Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket, akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei, akiknek nincs eszközük megvédeni Önmagukat, s akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre.
- részlet Göncz Árpád 1990. augusztus 3-i parlamenti felszólalásából,
Göncz Árpád Budapesten született 1922. február 10-én. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de az 1963-as amnesztiával kiszabadulhatott a fogvatartásból. A második világháború után és az 1956-os forradalom idején a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé választották. Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották, mely tisztségét 2000-ig viselte.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1990. augusztus 3-i ünnepi ülésén Göncz Árpádot választotta meg köztársasági elnökké.Fotó: Cseke Csilla / MTI
Fordítói tevékenységének legismertebb és legjelentősebb terméke J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regénye nagy részének magyarra fordítása. A művet három kötetben első ízben 1981-ben adták ki magyarul.
A rendszerváltástól haláláig
1988. május 1-én 200-an gyűltek össze a budapesti Hági sörözőben a Szabad Kezdeményezések Hálózatának alapítói,[15] melynek tagja lett, majd később a Szabad Demokraták Szövetségének is alapító tagja lett. 1988-tól az SZDSZ ügyvivője, majd 1989-től az SZDSZ Országos Tanácsának tagja. A Történelmi Igazságtétel Bizottság alapító tagja, majd alelnöke. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának elnöke. 1989 és 1990 között a Magyar Írószövetség elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. 1990 májusától országgyűlési képviselő. 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke, május 2-ától augusztus 3-áig ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette.
1990. október 26-án a taxisblokád napjaiban, köztársasági elnökként beszédet mondott a televízióban, a benzináremelés felfüggesztését javasolta a kormánynak, és ennek függvényében kérte a taxisokat a blokád abbahagyására.
Ezt követően a Országgyűlés tavaszi ülésszakán köztársasági elnökként a parlament elé terjesztette a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A törvénynek aktualitást adó taxisblokádnak országosan több százezer résztvevője volt, akik a hatályos törvények alapján bűncselekményeket követtek el, mivel a tüntetést nem jelentették be 72 órával annak kezdete előtt, illetve közérdekű üzem működését bénították meg. A közkegyelemről szóló törvény megalkotásával az állam lemondott a felelősségre vonásról.
Fotó: MTI
1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-ig töltötte be. „Hűséges lokálpatriótaként” 1993-ban Óbuda-Békásmegyer díszpolgára lett, 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend arany fokozatát, 1997-ben a Francia Becsületrend nagykeresztjét. Tízéves elnöki periódusa alatt végig kimagaslóan vezette a politikai népszerűségi listákat. Visszavonulása után 2000-ben Budapest díszpolgárává avatták. Ugyanebben az évben Százhalombatta díszpolgára lett. 2002-ben megkapta a Nagy Imre-érdemrendet, 2009-ben pedig a Húszéves a Köztársaság Díjat.
Tizennyolc európai, nyolc dél-amerikai országból kapott állami kitüntetést, Kolumbiában a Kongresszus Rendjének nagykeresztje mellett – Gabriel García Márquezhez hasonlóan – megkapta Bogotá város Polgári Érdemrendjének nagykeresztjét. Mexikói látogatása alkalmával az Azték Sas-rend nagyláncát kapta meg 1997-ben. Ázsiában két ország külföldieknek adható legmagasabb szintű kitüntetésével tisztelték meg: a japán Krizantém-renddel illetve a dél-koreai Mugunghwa Nagyrenddel. Egy afrikai országban tüntették ki: Nelson Mandelától kapta meg a Jó Reménység Rend nagykeresztjét.
Fotó: MTI
Utolsó külföldi állami elismerését már hivatali idejének letelte után, 2003-ban kapta meg Václav Haveltől, aki a Fehér Oroszlán-rend nagykeresztjével tüntette ki. Több egyetem díszdoktora. 90. születésnapján több százan köszöntötték háza előtt, az Open Society archívuma konferenciát rendezett életéről és munkásságáról. Ugyanebben az évben jelent meg az első hivatalos életrajz is Göncz Árpádról, méghozzá egy dél-koreai szerző, Kim Deszun tollából. Az előszót a könyvhöz Václav Havel, Göncz régi barátja, volt cseh köztársasági elnök írta. 2012 novemberében Göncz Árpád négy gyermeke alapítványt hozott létre életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományok ápolására, valamint művei és róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére.
Búcsúztatása
A 2015. október 6-án elhunyt Göncz Árpád volt köztársasági elnököt november 6-án helyezték végső nyugalomra az Óbudai temetőben. A 15 órakor kezdődő gyászszertartáson – végakaratának megfelelően – Koncz Zsuzsa és Bródy János a Ha én rózsa volnék című dallal, majd egykori '56-os rabtársa, Mécs Imre, valamint Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát búcsúztatta.
Koncz Zsuzsa - Ha én rózsa volnék (English Subtitles)
If subtitles do not appear, turn "CC" on (down at the right) Életmű Koncert 2006 December Dalszerzö : Bródy János és Szörényi Levente Translation: Petheo Jan...
Forrás: Wikipédia
