A határsáv keserítette meg a vasiak mindennapjait az átkosban

ugytudjuk.hu 2020-01-21 10:07:00
Volt olyan budapesti színész, aki a csíkos papír hiánya miatt a Savaria Karnevál helyett a fogdát "élvezhette".

Bizonyos szempontból még most is tabu téma a vasfüggönyös határőrizet. Az érintettek jó része ma sem beszél szívesen róla. Ide kapcsolódik a határsáv, ami talán a legsunyibb intézménye volt ennek a korszaknak. Azért, mert számos visszaélésre adott alkalmat, a határőrséget pedig állam az államban helyzetbe hozta. A határsáv egyszerre volt jogi és fizikai kategória.

Jogilag megalapozták vele a Határőrség, mint rendvédelmi szervezet korlátlan fellépését a kijelölt területeken. Ügyeltek arra, hogy a szervezet ne legyen sem ellenőrizhető, sem felelősségre vonható. Kontroll csak a legfelsőbb pártszinten valósulhatott meg, ott, ahol lényegében irányították őket. A kör tehát bezárult. A határsáv mérlegelési lehetőséget adott az alsóbb szinteknek a döntésre. E döntéseket sem lehetett megkérdőjelezni. Ha például valakit letartóztattak, majd kiderült, hogy ártatlan, még ő húzta a rövidebbet. Ha tiltakozott, könnyen börtönben találhatta magát.

Fizikai értelemben falvak százai, emberek ezrei tartoztak fennhatósága alá.

A határsávot 1950-ben hozták létre 6 megye 15 járásában. Mintegy 300 települést érintett, 300 ezer embert korlátozott mozgásában, életmódjában, szokásaiban és 9 ezer négyzetkilométernyi területre terjedt ki.

Akadtak abszurd helyzetei. Ezek egyike volt Szentpéterfa, amely többszörösen is megszenvedte a bezártságot. Ennek fő oka a trianoni határmódosítás után előállt helyzet volt. A falut gyakorlatilag leválasztották az anyaországról, félszigetként létezett, osztrák területek vették körül. Csak egy irányban lehetett elhagyni és megközelíteni, de mind a Ják-Szombathely, mind a Harasztifalu-Körmend viszonylat messze volt. Télre kötelezően bespájzoltak, de másban is mérvadó volt az önellátás.

- Úgy voltunk, mint a kalitkában az énekesmadár, csak mi némán kuksoltunk. Akinek nem tetszett valami, azt könnyen megdolgozták. A forradalom után vad volt a helyzet, sokan disszidáltak, Amerikába. Az ott maradottak rokonain verték el a port. Szó szerint: volt egy olyan elhárítós tiszt, egykori ávós, aki a fél falut végig verte. Na, aztán a rendszerváltás után felbukkant, mint forradalmár – mondta el József. Aki bár nyugdíjas, de átjár a szomszédba dolgozni. Mert a nyugdíja, mint mondja, meg sem látszik a bukszán.

– Az osztrákoknál jól lehet keresni. Most látjuk csak, mit is vettek el tőlünk... Be voltunk zárva, ha jött az este, maradt a kocsma és a kultúrház. Valahogy el kellett ütni az időt. Amikor a tévé bejött, akkor már könnyebb volt. A határsáv miatt nem jöhettek hozzánk, ez volt a legrosszabb. Nem csoda, hogy az emberek még ma is zárkózottak, bizalmatlanok. Sok évünk elveszett – bök egy nagyot a levegőbe.  

A határsáv nem csak a műszaki zár melletti térséget érintette, mélységben is alkalmazták. Eleinte 4-12 kilométeres,1969-től pedig egységesen 2 kilométeres sávban. A belépés 500 méteres mélységig szigorúan engedélyköteles volt. Ehhez egy plusz lap kellett a személyi igazolványba. A lapot csak "csíkosként" emlegették. 

– Státusszimbólumnak számított a csíkos, de nem sokat ért – emlékezett Károly, aki éppen Szentpéterfán került kínos helyzetbe. – Már a birtokban nyugodtan autóztam a kis polszkival a faluba, a helyi áfésznél volt dolgom. Az erdő után farkasfogat gurítottak a katonák az útra, megállítottak. Átadtam az igazolványt, de csak nem engedett el a katona. Faggatott, mire mondtam, ott az engedély. Felhívta az őrsöt, ott egy tisztet, nem értettem, mit beszélnek. A lényeg, hogy egy órán át várakoztattak, majd mehettem. Nem bírtam ki, hogy meg ne kérdezzem: - Mi volt a gond? – Nem szimpatikus – válaszolta a sorkatona. Na, ennyit ért a csíkos.   

A mélységi ellenőrzés kiterjedt a távolsági buszokra, vonatokra is. Celldömölknél civil ruhás nyomozók szálltak fel és kiszúrták a nekik nem tetsző személyeket. Többnyire fiatal párokat, magányosokat. Ha budapestire akadtak, kapásból elvették az okmányait. Ha nem volt lakhelyéről rendőrhatósági engedélye, a szombathelyi fogda várta. Mivel a legtöbben erre nem is figyeltek, volt olyan nap, hogy tíz budapesti lakos is a szombathelyi fogda hűvösét élvezte, közte egy színész, aki a Savaria Karneválra érkezett. A macerát elkerülendő, sokan autóval utaztak a nyugati településekre. Őket az utakon ellenőrizték, nem lehetett ezt sem megúszni. A határsáv a gyakorlatban tehát 20-50 kilométeres mélységben is működött, bár ezt hivatalosan tagadták.

A legnagyobb rombolást, mint minden, ami az embert az embertől erőszakkal elválasztja, a lelkekben végezte. Megmérgezte a hétköznapokat, besúgóvá tett addig megbecsült embereket, felemelt arra érdemtelen, lumpen elemeket. Ez máig nincs sem feldolgozva, sem kibeszélve. Jellemző, hogy az érintett falvakban az akkori életről legtöbbet a külföldre disszidált és hazatért rokonoktól tudhatunk meg még ma is. A határsávban élőket számmal látták el, minden lépésüket figyelték, előírták, meddig dolgozhatnak. Idővel mindez oldódott, de a bizalmatlanság végig megmaradt.  

A változást 1989 augusztus 1-e hozta el.

E napon hivatalosan felszámolták a határsávot (a kerítés részben még állt). A nagy bejelentésre nemzetközi sajtótájékoztató keretében Kőszegen került sor. Nováki Balázs, a Határőrség országos parancsnokának helyettese azt mondta, hogy mind az 500 méteres zónát, mind a nyomsávot eltörlik. A publikum percekig tapsolt. Nováki évtizedekkel később, már nyugdíjas tábornokként, egy körmendi rendészeti konferencián kijelentette: a műszaki zár és a kiszolgáló rendszerek annyira költségesek voltak, hogy már nem bírta el a költségvetés. Utalt rá, hogy a határsáv kiiktatása katonai szempontból már jóval 1989 előtt felmerült, de a végrehajtáshoz politikai döntésre volt szükség.

Schengeni tagságunk látványosan letörölte e rossz emlékű intézményt, de hamar lett helyette másik, másért, máshol. Úgy is mondhatnánk, a határsáv nem vész el, csak átalakul.  

Szólj hozzá!

Iskolafelújítások Győrben: idén 19 intézményben végeznek munkákat önkormányzati forrásból

Az állami fenntartású iskolák karbantartására 39 pályázat érkezett közel 123 millió forint értékben, ezek közül 19-et tudott támogatni a város.

Mi is az a központi hővisszanyerős szellőztetés?

A modern technológia már az otthonok légcseréjében is kulcsszerepet játszik.

Újabb igazgató távozik a Sárvár Fürdőről

Tőzsér Zoltán műszaki és szolgáltatási igazgatóval augusztus 31-vel bont szerződést a létesítmény. Úgy tudni, a fiktív foglalkoztatási ügybe bukott bele ő is.

Bognár Nóra kezdeményezésre, Toldi Tamás vezetésével civil összefogással újították fel a sárvári Tinódi Gimnázium homlokzatát

A problémát a polgármesternek a közmeghallgatáson is felvetették, ám a hivatali úton nem nagyon akart mozdulni az ügy. 

A Belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el az augusztus 20. ünnepség közbeszerzése miatt

Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke visszautasította, hogy tevékenyen részt vett az ünnepi rendezvények előkészítésében.

Czunyiné szerint nem elég nyilvánosságra hozni, hogy melyik civil szervezet mennyi támogatást kapott, azt is látni kellene, hogy mire költötték – bezzeg mi hiába kérdeztük ugyanezt Juhász Balázstól

A Fidesz Védvonalának vezetője ma már nagyon szeretné tudni, mire költik a civilek a közpénzt. Kár, hogy az NKA 17 milliárdos pénzosztásakor még nem volt ennyire égető a transzparencia.

Most több szakmára is ingyenesen képeznek ki Vas megyében

Mutatjuk, hol mivel képezheted magad tovább!

Milyen szűrőközeget válassz a medencédhez?

Ha van medencéd, biztosan találkoztál már azzal a kihívással, hogy hogyan őrizheted meg benne a víz tisztaságát.

A győriek véleményét is várják a város megújuló klímastratégiájáról

Szeptember 8-ig lehet észrevételeket és javaslatokat tenni a dokumentummal kapcsolatban, amely már a legfrissebb, 2024-es adatok alapján vizsgálja Győr helyzetét.

Likócsi dilemma: Huszár Gábor hatásvizsgálat nélkül nem támogatja a Pesti útra tervezett adatközpontot Győrben 

A fideszes képviselő teljes körű környezeti vizsgálatot és a megszűnő zöldfelület garantált pótlását sürgeti.

Nem állunk erős lábakon: a magyarok több mint negyede teljesen feléli a fizetését a hónap végére

A Provident nemzetközi kutatása szerint a magyar háztartások jelentős részének továbbra sincs érdemi pénzügyi tartaléka, és egyre kevesebben tudnak lakásra vagy nyaralásra félretenni.

Kezdődik a szombathelyi 11-es Huszár út felújítása

Csütörtökön, és pénteken este 6 órától teljes egészében lezárják a Metro áruháznál lévő körforgalmat.

Cross motorozás: egy sport, ami megragadja a fiatalok figyelmét

A cross motorozás izgalmai túlmutatnak a sebességen és a versenyzésen.

Fegyelmi eljárás indult a mosonmagyaróvári és a dunaújvárosi női kézilabdaklubbal szemben

A licenceljárás során mindkét klub valótlan tartalmú nyilatkozatot küldött be.

Fenntartható vízgazdálkodás műanyag tartályokkal

A víz azok közé a természeti erőforrások közé tartozik, amelyek védelme különösen fontos.

25 tonna azbeszttel szennyezett kőzúzalékot szállítottak el Bükről

4 millió forintot költött el a település a mentesítésre. A polgármester szerint szigorúan követték a veszélyes anyagra vonatkozó protokollt.

Feljelentést tett a Külügyminisztérium a 2020-as lélegeztetőgép-beszerzések miatt

A Legfőbb Ügyészségnek tett feljelentés a Szijjártó Péter által vezetett minisztériumban 2020 márciusában és áprilisában a Covid-járvány elleni védekezés kapcsán, körülbelül 300 milliárd forint értékben lefolytatott, közbeszerzés alóli kivételként kezelt beszerzéseket érinti.

Hargitai István súlyos kérdéseket tett fel a Pintér-kabinetnek, amikről nekünk is eszünkbe jutott egy: a betyárbecsület is lehet közéleti minimum?

A polgármester és stábja kínos válaszok előtt állhat, ugyanakkor fontos tisztázni, hogy mi motiválta az ex-polgármesteri biztos kritikáját. Véleménycikk következik. 

10 gyakori hiba, amit a kezdő DJ-k elkövetnek

Sok kezdő DJ úgy gondolja, hogy egy sikeres klubfellépéshez elegendő elsajátítani a zeneszámok összekeverésének alapvető technikai fogásait, a gyakorlatban azonban számos kevésbé nyilvánvaló részlettel találkoznak.