Győr egyik belvárosi albán pékségére csapott le a NAV, a Pálffy utcai üzletet július 25-től augusztus 6-ig bezáratták. Az ajtóra kifüggesztett hivatalos határozat szerint az intézkedés oka adóügyi vagy működési szabálytalanság lehet, ami nem egyedi eset, országszerte egyre több hasonló üzletet zárnak be ideiglenesen a hatóságok. A jelenség ráirányítja a figyelmet az albán (valójában sokszor koszovói albán) pékségek terjedésére, melyek az utóbbi években tömegesen jelentek meg a megyeszékhelyeken és kisebb városokban is.
A Magyar Pékszövetség becslése szerint jelenleg mintegy 1300 albán pékség működik Magyarországon, ezeknek körülbelül a fele csupán néhány tucat tulajdonos kezében összpontosul. A pékségek közös jellemzője, hogy egyszerű, olcsó kínálattal, hosszú nyitvatartással és kedvező árakkal vonzzák a vásárlókat, gyakran éjszaka is üzemelnek, amikor más boltok zárva tartanak. Ez a modell gazdaságilag működőképes, de egyre többször merülnek fel kérdések a minőség, a munkaügyi szabályok betartása és az adózási gyakorlatok kapcsán.
A Nébih és a NAV tapasztalatai szerint a pékségek egy részénél visszatérő probléma az élelmiszer-higiéniai előírások megsértése vagy a pénzügyi szabályok be nem tartása. Egyes termékek tésztája nem felel meg a magyar élelmiszerkönyvnek, a gyártási körülmények pedig problémásak lehetnek. A hatóságok rendszeresen ellenőriznek, és ahol szabálytalanságot tapasztalnak, ott akár azonnali bezárás is elrendelhető.
Győr sem kivétel, a Pálffy utcai eset azt mutatja, hogy a városban is egyre nagyobb figyelem övezi ezeket az üzleteket. Míg sok vásárló kedveli a pékségek olcsó termékeit, egyre több a kérdés, hogy milyen gazdasági és közegészségügyi hatásai lehetnek a tömeges elterjedésüknek, különösen akkor, ha a működésük nem mindenben felel meg a hazai előírásoknak.
