Magyarországon több mint 210 távhőrendszer biztosít fűtést közel 700 ezer háztartás, azaz mintegy másfélmillió lakossági fogyasztó számára valamint hozzávetőleg 12 ezer oktatási, szociális és egészségügyi intézményben, bevásárlóközpontban és sportlétesítményben. A távhőtermelők 51 milliárd forintos keretből igényelhetnek támogatást a távfűtési rendszerek megújuló alapú korszerűsítésére. Egy nyertes pályázatra legalább 200 millió és legfeljebb 3,5 milliárd forint ítélhető meg.
A Jedlik Ányos program a jövőbe mutat
A távhőszolgáltatók infrastruktúra fejlesztéseire szánt támogatási keret 45 milliárd forint. 25 milliárd forint fordítható az energiahatékonyság fokozására, 20 milliárd forint pedig a megújuló energia alapú hőforrásokra, hulladékhő hasznosításra és meglévő távhővezetékkel való összekapcsolásukra. Egy pályázó minimum 20 millió, de maximum 1,5 milliárd forint támogatást igényelhet. Mivel a Győr-Szol Zrt. távhőszolgáltatás üzletága hőtermelő és hőelosztó is egyben, ezért összesen három pályázaton is tud indulni, eggyel a ‘megújuló termelőiben’, kettő esetében pedig a korszerűsítésben.
A társaság jelenleg két fejlesztésre összpontosít. A hőközpontok szétválasztása műszakilag és az ehhez kapcsolódó új hálózati elemek fejlesztésére, valamint a meglévő 3 db kéményük közül 2 db kémény technológiai felújítására (új kazánok beépítése megköveteli a technológiai felújítást). Várhatóan a hőközpontok szétválasztásánál 100%-os támogatási arány érhető el, míg az infrastruktúra fejlesztés esetében 40-50%-os intenzitású pályázatok várhatóak, a másik felét önerőből kell megoldani.
“A 2 db kémény felújítása közel 1,5 milliárd Ft összköltséggel bír, s ha nem tudunk indulni a pályázaton, vagy ha nem nyerünk, akkor önerőből, pontosabban fejlesztési/beruházási hitelből kell megoldanunk.” - mondta el Sárkány Péter vezérigazgató, aki szerint a korszerűsítést nem lehet halogatni.
“A kémények esetében az a probléma, hogy 20 éve egy vasat sem költöttek rájuk, így azok már életveszélyes állapotban vannak az állagukat tekintve. Az egyik kémény állagmegőrzésére tavaly elköltöttünk 40 millió forintot, de sajnos már a másik 2 kémény darabjai is hullanak, körbe is kellett keríteni, mert balesetveszélyes, így azok állagmegóvására, a balesetveszély elhárítására 80-100 millió Ft-ot kell fordítanunk.” - zárta gondolatait a Győr-Szol első embere.
Győr csak nyerhet a programmal
Ezek a fejlesztési lehetőségek a vállalati energiahatékonyság javítását, energiatárolók létesítését, az energetikai kutatás-fejlesztést is ösztönözni fogják, és ami a legfontosabb hogy a Győr-Szol Zrt. rezsi kiadásait is csökkenteni fogják majd, javítva ezzel a társaság versenyhelyzetét. A fejlesztések hatására csökkenni fog a város földgáz függősége, hiszen a legújabb technológiákat tudják majd alkalmazni.
Bóniuszként elmondható, hogy a korszerűsítésnek hála a CO2 kibocsátások optimalizálhatóak, így az importált energiafüggőség is csökkenthető. Ami pedig semmiképpen sem elhanyagolható, hogy hosszú távon alacsonyabb költségeket tud realizálni a Győr-Szol, az win-win helyzete mind a vállalkozások, mind pedig a háztartások számára.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
