2023. február 16-án két népszavazási kérdést adott be Pollreisz Balázs győri MSZP-s önkormányzati képviselő az esetleges győrszentiváni akkumulátorgyár-beruházás témakörében.
- „Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?”
- „Egyetért-e Ön azzal, hogy Győr Megyei Jogú Város önkormányzata ne kezdeményezzen kisajátítási eljárást a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelettel kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított Győri Ipari Park bővítése céljábol?”
A kérdéseknek azonban szokatlanul fordulatos sors jutott: azokat először – március 17-én – elkaszálta a helyi választási bizottság, ennek döntését azonban a Győri Törvényszék május 3-án felülbírálta, zöld utat adva ezzel a második kérdésnek. Az önkormányzat ezt követően furcsa körülmények közepette alkotmányjogi panasszal élt május 12-én.
Az alkotmánybíróság július 14-én végül a második kérdést is elkaszálta.A népszavazási kezdeményezés kálváriájáról és a győri akkumulátorgyár elleni tiltakozás jövőjéről Pollreisz Balázs önkormányzati képviselőt kérdeztük.
Február 16-án két népszavazási kérdést nyújtott be. A másodikat többen bírálták. Mi vezetett idáig, és miért éppen ezeket a kérdéseket adta be?
2022 decemberében a Városstratégiai Bizottság le akarta zárni a GIPZ övezet (különösen veszélyes, nagy zajt okozó, vagy bűzzel járó gazdasági tevékenység színtere) kialakításával kapcsolatos partnerségi egyeztetést, ezt a javaslatomra végül nem tette meg. Januárban aztán újra napirendre tűzték a lezárást, annak ellenére, hogy a 2022 augusztusában beérkezett 900 civil kérdésre továbbra sem válaszolt az önkormányzat. A bizottsági szavazást 3 órás vita előzte meg, melynek során egy érv sem hangzott el a lezárás mellett. Ennek ellenére a fideszes képviselők, - Sík Sándor győrszentiváni képviselőt kivéve - kiegészülve az ellenzéki összefogást 2019-ben eláruló jobbikosokkal megszavazták a partnerségi egyeztetés lezárását, azaz véget vetettek a lakossággal folytatott diskurzusnak.
Ekkor döntöttem el, hogy más utat keresek a győriek, győrszentivániak érdekképviseletére. Megkértem az MSZP jogászcsapatát és vezetőjét, Litresits Andrást, hogy fogalmazzanak meg egy olyan népszavazási kérdést, ami az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódik, ugyanakkor megfelel napjaink jogi útvesztőinek. A kitűzött cél reális volt, Győrben ugyanis az ismeretes 400 hektárt a kormány nem minősítette át kiemelt gazdasági övezetté.
Azt hiszem egy 5 oldalas dokumentumot kaptam tele kérdésekkel. 90 százalékát nem is értettem, pedig vagy hatszor elolvastam és az ügyben is tájékozott vagyok. Egy fontos mondat azonban nem szerepelt a kérdéssorban: egyetért-e Ön azzal, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön? A jogászok rengeteg indokot felsoroltak, hogy miért nem jó ez a kérdés, hiszen valóban nem az. Ugyanakkor elengedhetetlen a feltevése: ez egy érthető megfogalmazású programadó állítás.
Tehát az "Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?" kérdés eleve bukásra volt ítélve?
Igen, ez egy politikai kérdés. Nem is az önkormányzat hatáskörébe tartozik - ezzel persze nem értek egyet, de ha kifejteném, az most messze vezetne. A jelenlegi törvények szerint ez nem helyi ügy. Az pedig a helyi választási bizottság dilettantizmusát tükrözi, hogy döntésük indoklásában a kérdést érthetetlennek bélyegezték, holott az faék egyszerű volt. Ebből a szempontból célt értem ezzel a kezdeményezéssel: elutasításából országos vicc lett.
A második, már a jogászok által megfogalmazott felvetés - amit sok gyakorlásnak hála egy levegővel el tudok olvasni - egy műkérdés. Arról szól, hogy nem akarunk semmilyen veszélyes üzemet, kiváltképp akkumulátorgyárat Győrben. A kezdeményezésnek viszont közgyűlési hatáskört kellett érintenie, ebből az okból kifolyólag nyúltunk a kisajátítási eljárás korlátozásához és az Ipari Park bővítésének akadályozásához. Ezt a kérdést egyértelműen a kényszer szülte. Egyébként ha valóban szükség lenne más jellegű ipari övezetre, Gönyűnél 40 hektárnyi terület még üresen áll.
Március 17-én a Győri Választási Bizottság elkaszálta a beadványát, ám a Győri Törvényszék május 3-án felülbírálta ezt a döntést és hitelesítette a második kérdést. Május 12-én Dézsi Csaba András alkotmányjogi panaszt nyújtott be a közgyűlés utólagos – május 31-i – felhatalmazásával. Hogyan kommentálná az önkormányzat magatartását?
Az egész ügyet végigkíséri az állami szervek időhúzása. Minden döntést a lehető legutolsó pillanatban hoztak meg, minden panaszt, fellebbezést a legvégső időpontban nyújtottak be. A kezdeményezésem beadásától az alkotmánybíróság döntéséig közel fél év telt el, ez azért nem nevezhető optimálisnak.
Ami pedig a városvezetés alkotmányjogi panaszát illeti... elég humoros, hogy ezt beadták és az is, ahogyan. Dézsi Csaba András amikor május 12-én önhatalmúlag, ha úgy tetszik, a saját szakállára így határozott, akkor nem rendelkezett a közgyűlés felhatalmazásával. A május 23-i közgyűlésen nehezményeztem is a polgármester jogszerűtlen magatartását, állításomat Nagyné dr. László Edit jegyzőasszony ekkor még cáfolta. A május 31-i rendkívüli közgyűlésen mégis a polgármesteri döntés utólagos felhatalmazásáról szavaztunk. Dézsi Csaba András nem vett részt a közgyűlésen – melynek kezdete előtt negyedórával még a városháza előtt parkolt –, bizonyára halaszthatatlan közfeladata támadt. Július 1-jétől egyébként a jogállamisági eljárásból következő kormányzati vállalások miatt az önkormányzatok már nem nyújthatnak be alkotmányjogi panaszt.
Az alkotmánybíróság végül figyelmen kívül hagyta a győri városvezetés alkotmányjogi panaszát és azt megkerülve, kvázi hivatalból megsemmisítette a Győri Törvényszék határozatát. Mennyire megkérdőjelezhető az alkotmánybíróság függetlensége ebben a kérdésben?
Nem csak ebben a kérdésben. Handó Tünde pártatlan döntését el tudja képzelni valaki? Akkor is ha már nem Szájer Józsefné, a Fidesz alapító tagja volt. Véleményem szerint az alkotmánybíróság nem független.
Van a magyar államnak olyan intézménye, ami független?
A gyakorlatban nem sok. Persze születnek olyan döntések, amelyekbe nem szólnak bele fentről, de ebből a szempontból a kézi irányítás kiválóan működik.
Össze tudták volna gyűjteni az aláírásokat? Nyilván nem mindegy, hogy mikor, melyik időpontban kezdődött volna a kampány, de ha a legjobb forgatókönyvet is nézzük, akkor sem egészen egyértelmű, hogy ez sikerült volna.
A legjobb forgatókönyv szerint én biztos vagyok benne, hogy igen. Most nyáron uborkaszezonban, úgy, hogy a földeket már szinte felvásárolták, valószínűleg nem sikerült volna, de tavasszal rengeteg szervezet csatlakozott hozzánk: Szívügyünk Szentiván, Egységes Diákfront, MSZP, DK, LMP, Momentum, Jobbik, Párbeszéd, MMM, Kossuth kör, MKKP.
Van ezeknek a szervezeteknek tényleges tagbázisa?
Valamelyiknek van, valamelyiknek nincs. Több száz aktivista gyűlt össze, akik legtöbbje persze nem minden nap tevékenykedett volna, de jelentős erőt képviselnek. Amivel sokan nem számoltak, hogy az egyetemi kollégisták ideiglenes lakcímmel rendelkeznek: elméletem szerint ők az aláírók számát több ezer fővel gyarapították volna. A pártok részéről is láttam a pozitív hozzáállást, persze nagy munka lett volna a teljes kampány lebonyolítása.
Ha az alkotmánybíróság másképpen dönt és a nyár közepén zöld utat kap a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtése, milyen tervvel álltak volna elő?
Támogatói aláírásgyűjtéssel készültünk volna az akkumulátorgyár létesítése ellen. A népszavazási kérdésre kisebb hangsúlyt fektettünk volna: már az ívek átvételekor bejelentettem volna, hogy nem célunk a 30 ezer aláírás összegyűjtése.
Miért nem egy demonstratív elutasítás mellett döntöttek, amiben kifejtették volna, hogy ilyen időhúzások és ellenszél közepette nem hajlandóak aláírást gyűjteni?
Kereshetünk ezerféle mondást arra, hogy miért nem csinálunk valamit, a lényegen úgysem fog változtatni. Leginkább a Brian életében feltűnő öngyilkos alakulatra emlékeztettünk volna: látványos akció nulla eredménnyel.
Többen kritikával illették azért, mert nem egyeztetett senkivel a saját pártján kívül a népszavazási kezdeményezés beadását megelőzően. Mi volt a zárkózottsága oka?
Ha szélesre nyitom az egyeztetést beadás előtt, egyrészt elhúzódik a döntéshozatal, másrészt könnyen kitudódhat. Utóbbi sajnos nem ritka ellenzéki körökben. Ha valaki felbőszülve ugyanebben a témában bead egy kérdést februárban, akkor nyár közepéig nem lehetett volna másikkal próbálkozni. Ettől tartottam. Egyébként közvetlenül a beadást követően beszéltem a szentiváni civilekkel és még napokig nyitott voltam a kérdésem visszavonására, hogy azt az általuk (esetlegesen) megfogalmazottra cseréljem. Egy idő után azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy szó szoros értelemben vett jó kérdés nincsen. Álláspontunk mindössze annyiban tért el, hogy szerintem tökéletlen kérdéssel is érdemes volt próbálkozni. Ők ezzel nem értettek egyet.
Lehet ma Magyarországon hatalomnak nem tetsző népszavazást tartani?
Ha a hatalom nem akarja, akkor nem lesz népszavazás. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet, hanem azt, hogy nem lesz.
Mi a különbség?
Ez a beadvány jogilag mindenben megfelelt annak, hogy a helyi népszavazás megvalósulhasson. Az alkotmánybíróság végül kénytelen volt kimondani, hogy csak azért sem így döntenek. Az indoklásban akár az is szerepelhetett volna, hogy: a Rogán Tóni ezt mondta. Szóval van rá mód, hogy legyen népszavazás, de nem engedik, hogy ezt a módot bárki érvényesítse. Mint ahogy a régi viccben van: járni jár, de nem jut. Kellő kreativitással és elszántsággal mindig meg lehet találni a módot egy jogilag pontos népszavazási kérdés fabrikálására. A baj az, hogy menet közben változtatják meg a játékszabályokat.
Hogyan tovább? Hogyan lehet megakadályozni az akkumulátorgyár létesülését?
Valószínűleg el fog indulni ősszel az a folyamat, amit az önkormányzat már február óta jegel. Ez a szentiváni területek GIPZ övezetté való átminősítése. Ezzel kapcsolatosan ismét lesznek partnerségi egyeztetések, melyeken minél több győrinek részt kell vennie. Egész Győrt érinti, hogy milyen üzemek épülhetnek Győrszentivánon: ezek légszennyezése ugyanis akár 25 kilóméter sugarú körben is szétterjedhet, még Gyirmótot is elérheti.
A megakadályozásnak én egy realitását látom: ha egy olyan társadalmi nyomás helyezkedik az építő nyugat-európai cégre, hogy annak már nem fűződik piaci érdeke az üzem létesítéséhez, másképp fog dönteni. Egy ázsiai céget persze nem izgat különösebben a közvélemény.
Ha minden kötél szakad és akkumulátorgyár épül Győrben, akkor a közgyűlésben a helyzet optimalizálásán fogok munkálkodni. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy még a fideszes képviselőket is rá lehet bírni bizonyos kompromisszumokra: a helyi Fidesz ebben a kérdésben eléggé megosztott, kifelé ezt persze kevésbé kommunikálják.
Azt állítja, hogy a győri Fidesz-frakcióban vannak olyan képviselők, nem is elhanyagolható számban, akik nem támogatnának egy akkumulátorgyár-beruházást?
Legjobb tudomásom szerint vannak. A nyilvánosság előtt nem vállalják a véleményüket.
Mit tegyenek a győriek?
Vegyenek részt minden olyan fórumon, ahol el tudják mondani a véleményüket. Legyenek viták. Én el tudok képzelni érveket akkumulátorgyárak mellett is, bár még nem hallottam. Jöjjenek el nyilvános bizottsági ülésekre. Tegyenek azért, hogy ez a hatalom ne tudja megkerülni őket. Ha ők is felháborodnak azon, hogy a lakóhelyükhöz közel veszélyes, környezetszennyező gyárak épülnek, akkor ennek adjanak hangot.
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |