Életének 71. évében, hosszú és súlyos betegség után elhunyt Tarr Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező - közölte az MTI-vel a család nevében Fliegauf Bence, valamint a Magyar Filmművészek Szövetsége. A magyar és az egyetemes filmművészet egyik legnagyobb hatású alkotója olyan meghatározó filmeket hagyott maga után, mint a Sátántangó, a Werckmeister harmóniák vagy A torinói ló.
Fotó: Gordon Eszter
Tarr Béla 1955-ben született Pécsett, pályáját tizenhat évesen amatőr filmesként kezdte. Dolgozott segédmunkásként és szállodaportásként is, mielőtt a Balázs Béla Stúdióhoz került, amely a magyar kísérleti film egyik legfontosabb műhelye volt. Első játékfilmjét, a Családi tűzfészket 1977-ben mindössze négy nap alatt forgatta le; a dokumentum-játékfilm nyers őszinteségével és társadalmi érzékenységével rögtön nemzetközi figyelmet keltett, Mannheimben nagydíjat nyert.
Korai filmjeit - Szabadgyalog, Panelkapcsolat - a reménytelenség, az emberi kapcsolatok szétesése jellemezte, később azonban alkotói stílusa jelentős fordulatot vett. Az Őszi almanachtól kezdve a lassú dramaturgia, a hosszú snittek, a fekete-fehér képi világ és a metafizikus szemlélet vált meghatározóvá, amely miatt gyakran emlegették Antonioni és Tarkovszkij rokonaként. A nyolcvanas évek közepétől kezdődő, Krasznahorkai Lászlóval való együttműködés pedig életművének legfontosabb korszakát hozta el.
Fotó: Krasznahorkai László Facebook
Ennek csúcspontja az 1994-ben bemutatott, hét és fél órás Sátántangó, minden idők leghosszabb magyar filmje, amely egy széthulló közösségen keresztül rajzolta meg a reményvesztettség és a manipuláció világát. A Werckmeister harmóniák 2000-ben a Magyar Filmszemle fődíját nyerte el, míg A londoni férfi 2007-ben - közel két évtized után - első magyar filmként került be a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába. Utolsó filmje, A torinói ló 2011-ben a Berlinalén Ezüst Medvét nyert; Tarr Béla ezt tekintette életműve lezárásának.
Munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el, Balázs Béla-díjtól a Kossuth-díjon át az Európai Filmdíj tiszteletbeli elismeréséig. 2011 és 2023 között a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke volt, később tiszteletbeli elnökké választották. Nemcsak filmrendezőként, hanem gondolkodó alkotóként, tanárként és intézményalapítóként is maradandót alkotott. Tarr Béla életműve kérlelhetetlenül szembesített az emberi létezés határaival. Filmjei tovább élnek, és velük együtt az a kérdés is, amelyet újra és újra feltett: hogyan lehet - vagy lehet-e egyáltalán - emberségesen élni egy széthulló világban.
