A határsáv keserítette meg a vasiak mindennapjait az átkosban

ugytudjuk.hu 2020-01-21 10:07:00
Volt olyan budapesti színész, aki a csíkos papír hiánya miatt a Savaria Karnevál helyett a fogdát "élvezhette".

Bizonyos szempontból még most is tabu téma a vasfüggönyös határőrizet. Az érintettek jó része ma sem beszél szívesen róla. Ide kapcsolódik a határsáv, ami talán a legsunyibb intézménye volt ennek a korszaknak. Azért, mert számos visszaélésre adott alkalmat, a határőrséget pedig állam az államban helyzetbe hozta. A határsáv egyszerre volt jogi és fizikai kategória.

Jogilag megalapozták vele a Határőrség, mint rendvédelmi szervezet korlátlan fellépését a kijelölt területeken. Ügyeltek arra, hogy a szervezet ne legyen sem ellenőrizhető, sem felelősségre vonható. Kontroll csak a legfelsőbb pártszinten valósulhatott meg, ott, ahol lényegében irányították őket. A kör tehát bezárult. A határsáv mérlegelési lehetőséget adott az alsóbb szinteknek a döntésre. E döntéseket sem lehetett megkérdőjelezni. Ha például valakit letartóztattak, majd kiderült, hogy ártatlan, még ő húzta a rövidebbet. Ha tiltakozott, könnyen börtönben találhatta magát.

Fizikai értelemben falvak százai, emberek ezrei tartoztak fennhatósága alá.

A határsávot 1950-ben hozták létre 6 megye 15 járásában. Mintegy 300 települést érintett, 300 ezer embert korlátozott mozgásában, életmódjában, szokásaiban és 9 ezer négyzetkilométernyi területre terjedt ki.

Akadtak abszurd helyzetei. Ezek egyike volt Szentpéterfa, amely többszörösen is megszenvedte a bezártságot. Ennek fő oka a trianoni határmódosítás után előállt helyzet volt. A falut gyakorlatilag leválasztották az anyaországról, félszigetként létezett, osztrák területek vették körül. Csak egy irányban lehetett elhagyni és megközelíteni, de mind a Ják-Szombathely, mind a Harasztifalu-Körmend viszonylat messze volt. Télre kötelezően bespájzoltak, de másban is mérvadó volt az önellátás.

- Úgy voltunk, mint a kalitkában az énekesmadár, csak mi némán kuksoltunk. Akinek nem tetszett valami, azt könnyen megdolgozták. A forradalom után vad volt a helyzet, sokan disszidáltak, Amerikába. Az ott maradottak rokonain verték el a port. Szó szerint: volt egy olyan elhárítós tiszt, egykori ávós, aki a fél falut végig verte. Na, aztán a rendszerváltás után felbukkant, mint forradalmár – mondta el József. Aki bár nyugdíjas, de átjár a szomszédba dolgozni. Mert a nyugdíja, mint mondja, meg sem látszik a bukszán.

– Az osztrákoknál jól lehet keresni. Most látjuk csak, mit is vettek el tőlünk... Be voltunk zárva, ha jött az este, maradt a kocsma és a kultúrház. Valahogy el kellett ütni az időt. Amikor a tévé bejött, akkor már könnyebb volt. A határsáv miatt nem jöhettek hozzánk, ez volt a legrosszabb. Nem csoda, hogy az emberek még ma is zárkózottak, bizalmatlanok. Sok évünk elveszett – bök egy nagyot a levegőbe.  

A határsáv nem csak a műszaki zár melletti térséget érintette, mélységben is alkalmazták. Eleinte 4-12 kilométeres,1969-től pedig egységesen 2 kilométeres sávban. A belépés 500 méteres mélységig szigorúan engedélyköteles volt. Ehhez egy plusz lap kellett a személyi igazolványba. A lapot csak "csíkosként" emlegették. 

– Státusszimbólumnak számított a csíkos, de nem sokat ért – emlékezett Károly, aki éppen Szentpéterfán került kínos helyzetbe. – Már a birtokban nyugodtan autóztam a kis polszkival a faluba, a helyi áfésznél volt dolgom. Az erdő után farkasfogat gurítottak a katonák az útra, megállítottak. Átadtam az igazolványt, de csak nem engedett el a katona. Faggatott, mire mondtam, ott az engedély. Felhívta az őrsöt, ott egy tisztet, nem értettem, mit beszélnek. A lényeg, hogy egy órán át várakoztattak, majd mehettem. Nem bírtam ki, hogy meg ne kérdezzem: - Mi volt a gond? – Nem szimpatikus – válaszolta a sorkatona. Na, ennyit ért a csíkos.   

A mélységi ellenőrzés kiterjedt a távolsági buszokra, vonatokra is. Celldömölknél civil ruhás nyomozók szálltak fel és kiszúrták a nekik nem tetsző személyeket. Többnyire fiatal párokat, magányosokat. Ha budapestire akadtak, kapásból elvették az okmányait. Ha nem volt lakhelyéről rendőrhatósági engedélye, a szombathelyi fogda várta. Mivel a legtöbben erre nem is figyeltek, volt olyan nap, hogy tíz budapesti lakos is a szombathelyi fogda hűvösét élvezte, közte egy színész, aki a Savaria Karneválra érkezett. A macerát elkerülendő, sokan autóval utaztak a nyugati településekre. Őket az utakon ellenőrizték, nem lehetett ezt sem megúszni. A határsáv a gyakorlatban tehát 20-50 kilométeres mélységben is működött, bár ezt hivatalosan tagadták.

A legnagyobb rombolást, mint minden, ami az embert az embertől erőszakkal elválasztja, a lelkekben végezte. Megmérgezte a hétköznapokat, besúgóvá tett addig megbecsült embereket, felemelt arra érdemtelen, lumpen elemeket. Ez máig nincs sem feldolgozva, sem kibeszélve. Jellemző, hogy az érintett falvakban az akkori életről legtöbbet a külföldre disszidált és hazatért rokonoktól tudhatunk meg még ma is. A határsávban élőket számmal látták el, minden lépésüket figyelték, előírták, meddig dolgozhatnak. Idővel mindez oldódott, de a bizalmatlanság végig megmaradt.  

A változást 1989 augusztus 1-e hozta el.

E napon hivatalosan felszámolták a határsávot (a kerítés részben még állt). A nagy bejelentésre nemzetközi sajtótájékoztató keretében Kőszegen került sor. Nováki Balázs, a Határőrség országos parancsnokának helyettese azt mondta, hogy mind az 500 méteres zónát, mind a nyomsávot eltörlik. A publikum percekig tapsolt. Nováki évtizedekkel később, már nyugdíjas tábornokként, egy körmendi rendészeti konferencián kijelentette: a műszaki zár és a kiszolgáló rendszerek annyira költségesek voltak, hogy már nem bírta el a költségvetés. Utalt rá, hogy a határsáv kiiktatása katonai szempontból már jóval 1989 előtt felmerült, de a végrehajtáshoz politikai döntésre volt szükség.

Schengeni tagságunk látványosan letörölte e rossz emlékű intézményt, de hamar lett helyette másik, másért, máshol. Úgy is mondhatnánk, a határsáv nem vész el, csak átalakul.  

Szólj hozzá!

Görög Ibolya tartott protokoll-tréninget a győri GYHG munkatársainak

A szakmai fejlődés és a magabiztos kommunikáció került a középpontba a vállalat legújabb továbbképzésén.

Korlátozzák a polgármesterek és vármegyei közgyűlési elnökök javadalmazását

A jogalkotók úgy fogalmaznak, hogy a törvény célja, hogy nemzetgazdasági érdekből megakadályozza, hogy a főpolgármester, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok élén álló polgármesterek, a vármegyei önkormányzatok közgyűlési elnökei, valamint a polgármesterek illetménye automatikusan, évről évre emelkedjen.

A legnagyobb hőségben is helyt áll a GYHG - a kánikulában is zavartalan a hulladékszállítás

A győri hulladékgazdálkodási társaság a rendkívüli meleg ellenére is biztosítja a folyamatos szolgáltatást, miközben dolgozói védelmére is kiemelt figyelmet fordít. 

100 lakást építenének az egykori kőszegi SOS gyermekfalu területén

A helyi önkormányzat támogatja a beruházást, ugyanakkor vannak még megoldásra váró feladatok.

Megverte anyját egy férfi a szombathelyi vasútállomás előtt

Apja próbálta csitítani az agresszív férfit.

Az elektromos járművek idén nyáron is hódítanak!

A nyári szezon beköszöntével a városi utcák és a vidéki kerékpárutak képe alapvetően megváltozik.

Szakács András szerint minimum ellentmondásos a győri Fidesz–KDNP álláspontja a szolidaritási adóval kapcsolatban

Azt megszavazta ugyan a helyi Fidesz, hogy a szabályozás a jelenlegi formájában nem jó, de azt a határozatot mégsem vonták vissza amiben tavaly még azt állították, hogy az elvonás Győr stratégiai érdeke. 

Állásfoglalást készített az abdai képviselő-testület a Juhász Balázst érintő NKA-ügyben 

A testület a település jó hírnevének védelmére hivatkozva fogalmazott meg határozati javaslatot, amely a képviselő megbízatásának mérlegelését is felveti.

Válogatós a kutyusod vagy igényes?

Sok gazdi ismeri azt a helyzetet, amikor izgatottan kitölti a kutya táljába a vacsorát, a négylábú kedvenc azonban csak megszagolja az ételt, majd érdektelenül elsétál.

Medián: a többség nem tiltaná a Pride-ot

A teljes népesség 58%-a szerint az iskolai tananyagnak a homoszexualitás és a nemi sokszínűség témájára is ki kell térnie.

Nem mindegy, mennyit fizetsz vissza – mutatjuk, miért

Egy hitel felvételekor sokan elsősorban azt nézik, mekkora összeget tudnak havonta kényelmesen törleszteni.

Vasivíz: Az Oladi Plató szennyvízelvezető rendszere jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy közműként a társaságunk üzemeltetésre átvegye

A víziközmű szolgáltató nem is lát arra esélyt, hogy a közeljövőben az átvétel megtörténhessen. Amennyiben a társulás megszűnik, úgy az átvétel szinte ellehetetlenülne.