De hiába a kényelem és a gyorsaság, ha nincs kellő biztonság ebben a szektorban 2025-ben már nem elegendő az, ha egy jelszó óvja a bankszámlánkat, sokkal összetettebb védelmi rendszerre van szükség, amely még a modern kiberfenyegetésekkel szemben is képes ellenállni. Nézzük meg azt, hogyan alakul az online átutalások és kifizetések biztonsági környezete napjainkban.
Digitális pénzmozgások világa
Az utóbbi években a készpénzhasználat folyamatosan visszaszorult, eközben az online banki szolgáltatások, mobilkifizetések, fintech megoldások, valamint az azonnali átutalási rendszerek és a kriptovaluták térhódítása felgyorsult. A felhasználók már elvárják azt, hogy a pénzügyeiket egyetlen kattintással, bárhonnan és bármikor elintézhessék, de nem hanyagolják el a védelmet sem.
Több információ elérhető külföldi oldalakon, így nem csak hazai, hanem külföldi banknál is elhelyezhessük a pénzünket. De ez nem azt jelenti, hogy ott ne kellene figyelni a biztonságra. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet és az Európai Központi Bank többször is hangsúlyozta azt, hogy az online tranzakciók során a leggyakoribb támadási felületek a gyenge hitelesítési folyamatok, valamint a hamis weboldalak és a rosszindulatú mobilalkalmazások. Emellett gondot okozhatnak még az engineering technikák is, de mindezt csak a jéghegy csúcsa. Nem véletlen, hogy a pénzintézetek és technológiai szolgáltatók új szintre emelték a védelmi eszközeiket. Van ahol azt írják, hogy ez sem feltétlenül elégséges, de azért jól látszik, hogy valamelyest javult a helyzet azoknál a bankoknál, ahol ezt meglépték.
A kétfaktoros azonosítás szerepe
2025-ben a kétfaktoros azonosítás (2FA) szinte minden komolyabb pénzügyi szolgáltatás alapfeltétele. Ez a módszer az azonosítás két különböző tényező kombinációját használja: amit a felhasználó tud, mint a jelszó vagy a PIN-kód, és valamit, amit birtokol, mint az okostelefon vagy a biztonsági token. Ehhez jön hozzá ő maga, a biometrikus adatai, mint az ujjlenyomat vagy az arcfelismerés.
A legelterjedtebb megoldás az SMS-ben küldött megerősítő kód, azonban ez mára már kevésbé tekinthető biztonságos módszernek. A SIM-csere csalások, illetve a mobilhálózatok sebezhetősége miatt áttértek inkább a biztonságosabb 2FA megoldásokra, mint az időalapú egyidejű jelszavak, a push értesítések vagy a biometrikus hitelesítés.
A testünk vált mindennek a mozgatórugójává
A biometrikus azonosítás, mint a már említett ujjlenyomat-olvasó, az arcfelismerés vagy éppen a retina azonosítás, idén már széles körben alkalmazott módszer, főleg a mobilbanki környezetben. Az újgenerációs okostelefonok szinte mindegyike tartalmaz beépített biometrikus szenzorokat, ezáltal a pénzügyi szolgáltatások ezekre a funkciókra is tudnak támaszkodni.
Ennek előnye, hogy nehezen lehet lemásolni, de elfelejteni sem igazán tudjuk. Ugyanakkor fontos, hogy ezek az adatok sosem hagyják el az eszközünket, hiszen az ellenőrzés egyben történik. Ez biztosítja, hogy még ha egy szerver támadás áldozatává is válik, a felhasználók érzékeny adatai nem kerülnek illetéktelen kezekbe. Aggodalomra tehát semmi ok.
A banki biztonság fontossága
Az Európai Unió által bevezetett második pénzforgalmi irányelv, avagy a PSD2 nagy szerepet játszott az online fizetések biztonságosabbá tételében. Ez ugyanis előírja az erős ügyfél-hitelesítést, annak használatát minden online fizetésnél. Emellett kötelezővé teszi a 30 euró feletti tranzakciók esetében a kétfaktoros azonosítást. Ez szintén a felhasználót védi, ha esetleg nagyobb értékben szeretne vásárolni.
A PSD2 továbbá megnyitotta a kapuit a nyílt bankolás előtt. Ez lehetőséget ad arra, hogy a harmadik fél szolgáltatók, mint a korábban említett fintech cégek, szintén biztonságos módon férhessenek hozzá a felhasználók számlaadataihoz, de persze csakis akkor, ha ehhez az adott személy is hozzájárul. Ez azonban újabb kihívásokat jelent biztonsági szempontból, ugyanis a rendszerek közötti adatáramlás megfelelő titkosítást, jogosultság kezelést, valamint auditálást igényel.
Mi köze mindehhez a mesterséges intelligenciának?
Sajnos az online csalások egyre kifinomultabbak, és gyakran még a legvédettebb felhasználókat is manipulálni tudják. Ennek kivédésére 2025-ben számos bank mesterséges intelligencián alapuló csalásmegelőző rendszert alkalmaz a felhasználók védelme érdekében. Ezek a rendszerek ugyanis képesek valós időben elemezni a tranzakciókat, észlelik a szokatlan mintázatokat, sőt, akár még automatikusan blokkolni is tudják a furcsa tranzakciókat. A legtöbb esetben megerősítést kér a gyanús pénzmozgások esetén.
Az MI technológia nagy előnye, hogy képes megtanulni a felhasználók viselkedését, a tranzakciók szokását, valamint nézi a földrajzi elhelyezkedést, ezáltal képes lehet kiszűrni azokat a problémás eseteket, amikor valakinél egy szokatlan országból próbálnak meg pénzt levenni.
Mit tehet egy felhasználó a védelem érdekében?
Az igaz, hogy a bankok és a pénzügyi szolgáltatók egyre fejlettebb rendszerrel dolgoznak, de azért van néhány dolog, amit az átlagember is megtehet a saját biztonsága érdekében. Az egyik legfontosabb, hogy sose osszunk meg jelszót, megerősítő kódot, egyéb biztonsági adatot senkivel. Még akkor sem, ha az banki alkalmazottnak tűnő személy. Emellett mindig ügyeljünk arra, hogy erős és egyedi jelszavakat használjunk, lehetőleg vegyük igénybe a jelszókezelőt azok tárolására.
A következő pont, hogy mindig kapcsoljuk be a kétfaktoros azonosítást. Ahol erre lehetőség van, az csak a mi védelmünket szolgálja, ha igénybe is vesszük. De nem árt, ha óvatosak vagyunk a gyanús e-mailekkel, linkekkel, és soha ne adjunk meg adatokat nem megbízható forrásokon keresztül. Sőt, az SMS-ben kapott linkeket sem szabad megnyitni, azok is gyakran problémások lehetnek.
2025-ben tehát az online átutalások és kifizetések már jóval kényelmesebbek és gyorsabbak, de ezzel együtt összetettebbek is. Fontos tehát ügyelni a biztonságra. A bankok, a fintech cégek és a szabályozó szervezetek közös munkájának eredménye, hogy a csalóknak ma már egyre nehezebb dolgunk van. De emberként is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk az adatainkat, a pénzünket.
Szponzorált tartalmat olvastál!