelt arra érdemtelen, lumpen elemeket. Ez máig nincs sem feldolgozva, sem kibeszélve. Jellemző, hogy az érintett falvakban az akkori életről legtöbbet a külföldre disszidált és hazatért rokonoktól tudhatunk meg még ma is. A határsávban élőket számmal látták el, minden lépésüket figyelték, előírták, meddig dolgozhatnak. Idővel mindez oldódott, de a bizalmatlanság végig megmaradt.  

A változást 1989 augusztus 1-e hozta el.

E napon hivatalosan felszámolták a határsávot (a kerítés részben még állt). A nagy bejelentésre nemzetközi sajtótájékoztató keretében Kőszegen került sor. Nováki Balázs, a Határőrség országos parancsnokának helyettese azt mondta, hogy mind az 500 méteres zónát, mind a nyomsávot eltörlik. A publikum percekig tapsolt. Nováki évtizedekkel később, már nyugdíjas tábornokként, egy körmendi rendészeti konferencián kijelentette: a műszaki zár és a kiszolgáló rendszerek annyira költségesek voltak, hogy már nem bírta el a költségvetés. Utalt rá, hogy a határsáv kiiktatása katonai szempontból már jóval 1989 előtt felmerült, de a végrehajtáshoz politikai döntésre volt szükség.

Schengeni tagságunk látványosan letörölte e rossz emlékű intézményt, de hamar lett helyette másik, másért, máshol. Úgy is mondhatnánk, a határsáv nem vész el, csak átalakul.  

Szólj hozzá!

Újra megnyílt az önkormányzati hűsítőpont a Baross úton, Győrben

Az újabb hőhullám miatt ismét ingyenes felfrissülési lehetőséget biztosít az önkormányzat a belvárosban.

Magyar Péter: akár teljesen leállhat a paksi atomerőmű a Duna alacsony vízállása miatt

A miniszterelnök szerint az energiaellátás jelenleg biztosított, de a kormány már az esetleges ipari korlátozásokra is felkészül a rendkívüli hőség okozta helyzet miatt.

Három napra bezár az Aranypart I. Győrben, a maraton világbajnoki válogató miatt

Augusztus 3. és 5. között nem lehet fürdeni a Mosoni-Duna ezen szakaszán, az Aranypart II. azonban a megszokott rend szerint várja a strandolókat.

Dinnyével köszönték meg a győri kukások nyári hőségben végzett munkáját 

A GYHG ezúttal magyar dinnyével lepte meg valamennyi dolgozóját, ezzel is elismerve a kánikulában végzett munkájukat. 

Orbán Viktor kedvenc lapja arra buzdítja a fideszeseket, hogy a hőhullám alatt járassák csúcsra a klímákat és a fagyasztókat, hogy “lerohadjon az ország” - reagált a miniszterelnök

Magyar Péter szerint elfogadhatatlan, hogy egyes orgánumok az ország nehéz helyzetében pazarlásra buzdítanak és a közműrendszerek összeomlásában reménykednek.

Csütörtök estétől lezárják a győri vasútállomás utascsarnokát

A felújítás ideje alatt a csarnok nem lesz használható, a jegyvásárlás az aluljárónál kihelyezett automatákból, illetve online is biztosított.

Az M86-os és az M87-es fejlesztéseket nem állította le véglegesen a kormány!

Ez derül ki Vitézy Dávid miniszter Rápli Róbert képviselőnek írt leveléből.

Döntött a kormány az oktatásirányítás teljes átalakításáról

Augusztus 20-án az összes tankerületi igazgatói pozíciót nyílt pályázaton hirdetik meg és szemben a korábbi gyakorlattal, a polgármestereket is bevonják a döntésekbe; a kiválasztott igazgatók öt évre fognak megbízást kapni.

Pintér Bence: a közétkeztetésben is a 16 év alatt kialakult piaci torzulásokkal kell szembenézni

A polgármester szerint az új közbeszerzést úgy alakították át, hogy több szereplő is versenybe szállhasson, ugyanakkor több eljárásban jogorvoslat miatt még nem hirdethetnek eredményt.

Különleges égi jelenség vár ránk: részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról augusztus 12-én

A naplementével együtt érkező ritka látványra legközelebb csak 2039-ben lesz hasonló alkalom.

Irodalmi estek, sárvári Korda koncert, és körmendi májusfa kitáncolás 

Megküldte az NKA pályázaton 50 milliót nyert gencsapáti egyesület az elszámolását. 17 millió forintot utaltak vissza a szervezetnek.

Több mint 10 milliárd forint állami támogatást kapott hat év alatt az ETO FC akadémiája

A győri klub a negyedik legtöbb közpénzben részesült a kiemelt futballakadémiák között 2020 és 2025 között.

Régi dallamok töltik meg a folyók városát: először rendezik meg a Győri Régi Zenei Hetet

Mesterkurzusok, esti koncertek és a historikus zene legkiválóbb hazai előadói várják az érdeklődőket augusztus 16. és 21. között a Bencés Gimnáziumban és a Loyolai Szent Ignác-templomban.

Feladta magát: letartóztatták a győri halálos gázolás gyanúsítottját

A 19 éves férfi tíz nap bujkálás után önként jelentkezett a rendőrségen, a bíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatását.

Lezárták a győri Baross híd, Hunyadi utca és Wesselényi utca közötti járdáját - felújítás kezdődött az egyik legforgalmasabb gyalogos szakaszon

Az Útkezelő Szervezet a nyári tanszünet idején végzi el a 160 méteres járdaszakasz teljes felújítását. A munkák idejére kerülőutat jelöltek ki.

2020 és 2025 között 11 milliárd 852 millió forintot kapott az államtól az Illés Akadémia, a kiemelt akadémiai státusza miatt

De ezen felül is kapott állami pénzt. Összesen 14 milliárd forint után csippant a telefon.

Harmadfokú hőségriasztás lép életbe - csütörtöktől, jövő kedd éjfélig tart a rendkívüli készültség

A tartós kánikula komoly egészségügyi kockázatot jelent, a hatóságok fokozott óvatosságra kérik a lakosságot.

Újabb szervezet állt ki az M87-es mellett: a Közösen Vas Megyéért Egyesület is nyílt levélben fordult Vitézy Dávidhoz

Az egyesület szerint a túlárazott beruházásokkal szemben fel kell lépni, de a Kőszeg és Szombathely közötti négysávos út megépítését nem szabad elhalasztani.

Új látványelemekkel, különleges fényfestéssel és erős vállalati összefogással készül a jubileumi Savaria Történelmi Karnevál

A 25. jubileumi Savaria Történelmi Karnevál sajtótájékoztatóján a szervezők ismertették a rendezvény legfontosabb újdonságait, bemutatták a jubileumi év kiemelt programjait, valamint a Karnevál megvalósítását segítő vállalati partnereket és együttműködéseket.