A szokatlan időpontban tartott, délelőtti Kormányinfón Gulyás Gergely (Fidesz-KDNP) miniszterelnökséget vezető miniszter hosszasan foglalkozott a Szőlő utcai javítóintézetben napvilágra került ügyekkel. Egészen új elem volt a kormány narratívájában, hogy a miniszter nyomatékosan kiemelte, hogy az inkriminált hely egy „fiatalkorúak börtöne”, így hangsúlyozva, hogy az intézményben súlyos bűncselekmények miatt elhelyezett fiatalok élnek. A kormány döntése szerint a Szőlő utca és az ország további négy javítóintézete mostantól a rendőrség felügyelete alá kerül, az erről szóló rendelet a Magyar Közlöny megjelenése után egy órával életbe is lép. Mint mondta, „már ott állnak a rendőrök”, vagyis az átvétel azonnali.

A miniszter szerint az állam azért vállalja most a felelősséget, hogy „ilyen többé ne forduljon elő”, ugyanakkor szerinte nem tartozik a kormány felelősségi körébe, ha egy alkalmazott megszegi a szabályokat és bűncselekményt követ el. E kijelentés azonban nehezen egyeztethető össze azzal a ténnyel, hogy az elkövetők éveken át dolgozhattak az intézményben úgy, hogy közben gyermekeket vertek, bántalmaztak vagy - a gyanú szerint - kényszerítettek prostitúcióra. Egy javítóintézet zárt közege nem adhat felmentést a hatóságoknak. Attól, hogy a bent élők büntetett előéletűek, jogaik éppúgy sérthetetlenek, és sem fizikálisan, sem mentálisan nem lehet őket terrorizálni.
Gulyás arról számolt be, hogy a visszaélésekre egy „ismételten elrendelt ellenőrzés” során figyeltek fel, de ő maga sem tudta megmondani, hogy az első ellenőrzésen ugyanaz a vezető miért nem bukott meg, vagy, hogy ki végezte azt. A miniszter a Belügyminisztérium vizsgálatára hivatkozott, amely szerinte feltárta a történteket, ugyanakkor nyitva hagyta a legfontosabb kérdést, hogyan történhetett meg, hogy a korábbi bántalmazásokról készült, évekkel ezelőtti felvételek csak most kerültek elő, és miért nem derült fény a rendszerben dolgozó elkövetőkre és a hozzájuk köthető mulasztásokra.
Gulyás Gergely azt elismerte, hogy vizsgálni kell, történt-e mulasztás akár a fenntartó, akár a rendőrség részéről, ami azt sugallja, hogy az állam maga sem tudja pontosan, hol csúszott szét el ennyire ellenőrzési mechanizmus. Ez különösen súlyos felvetés, hiszen a Szőlő utcában nem egyszerű fegyelmi vétségek történtek, hanem olyan visszaélések, amelyek rendszerszintű kontroll nélkül éveken át megismétlődhettek. Ha voltak is jelzések - márpedig több korábbi ügy erre utal - azok nem jutottak el oda, ahol valódi következményük lehetett volna.

A Kormányinfón elhangzott értékelés a kormány részéről így egyszerre ismeri el a problémát, de egyben felteszi a kezét és eltávolítja magát a felelősség teljes felvállalásától. Az, hogy a javítóintézeteket most a rendőrség alá sorolták, önmagában nem garancia sem a szakmai munkára (sőt!), sem a gyerekek biztonságára, ez mindössze válságkezelés egy olyan helyzetben, amelyet az állam éveken át nem vett észre, vagy nem akart észrevenni. A bizalom helyreállítása csak akkor lehetséges, ha a vizsgálatok nem állnak meg néhány elkövető felelősségre vonásánál, hanem az intézményi szintű hibákat, mulasztásokat és az ellenőrzési lánc hiányosságait is feltárják.
A Szőlő utcai ügy üzenete ugyanakkor nyilvánvaló. Egyetlen fiatalkorú - akármiért került is intézetbe - sem válhat a rendszer hibáinak áldozatává. A fizikai bántalmazás, a lelki terror és különösen a prostitúcióra kényszerítés nem egyszerű „egyéni bűncselekmény”. Ezek akkor tudnak megtörténni, ha a környezet alkalmas a visszaélésre, és senki nem lép időben. A kormány most azt ígéri, hogy ezt megakadályozza, ám a legnagyobb kérdés továbbra is az: miért csak most?
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
