Nem hajlandó válaszolni a Miniszterelnöki Kabinetiroda az aHang közérdekű adatigénylésére, amely a legutóbbi nemzeti konzultáció gyártási és hirdetési költségeire vonatkozott. A civil szervezet arra volt kíváncsi, mennyibe került a konzultáció lebonyolítása, kik gyártották az íveket, mennyi pénzt költött a kormány reklámokra, és hogyan ellenőrizték a többszöri kitöltés kizárását. A kérdésekre azonban határidőn belül nem érkezett válasz.

A kormány tavaly október 1-jén indította el a „Tiltakozzunk az adóemelés ellen!” címet viselő nemzeti konzultációt, amely a TISZA állítólagos adóterveire épült, noha ezt a párt több alkalommal is cáfolta. A hivatalos kormányzati közlés szerint 1 604 174 válasz érkezett vissza, ám a korábbi gyakorlattal ellentétben ezúttal sem online, sem nyomtatott formában nem tették közzé a hitelesítést alátámasztó dokumentumokat, ténytanúsítványokat vagy közjegyzői okiratokat.
Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója még december elején fordult közérdekű adatigényléssel a Kabinetirodához, amely a törvényben előírt 15 napos határidő lejárta után további hosszabbítást kért. A második határidő január 6-án járt le, de válasz azóta sem érkezett. Az aHang telefonon és levélben is próbálta elérni Rogán Antal minisztériumát, eredménytelenül.

„Hiába törvényi kötelezettsége a Kabinetirodának határidőn belül választ adni, Rogánék nem válaszolnak” - fogalmazott Szalóki. Szerinte joggal merül fel a kérdés, „nem merik-e leírni, hogy hány százmillió forint közpénzt folyattak el ismét pártpolitikai kampányra”, vagy egyszerűen nincs is hiteles adatuk. A politikai igazgató hangsúlyozta: „a nemzeti konzultáció semmi több, mint hazug propaganda”, és nem adják fel az adatok kikényszerítését.
Az aHang korábban már több alkalommal rántotta le a leplet a nemzeti konzultációk költségeiről és ellentmondásairól. A 2024-es „Magyarország meg tudja csinálni” konzultáció gyártását a Mediaworks végezte 387 millió forintért, míg a Voks2025 esetében Balásy Gyula cége több mint 350 millió forintért szállította a szavazólapokat. Előfordult az is, hogy a hitelesített számok nem egyeztek meg a hivatalos honlapon közzétett adatokkal.
A civil szervezet szerint nem véletlen a mostani hallgatás sem, a választások közeledtével egyre kellemetlenebb lenne nyilvánosan elszámolni azzal, pontosan mire és mennyi közpénzt költ a kormány politikai kampányeszközként használt konzultációkra. Ezt támasztja alá az aHang korábbi kutatása is, amely szerint a magyarok közel 58 százaléka nem tekinti a nemzeti konzultációkat valódi demokratikus párbeszédnek, sokkal inkább pártpolitikai eszköznek.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
