A határsáv keserítette meg a vasiak mindennapjait az átkosban

ugytudjuk.hu 2020-01-21 10:07:00
Volt olyan budapesti színész, aki a csíkos papír hiánya miatt a Savaria Karnevál helyett a fogdát "élvezhette".

Bizonyos szempontból még most is tabu téma a vasfüggönyös határőrizet. Az érintettek jó része ma sem beszél szívesen róla. Ide kapcsolódik a határsáv, ami talán a legsunyibb intézménye volt ennek a korszaknak. Azért, mert számos visszaélésre adott alkalmat, a határőrséget pedig állam az államban helyzetbe hozta. A határsáv egyszerre volt jogi és fizikai kategória.

Jogilag megalapozták vele a Határőrség, mint rendvédelmi szervezet korlátlan fellépését a kijelölt területeken. Ügyeltek arra, hogy a szervezet ne legyen sem ellenőrizhető, sem felelősségre vonható. Kontroll csak a legfelsőbb pártszinten valósulhatott meg, ott, ahol lényegében irányították őket. A kör tehát bezárult. A határsáv mérlegelési lehetőséget adott az alsóbb szinteknek a döntésre. E döntéseket sem lehetett megkérdőjelezni. Ha például valakit letartóztattak, majd kiderült, hogy ártatlan, még ő húzta a rövidebbet. Ha tiltakozott, könnyen börtönben találhatta magát.

Fizikai értelemben falvak százai, emberek ezrei tartoztak fennhatósága alá.

A határsávot 1950-ben hozták létre 6 megye 15 járásában. Mintegy 300 települést érintett, 300 ezer embert korlátozott mozgásában, életmódjában, szokásaiban és 9 ezer négyzetkilométernyi területre terjedt ki.

Akadtak abszurd helyzetei. Ezek egyike volt Szentpéterfa, amely többszörösen is megszenvedte a bezártságot. Ennek fő oka a trianoni határmódosítás után előállt helyzet volt. A falut gyakorlatilag leválasztották az anyaországról, félszigetként létezett, osztrák területek vették körül. Csak egy irányban lehetett elhagyni és megközelíteni, de mind a Ják-Szombathely, mind a Harasztifalu-Körmend viszonylat messze volt. Télre kötelezően bespájzoltak, de másban is mérvadó volt az önellátás.

- Úgy voltunk, mint a kalitkában az énekesmadár, csak mi némán kuksoltunk. Akinek nem tetszett valami, azt könnyen megdolgozták. A forradalom után vad volt a helyzet, sokan disszidáltak, Amerikába. Az ott maradottak rokonain verték el a port. Szó szerint: volt egy olyan elhárítós tiszt, egykori ávós, aki a fél falut végig verte. Na, aztán a rendszerváltás után felbukkant, mint forradalmár – mondta el József. Aki bár nyugdíjas, de átjár a szomszédba dolgozni. Mert a nyugdíja, mint mondja, meg sem látszik a bukszán.

– Az osztrákoknál jól lehet keresni. Most látjuk csak, mit is vettek el tőlünk... Be voltunk zárva, ha jött az este, maradt a kocsma és a kultúrház. Valahogy el kellett ütni az időt. Amikor a tévé bejött, akkor már könnyebb volt. A határsáv miatt nem jöhettek hozzánk, ez volt a legrosszabb. Nem csoda, hogy az emberek még ma is zárkózottak, bizalmatlanok. Sok évünk elveszett – bök egy nagyot a levegőbe.  

A határsáv nem csak a műszaki zár melletti térséget érintette, mélységben is alkalmazták. Eleinte 4-12 kilométeres,1969-től pedig egységesen 2 kilométeres sávban. A belépés 500 méteres mélységig szigorúan engedélyköteles volt. Ehhez egy plusz lap kellett a személyi igazolványba. A lapot csak "csíkosként" emlegették. 

– Státusszimbólumnak számított a csíkos, de nem sokat ért – emlékezett Károly, aki éppen Szentpéterfán került kínos helyzetbe. – Már a birtokban nyugodtan autóztam a kis polszkival a faluba, a helyi áfésznél volt dolgom. Az erdő után farkasfogat gurítottak a katonák az útra, megállítottak. Átadtam az igazolványt, de csak nem engedett el a katona. Faggatott, mire mondtam, ott az engedély. Felhívta az őrsöt, ott egy tisztet, nem értettem, mit beszélnek. A lényeg, hogy egy órán át várakoztattak, majd mehettem. Nem bírtam ki, hogy meg ne kérdezzem: - Mi volt a gond? – Nem szimpatikus – válaszolta a sorkatona. Na, ennyit ért a csíkos.   

A mélységi ellenőrzés kiterjedt a távolsági buszokra, vonatokra is. Celldömölknél civil ruhás nyomozók szálltak fel és kiszúrták a nekik nem tetsző személyeket. Többnyire fiatal párokat, magányosokat. Ha budapestire akadtak, kapásból elvették az okmányait. Ha nem volt lakhelyéről rendőrhatósági engedélye, a szombathelyi fogda várta. Mivel a legtöbben erre nem is figyeltek, volt olyan nap, hogy tíz budapesti lakos is a szombathelyi fogda hűvösét élvezte, közte egy színész, aki a Savaria Karneválra érkezett. A macerát elkerülendő, sokan autóval utaztak a nyugati településekre. Őket az utakon ellenőrizték, nem lehetett ezt sem megúszni. A határsáv a gyakorlatban tehát 20-50 kilométeres mélységben is működött, bár ezt hivatalosan tagadták.

A legnagyobb rombolást, mint minden, ami az embert az embertől erőszakkal elválasztja, a lelkekben végezte. Megmérgezte a hétköznapokat, besúgóvá tett addig megbecsült embereket, felemelt arra érdemtelen, lumpen elemeket. Ez máig nincs sem feldolgozva, sem kibeszélve. Jellemző, hogy az érintett falvakban az akkori életről legtöbbet a külföldre disszidált és hazatért rokonoktól tudhatunk meg még ma is. A határsávban élőket számmal látták el, minden lépésüket figyelték, előírták, meddig dolgozhatnak. Idővel mindez oldódott, de a bizalmatlanság végig megmaradt.  

A változást 1989 augusztus 1-e hozta el.

E napon hivatalosan felszámolták a határsávot (a kerítés részben még állt). A nagy bejelentésre nemzetközi sajtótájékoztató keretében Kőszegen került sor. Nováki Balázs, a Határőrség országos parancsnokának helyettese azt mondta, hogy mind az 500 méteres zónát, mind a nyomsávot eltörlik. A publikum percekig tapsolt. Nováki évtizedekkel később, már nyugdíjas tábornokként, egy körmendi rendészeti konferencián kijelentette: a műszaki zár és a kiszolgáló rendszerek annyira költségesek voltak, hogy már nem bírta el a költségvetés. Utalt rá, hogy a határsáv kiiktatása katonai szempontból már jóval 1989 előtt felmerült, de a végrehajtáshoz politikai döntésre volt szükség.

Schengeni tagságunk látványosan letörölte e rossz emlékű intézményt, de hamar lett helyette másik, másért, máshol. Úgy is mondhatnánk, a határsáv nem vész el, csak átalakul.  

Szólj hozzá!

Megsérült V.Németh Zsolt

Hetek óta bekötött kézzel jelenik meg mindenhol a fideszes képviselő.

Magyar Péter: a Fidesz és az MSZP hetven-harminc arányban lopta el az országot

A miniszterelnök szerint korábban így osztották fel az országot.

Takács Tibor lehet Vas megye új rendőr főkapitánya

Július közepén tartanak állománygyűlést, itt jelenthetik be az új főkapitányt.

Harminc év után újul meg a győri buszpályaudvar környékének egyik legrosszabb útszakasza

Július 6-án kezdődik a Zrínyi utca és a Hunyadi utca felújítása, a munkálatok idején forgalomkorlátozásokra is számítani kell.

Republikon: közel háromszoros a TISZA Párt előnye a Fidesz előtt

A június végi felmérés szerint tovább nőtt a különbség a két legnagyobb politikai erő között, miközben a kisebb pártok támogatottsága érdemben nem változott.

A víz jövőjéről tanácskoztak Győrben - jubileumi konferencia a fenntartható megoldásokért

Ötödik alkalommal rendezték meg, a „Víz, amit akarunk” konferenciát, ahol a klímaváltozás és a biztonságos vízgazdálkodás állt a középpontban.

Kedvezőbb megoldást kínál a GYHG az építési törmelék leadására Győrben

Országosan fizetőssé válik a hulladékudvari leadás, városunkban azonban továbbra is elérhető egy jóval olcsóbb lehetőség.

Tárlatvezetések és különleges kiállítások várják a látogatókat a győri Rómer Múzeumban, a kánikulában és utána is

A hétvégén is érdemes betérni az Esterházy-palotába, ahol az első kínai császár legendás agyagkatonái mellett több időszaki tárlat is várja az érdeklődőket.

A gyűlöletnek nincs helye a közéletben – a Védvonal lépett a Kovács Ákost gyalázó kommentek miatt

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint elfogadhatatlanok azok a hozzászólások, amelyek az énekes súlyos betegségéről szóló hír alatt jelentek meg.

Átadták a 2026-os Szent László-érmeket Győr díszközgyűlésén

Négy, a város kulturális, sport- és közéleti életében kiemelkedő munkát végző személyiség vehette át az elismerést a Szent László Napok alkalmából.

Elhunyt Völler László, ismert szombathelyi vendéglátós

Jövő héten csütörtökön tartanak emlékező misét.