Ilyen lett volna, ha a magyar nemesek Napóleon mellé állnak még a győri csata előtt

Pintér Bence 2023-11-09 08:07:00
Baráth Katalin romantikus alternatív történelmi kalandregényében festette meg ezt a különös országot.

Nyakunkon Ridley Scott nagyszabású Napóleon-filmjének megjelenése, és hát más szempontból ugyan, de nyakunkon van az is, hogy bár egyre többet költünk történelmi filmre és sorozatra Magyarországon, valahogy mégsem sikerült kiemelkedő dolgokat összehozni. Pedig elég izmos itthon a történelmi regény is, mint zsáner; és szerencsére feltámadni látszik az alternatív történelem is. Ennek ugyebár az a lényege, hogy fogunk egy pontot a történelemben, és elképzeljük: hogy alakult volna a történelem, ha ott és akkor másképp alakulnak az események?

A műfaj egyik klasszikusa, Philip K. Dick amerikai sci-fi író Az ember a Fellegvárban című regénye az elmúlt években a sorozat-adaptáció miatt ismét előtérbe került, és általában is jellemző a műfajra, hogy sokat foglalkozik a nácik győzelmével. Itthon a műfaj egyik jeles alkotója Trenka Csaba Gábor, akinek 1990-es, Egyenlítői Magyar Afrika című regénye szintén a nácik győzelmét veszi alapul, és ebben az új világban egy elképzelt afrikai magyar gyarmatra helyezi történetét. Trenka két másik alternatív történelmi regénye közelebb visz minket a mostani témánkhoz: a 2013-ban megjelent Place Rimbaud és a 2017-es La Grande Image alapvetése, hogy Napóleon megnyerte az 1812-es oroszországi hadjáratot.

Míg ezek a regények az így megváltozott, alternatív jelenben játszódnak, ahol Franciaország a világ hegemón hatalma, addig Baráth Katalin konkrétan ide, a napóleoni érába vezeti vissza az olvasókat, rögtön megadva az alaphangot a regény elején az egész Európát felforgató önjelölt francia császár magyarokhoz intézett szavaival. 1809. május 15-én ugyanis egy, az általa épp elfoglalt Bécsben kelt kiáltványban Napóleon arra szólította fel a magyarokat, hogy váljanak meg Habsburg királyuktól és kiáltsák ki függetlenségüket.

A mi valóságunkban a magyar arisztokrácia nem kért az ajánlatból, helyette az utolsó nemesi felkelés keretében az osztrák haderő részeként harcolt a franciaák ellen a Győr melleit kismegyeri csatában.

Az Aki gróf úr akar lenni című regény valóságában azonban a magyar rendek elfogadták a francia császár ajánlatát, és leváltak a Habsburgokról.

Besűrített reformkor

Baráth Katalin sportot űz abból, hogy minél több zsánerben alkosson maradandót: csak az általam tőle olvasottak közül a krimiben, a thrillerben és a sci-fiben ez már sikerült, így nagyon kíváncsian vettem kézbe az Aki gróf úr akar lenni című regényt, ami – ha nagyon pontosan szeretnénk megfogalmazni, akkor – egy alternatív történelmi romantikus kalandregény.

Ennek megfelelően történnek benne a romantikus fordulatok és izgalmas kalandozások, amelyek tökéletesen szórakoztatóak.

Valószínú, hogy ha Baráth Katalin valami engem egyáltalán nem érdeklő dologról írna, akkor is bőven le tudná kötni a figyelmem, de ahogy az elmúlt pár könyvében, úgy jelen esetben is bőven volt mire figyelnem a rendkívül szórakoztató kalandozásokon és az elég gyakran kifejezetten humoros szerelmi történeten túl.

A történet mélységét számomra ugyanis a felépített alternatív világ adja, ami tartogat meglepetéseket. Magyarország ugyanis a napóleoni forradalmi elvek mentén (egyenlőség, miegyéb) független lett, felelős kormánya van Pest-Budán és – szó szerint – gőzerővel igyekszik modernizálódni, valamint keresni egy új – nem Habsburg – koronás főt. Magyarországon tehát a reformkor ügyeit és dilemmáit szédítő sebességgel tudhattuk le Napóleonnak hála.

Persze nem ilyen egyszerű a dolog: elégedetlenkedők mindig vannak, főleg, ha az új rendszer ilyen gyorsan állítja feje tetejére a régit.

A királykaszting közepébe keverednek történetünk főhősei: a paraszti származású James Bond, Bojtár Vince; illetve az elszegényedett grófi családból származó hajadon, alsó- és felső-damaróczi Damaróczy-Stoffenberg Helén, akiknek felsőbb akarat szerint össze kéne házasodniuk. Van eközben persze még titokzatos álarcos hős és számos akár csak epizódszerepekben felbukkanó történelmi figura, például Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom vezére, aki ebben a világban 1795-ös kivégzése előtti éjjelen megszökött a börtönből.

Utópiák az alternatív Magyarországon

Magyar jövőt akár pozitívan, akár negatívan elképzelő science fiction valamiért kevés van – az egyiket éppen Baráth Katalin írta –, az utóbbi években azonban a magyar fantasztikus irodalomban két irányzat is meglehetősen érdekesnek bizonyult. Az Amerikában is elismerésre talált Veres Attila nevével fémjelzett weird irodalom az örkényi abszurd hagyományait a horrorral házasítva tud fekete tükröt tartani a magyar társadalom elé.

Az alternatív történelmi regény azonban egyre inkább tűnik fel az elszalasztott magyar utópiák megvalósításának terepeként.

2012-ben szerzőtársammal közösen írt alternatív történelmi regényünk, az 1848-ban győztes magyar forradalmat és az ezután megvalósuló Dunai Konföderációt elképzelő A szivarhajó utolsó útja első fecskének tűnik most, hogy Kondor Vilmos egy sikeres 1944-es kiugrást vízionálva egy nyugati blokkhoz tartozó Magyarországról ír regényfolyamot, Baráth Katalin pedig egy Habsburgoktól már 1809-ben megszabaduló, szárnyaló Magyar Királyságot fest elénk.

Ez egyben azt is jelzi, hogy a kollektív képzelet – aminek mindig lecsapódása valamennyire a fantasztikus regényirodalom is – nem feltétlenül a jövőben tudja elképzelni a jól működő Magyarországot, hanem azt próbálja megtalálni, hogy hol rontottuk el, hol csinálhattuk volna jobban, hol kellett volna máshogy lépnünk. Izgatottan várom, hogy az alternatív történelmi világaikat nagyjából egy időben megalkotó Baráth és Kondor – két, általában rendkívül jó minőségben alkotó író – mellé zárkóznak-e még fel írók ezen a fronton; addig azonban mindenkinek ajánlom Bojtár Vince és Damaróczy-Stoffenberg Helén kalandjait.

Baráth Katalin: Aki ​gróf úr akar lenni

Gabo, 2023

408 oldal, 4490 forint

Szólj hozzá!

Közel félmilliárd forint mínusszal zárt tavaly az Illés Sport Alapítvány

1 milliárd 800 millió forintra csökkent a szervezet állami támogatása. Szalai Ádám és Schäfer András veheti át az utánpótlásbázis.

Ismét Pozsonyban vendégszerepel a Győri Balett

A győriek előadása a műfajilag is rendkívül színes programot kínáló Magyar Kulturális Hét Pozsonyban nevű rendezvénysorozat idei évadának egyik kiemelkedő pontja.

Gyors, de lehet kényelmes is? Országúti bringa hétköznapi szemmel

Ha valaki meghallja azt, hogy országúti kerékpár, legtöbbször a Tour de France ugrik be.

Hetedszerre is Európa legjobb női kézilabdacsapata az Audi ETO KC

Az Odense sem okozott gondot a  győri csajoknak.

Szabad a szivárványos menet Budapesten

A rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában.

Egy gólos győzelemmel döntős az Audi ETO KC a Final Four-ban

29:28-ra győzték le a győri lányok a dán riválist.

1 milliárd 400 millió forint mínuszt termelt tavaly a Győr-Szol

Ezentúl a közgyűlés nyilvánossága előtt tárgyalják meg az önkormányzati cégek beszámolóit.

Nem támogatták a fideszesek, hogy teljes mértékben zöld területté nyilvánítsák a marcalvárosi Kiserdőt

Hiába szavaztak úgy a helyiek, hogy nem szeretnék, ha egy része be lenne építve.

Pintér Bence betartotta ígéretét: nyilvánosak az Audi szerződések!

Kiderült, hogy nem is lehetett volna titkos, és, hogy mára mennyire elavult.

Már megint szórakozott valaki a 112-vel

Egy szombathelyi férfi azt állította, hogy a testvére belökte a szobába, és nem engedi ki onnan.

Miért fontos a kerítésnél a professzionális kivitelezés?

Egy jól megtervezett és kivitelezett kerítés nem csupán határvonalat jelent egy telek szélén. A kerítés a biztonság, az esztétikum és a funkcionalitás hármas egységét képviseli – legyen szó családi házról, ipari területről vagy mezőgazdasági birtokról.

Többek között a vasszécsenyi polgármester sem szavazta meg azt, hogy Szombathely pénzt kapjon a Versenyképes Járások Programból

Kétharmados támogatottság kell ahhoz, hogy egy település pénzt kapjon. Szombathely esetében ugyan a többség megvan, de a kétharmad nincs meg. Nemény polgármester bizakodik.

Amit a fogpótlásról tudni érdemes

Tény, hogy a genetikánk is meghatározza azt, hogy mennyire ellenállóak a fogaink, ugyanakkor mi magunk is sokat tehetünk annak érdekében, hogy megőrizzük a fogsorunk esztétikáját, egészségét.

Közös levelet írt Pintér Bence, Kósa Roland és Fekete Dávid Győrben

A jövő évi választások tisztasága és a szabad politizálás a cél.