Kezdeményezi a győri közgyűlés feloszlatását Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum) polgármester, miután a város önkormányzati lakáskasszájával kapcsolatban súlyos hiányra derült fény. A polgármester szerint a feltárt adatok mellett nem lehet szó nélkül elmenni, ezért politikai következményeket sürget. Mint fogalmazott: „amit most feltártunk, azt nem szabad tűrni. Fel kell emelni a hangunkat.”
A városvezető által ismertetett gazdasági beszámolók alapján 2025 januárja és szeptembere között, mindössze kilenc hónap alatt eltűnt a Győr-Szol Zrt. kezelésében álló önkormányzati lakáskassza csaknem teljes összege. Pintér szerint a hiány legalább 1 milliárd 700 millió forint, amely a Fekete Dávid (Fidesz-KDNP) vezette, fideszes többségű Városstratégiai Bizottság irányítása alatt keletkezett. A polgármester állítása szerint „alig 9 hónap alatt eltűnt a Fekete Dávid bizottsági elnök és a fideszes többségű Városstratégiai Bizottsága által irányított Győr-Szol Zrt. kezelésében álló önkormányzati lakáskassza csaknem egésze.”
A lakáskassza 1993 óta gyűlik, ide folynak be az önkormányzati bérlakások és ingatlanok bérleti díjai, amelyeket kizárólag meghatározott célokra lehet felhasználni. A vagyonkezelési szerződés értelmében Pintér Bence hangsúlyozta: „ezek a források célhoz kötöttek: azokat csak és kizárólag önkormányzati lakások és ingatlanok felújítására, karbantartására, építésére költheti a vagyonkezeléssel megbízott Győr-Szol.”
A számok azonban nem ezt tükrözik. Miközben a Győr-Szol 2025 szeptemberében benyújtott számviteli bizonylatai szerint a lakáskassza egyenlege meghaladta a 2 milliárd forintot, a tényleges bankszámla-egyenleg ennek csak töredékét mutatta. A polgármester szerint „a 2025. évi harmadik negyedéves beszámoló a bankszámlán ugyanekkor mindössze 304 millió forintot mutat.”
Pintér Bence szerint a történtek politikai háttere egyértelmű. A 2024-es önkormányzati választás után, miután a Fidesz elveszítette a polgármesteri posztot, a közgyűlési többség birtokában elvette a városvezetőtől az önkormányzati cégek feletti irányítást és felügyeletet. A polgármester úgy fogalmazott: „ez a bizottság tudja utasítani a cégvezetőket, amit polgármesterként abszurd módon nem tehetek meg. Ezen felül minden igazgatótanácsba, felügyelőbizottságba szintén fideszes többséget ültetett a fideszes többségű közgyűlés.”
A folyamat egyik fordulópontja 2025 tavaszán következett be, amikor megszüntették azt az alszámlát, amelyen korábban elkülönítve kezelték a lakáskassza összegét, ami nem csekély, hiszen 2 milliárd forinton állt az egyenleg. Ezt követően a pénz gyors ütemben diffundált el a főszámláról. Pintér egyszerűen fogalmazott „a pénzt átöntötték a főszámlára, ahonnan az néhány hónap alatt eltűnt.”
A polgármester állítása szerint sem ő, sem frakciója nem kapott érdemi választ arra, mi történt a milliárdokkal. Az önkormányzati cégek vezetői megtagadták az adatszolgáltatást, a Városstratégiai Bizottság fideszes többsége pedig leszavazta az erről szóló vizsgálati javaslatot. Pintér Bence szerint ezzel „megpróbálták megakadályozni, hogy kiderítsük, hova tűnt 1,7 milliárd forint a győri lakáskasszából.”
A Győr-Szolnál működő felügyelőbizottság szerepe a történtek fényében minumum megkérdőjelezhető. Miközben a cégből közel 2 milliárd forint tűnt el, a testület tagjai a Fidesz-KDNP frakció 2025 februári rendkívüli közgyűlési döntése nyomán átlagosan 370 százalékos fizetésemelést kaptak. A kizárólag kormánypárti delegáltakból álló felügyelőbizottság feladata éppen a gazdálkodás ellenőrzése lett volna, ehhez képest a hiányzó milliárdok arra utalnak, hogy a felügyelet legjobb esetben is formális, rosszabb esetben szándékosan tétlen volt.
Különösen visszás, hogy a felügyelőbizottság elnöke, Antal Imre (Fidesz–KDNP), ahelyett, hogy a cég felügyeletét látta volna el, inkább kedvezményes önkormányzati lakásbérleti szerződésének meghosszabbításával foglalkozott. A szintén fideszes többségű Humánszolgáltatási Bizottság zárt ülésen hozott döntése értelmében a több mint bruttó kétmillió forintos jövedelemmel rendelkező képviselő havi 70 ezer forintért bérel egy belvárosi önkormányzati lakást.
A történtek összességében nemcsak erkölcsi, hanem jogi kérdéseket is felvetnek, a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja mellett a felügyeleti és irányító szervek felelőssége sem kerülhető meg, ami végső soron a közgyűlés politikai legitimitását is alapjaiban kérdőjelezi meg.
Az ügy gyakorlati következményei már most érezhetők, hiszen a Győr-Szol 2025-ben a vállalt 116 önkormányzati bérlakás-felújítás helyett mindössze 22-t tudott elvégezni, pedig a mérleg szerint forrás lett volna rá, hogy teljesítsék a vállalt célt. Pintér Bence szerint ami történt az „legalább egy évtizedre megnyomorítja a győri lakáspolitikát és a városi rászorulókat.” A polgármester ezért feljelentést tett, és új választást sürget. Zárásként így fogalmazott: „a közgyűlés oszlassa fel magát, és legyen új választás Győrben.”
Vát iz Győr-Szol rili?
A GYŐR-SZOL Zrt. Győr városának száz százalékban önkormányzati tulajdonú közszolgáltató és vagyongazdálkodó cége. A társaságot 2009-ben hozták létre azzal a céllal, hogy több, korábban külön működő városi feladatot egy szervezetbe vonjanak össze, és egységes irányítás alá helyezzenek. A Győr-Szol így a város egyik legnagyobb és legfontosabb önkormányzati cége lett, amely közvetlenül a városi közgyűlés tulajdonosi döntései alapján működik.
A cég feladatai rendkívül szerteágazóak. A Győr-Szol foglalkozik városüzemeltetéssel, közterületek és zöldfelületek fenntartásával, ingatlankezeléssel, parkolók és piaci létesítmények üzemeltetésével, valamint távhőszolgáltatással is. Emellett a társaság kezeli az önkormányzati tulajdonú ingatlanok és bérlakások jelentős részét, ami különösen érzékeny terület, hiszen közvetlenül érinti a város lakhatási és szociális politikáját.
A Győr-Szol működése vagyonkezelési szerződésekre épül, amelyek pontosan rögzítik, hogy a cég milyen feltételekkel, milyen célokra használhatja fel az önkormányzati vagyonból és bevételekből származó forrásokat. Ezek a szerződések elvileg szigorú elszámolási és átláthatósági kötelezettségeket írnak elő, hiszen a társaság közpénzt kezel, mégis cégformában működik, ami sajátos jogi és gazdasági helyzetet teremt.
A társaság felett a tulajdonosi jogokat a győri közgyűlés gyakorolja, a napi működést pedig igazgatóság és felügyelőbizottság ellenőrzi. Ez a felállás papíron több szintű kontrollt biztosít, a gyakorlatban azonban nagyban függ attól, hogy a testületek mennyire élnek az ellenőrzési jogaikkal. Éppen ezért a Győr-Szol működése nem csupán gazdasági kérdés, hanem politikai felelősség is: döntései és gazdálkodása közvetlen hatással vannak Győr városának mindennapi működésére és a győriek pénzére.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
