Az idei nyár alighanem legforróbb napjára beszéltünk meg találkozót Kovács Jenővel, az Apáczai Csere János Alapítvány kuratóriumi elnökével. Bár odakint remeg a levegő az aszfalt felett, a szombathelyi volt huszár laktanya parancsnoki épületében külön klímaberendezés nélkül is kellemesen hűvös a levegő. Nem csoda, többtíz centis falak gondoskodnak a hőszigetelésről.
Az elnök irodájában megannyi tervrajz fekszik a földön, de ha már egy volt laktanyában találkozunk, akkor azért a volt funkció kötelez: katonás rendben, idő szerinti sorrendben követik egymást a papírok.
13
2022 márciusában egy kis politikai adok-kapok szereplője volt az Alapítvány. Az épületben irodát bérlő Hende Csaba (Fidesz-KDNP) Szombathely és térségének parlament képviselője kampány telefonközpontot rendezett be.
A laktanya egykori “B” területét pedig nemrég bruttó 863 millió 346 ezer forintért adta el az önkormányzat. Ha minden jól megy, akkor pár éven belül egy új városrész nőhet itt ki a földből.
Volt miről beszélgetnünk.
13
1989 decemberében 14 magánember és a szombathelyi önkormányzat alapította az Apáczai Csere János Alapítványt. A cél az volt, hogy az akkor még a magyar néphadsereg által használt, Dózsa György laktanya üzemeltetését átvegyük.
2007-ben Ipkovich György polgármestersége alatt aztán megköttetett egy a realitásokat figyelembe vevő megállapodás. Egy végtelenül jó szándékú, az egész területről gondoskodni és azt fejleszteni akaró társaságról beszélünk. Komoly oktatási központot képzeltünk el ide, erre a 20 hektáros területre. Ahogy múlt az idő be kellett látni, hogy ezeknek az elképzeléseknek sajnos nincs kellő alapja. A 2000-es évek elejére aztán már egyre inkább látszott, hogy kell valamit tenni. Ekkor döntöttük el, hogy a teljes épületegyüttesből egyetlen épület felújítását és üzemeltetését tudjuk vállalni, ez lett a parancsnoki épület. Így végül addig nyújtózkodtunk, amíg a takarónk ért. Azóta is mi gondozzuk a főépületet és a hozzá tartozó fél hektáros területet. Ezt kaptuk meg 99 éves kizárólagos használatra.
Magára a laktanyára egyébként háromszor készült komplex terv. A legutóbbi 2015-ben. Én azóta is azon a véleményen vagyok, hogy a legénységi épületekből exkluzív bérlakásokat kell, vagy lehetne építeni.
13
Sokan bejelentkeztek az évek során, hogy jönnének. A Levéltár, a horvát iskola, a Szülőföld Egyesület mind láttak potenciált az épületekben, végül aztán egyikük sem jutott tovább a szándéknál. Ehhez képest nagyon nagy előrelépésnek tartom, hogy most új tulajdonosa lett a “B” területnek, és valami megindul ezen a 10 hektáron.
A sok “bejelentkező” közül ne hagyjuk ki a Sámándobot, vagyis a világkiállítási pavilont, aminek már az alapkövét is letették, mégis valahol félúton elveszett.
Ennek megvolt a helye, az egykori istálló terület, ahol már 25 évvel ezelőtt elbontották az épületeket. Ami pedig áll még, azoknak nagyon komoly állagmegóvásra lenne szüksége. Én azt furcsállom, hogy az elmúlt 33 évben egyáltalán nem jutott pénz állagmegóvásra, pedig amikor csak lehetett lobbiztam a mindenkori polgármesternél. Tudom, hogy itt nagyobb összegekről van szó. A műemlékvédelem sok mindent megkövetel. A parancsnoki épületre nekünk is most kellene költeni, cserepeket alig találok, régiek a nyílászárók, kazánt kell vennünk.
Utolsó órákban vagyunk, hogy a főépület melletti hat legénységi és három tiszti épület megmenthető legyen.
Van olyan feladata az alapítványnak, hogy meghatározza mi lehet a többi épület sorsa?
Nincsen. Több megbeszélésen is részt vettünk ugyan, hiszen az alapítvány kuratóriumában építészek, közgazdászok vannak. Na meg azért nekem sem mindegy, hogy ki lesz a szomszédban.
13
17 éve járok be az épületbe nap, mint nap. Látom, hogy hogyan pusztulnak a szomszédos létesítmények. Nagyon nehéz megélni, hogy ebben semmiféle előrelépés nincsen. A saját tudásunkkal megpróbáltuk hozzáadni azt, amit lehetett. De tisztában vagyok vele, hogy ehhez nagyobb lobbi kell, mind politikai, mind gazdasági téren.
Mikor készült el a főépület teljes felújítása?
Egy éves munka után 2008. szeptember elsejére. Ekkor lett kész az emelet, a fűtés. 16 éve ugyanabban a szerkezetben működünk. A Waldorf itt van most már 12 éve. Az alapítvány elsődleges célja az oktatás, aztán a kultúra, hagyományőrzés, végül pedig az egyéb tevékenység. Az iskola jelenlétével megfelelünk az oktatási célnak. A huszárezred és az itt székelő vitézi rend pedig a hagyományőrzés célt fedi le.
Most amiből tavaly volt egy kis konfliktus, hogy ide ki jött bérlőnek, ebbe semmilyen nyomás vagy politika nincsen. Volt idő, amikor örültünk, ha valaki egyáltalán megjelent, hogy szeretne bérlő lenni. Volt, amikor meg sokan jöttek.
De mondok valamit, amit sokan nem is tudnak. Ide bármikor, bárki bejöhet hozzánk egyet sétálni, behozhatja a kutyát, eltöltheti az idejét. Csupán arra kérünk minden látogatót, hogy a hátsó épületektől kellő távolságot tartson és ne is próbáljon meg bemenni, mert balesetveszélyes. De a kertbe, oda nyugodtan sétáljon be.
A növényzet teljesen tiszta, a talaj nem szennyezett, a lőszermentesítés megtörtént 1989-ben.
A “B” területtel kapcsolatban volt szó arról, hogy nem csak, hogy talajcsere kell, de lehet, hogy még exhumálásra is szükség lesz.
Igen, erről mi is hallottunk, viszont az “A” területe semmi ilyen nincsen. Azt merem állítani, hogy a laktanya egész területén megtörtént már 1989-ben a lőszermentesítés. A “B” területen előfordulhatott, hogy mondjuk a tankokból szivárgott az olaj, de ha ilyen volt is, az évtizedekkel ezelőtt történt, az az olaj meg már 15 méter mélyen van. Hozzányúlni? Értelme sincs.
13
A bérleti díjból befolyó összegekkel tud gazdálkodni az alapítvány, vagy van más egyéb bevétel is?
Ennek az épületnek a működtetése, fenntartása 6-8 millió forintba kerül évente. Ennyi pénz be is folyik a kiadási bevételekből. Az alapítványban bérek nincsenek. A gázszámla évente 3 millió forint körül volt, most 12 millió. Tavaly minket is fenyegetett annak a réme, hogy a dráguló rezsi miatt januártól az épületet be kell zárnunk. Leültünk a legnagyobb bérlőnkkel, a Waldorf Iskolával tárgyalni és gyakorlatilag ők mentették meg az épületet a bezárástól. Ez év január 1-től az iskola megnégyszerezte a korábban általuk fizetett havidíjat.
Ami a legnagyobb gond, hogy ezzel így működni igen, de fejleszteni nem tudunk.
Pályázat pedig szinte semmi nincs az alapítványoknak, így ebből is kiestük.
Korábban is mondta már a főépület fejlesztési feladatait, mennyire sürgető a dolog?
Három éven belül kellene, az említett munkákat elvégezni. Cserepezés, kazáncsere, nyílászáró csere. Ez egy 20 milliós nagyságrendű tétel. Évi 8 millió forintos működési költséggel – ami idén a közműköltségek miatt nyilván jóval magasabb lesz – ezt megspórolni lehetetlen.
Mennyire nehezíti meg a dolgot az örökségvédelem?
Nyílászárókat hasonló alakban, hasonló osztással, ugyanebben a színben lehet cserélni. Csak a meglévő kéményeket lehet felhasználni a fűtéskorszerűsítésnél. A tetőre pedig csakis ugyanabban a korban készült cserepeket lehet feltenni.
13
Ha ezt az épületet folyamatosan karbantartjuk, akkor én bízom benne, hogy előbb-utóbb a többi épület is meg fog indulni.
Nem csalódást keltő, hogy 34 évvel ezelőtt azzal a tervvel alakult az Apáczai, hogy az egész területet, minden akkor álló épületet eredeti állapotba visszaállítva hasznosítsanak, most pedig egyetlen épület állagmegóvása is problémát okoz?
Ha a 2007-es átvételtől számítjuk, akkor 15 év telt el. Volt mindenfajta kormányunk, minden fajta városi vezetésünk, valamiért ez a terület nem lépett előre.
2010-ben ebben az irodában látogatott meg Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), akkori polgármester a sajtó kíséretében. Akkor az hangzott el, hogy a laktanya az ő regnálásának első számú megoldandó feladata. Ehhez képest semmi nem történt.
Jó, ugyanúgy nem történt semmi Nemény András (Éljen Szombathely!) polgármestersége alatt sem, de ő legalább nem ígért.
Mennyire köti meg a befektetők kezét és lehet egyúttal elijesztő az, hogy műemléki védettség van az épületeken?
A Pelikán Palace ugyanabban a korban épült, mint ez a laktanya. Mégis sikerült hasznosítani. Az, hogy a födémhez, a nyílászárókhoz, az épületek külső jellegéhez nem nyúlhatnak hozzá, nem jelenti azt, hogy ne lehetne modernizálni. Az út melletti két főtiszti és egy altiszti épület éppen ugyanolyan funkciót kaphatna, mint a Palace. Irodákkal, rendelőkkel, esetleg étteremmel.
A legénységi épületekből pedig exkluzív társasházakat lehetne kialakítani. Fantasztikus belmagasság van ezekben az épületekben, a levegő szellőztetés nélkül cirkulál.
Azt én jól vettem észre, hogy a parancsnoki épület - ahol most beszélgetünk - nincs még 100%-os állapotban?
Igen, apróságok hiányoznak. A homlokzaton valamikor fent lévő három emléktáblát mi állítottuk vissza. Kettő dolog azonban hiányzik, mind a kettő tervben van. Egyik hátul egy napóra. Hogy ezt annak idején miért a keleti oldalra tették nem tudom, de ott volt eredetileg a hátsó homlokzaton. Elől pedig a hármas címer. A hősi emlékműnél - még az oroszok bejövetele előtt - a huszárt letörték, valamint leverték ezt a hármas címert is.
Sem a huszárnak, sem ennek nincsen nyoma.
A címer a régi Osztrák-Magyar Monarchia közös címere, a vármegye, és Szombathely címere volt. Ez egy márványkőből kifaragott, 7-8 centi vastag tárgy lenne, több millió forintos beruházás lenne.
Van még egy érdekes dolog, amit azért elmondanék.
13
Ezt a laktanyát anno, nem csupán Szombathely építette. 50%-ban a város, és 50%-ban Vas Vármegye építette. A megye éppen úgy magáénak érezhetné, mint a város, de nem teszi.
34 éves az alapítvány, meddig van további erő és elhivatottság ehhez a munkához?
Van egy egyértelmű elöregedés. A 14 alapítóból 12 még él, de az alapítókat összehozni, szinte lehetetlen. Nagyon megöregedtek, sokan nem Szombathelyen élnek már, nem aktívak. Egyelőre működni tudunk, de a kuratóriumból is hárman meghaltak, ketten lemondtak. Vagyunk még heten. Egyértelmű, hogy kellene a frissítés, de frissíteni csakis az összes alapító egyöntetű aláírásával lenne lehetséges, ennek realitása nem nagyon van.
Valamilyen jogi megoldást kell arra keresni, hogy az újítás megvalósítható legyen. Én gondoltam arra is, hogy a város nagyobb gazdasági szereplőit felkérnénk a kuratóriumi tagságra. Elképzelés sok van.
A kényes témát a végére hagytam. Valóban van olyan része a megállapodásnak, ami a város és az alapítvány között köttetett, hogy politikai tevékenység az épületben nem végezhető? 2022 márciusában ugyanis Hende Csaba itt rendezett be egy call centert. Nemény András polgármester pedig akkor arról írt, hogy ezzel megszegte az alapítvány a megállapodást.
A 2007-ben köttetett megállapodásban semmiféle ilyen kitétel nem szerepel. Egyik fél sem kérte. Nem is gondoltuk még akkor, hogy lesz olyan bérlőnk, aki politikai tevékenységet folytat. Ez egy 2010 utáni állapot, amikor belépett az Országgyűlés Hivatala, mint bérlő.
Nekünk nincs bejelentési kötelezettségünk arra az esetre, ha valamiféle politikai tevékenység folyna az épületben. Az aktuális bérlőt kell bejelentenünk a városnak, ezt minden esetben meg is tettük!
2022-ig ebben az épületben kampánytevékenység nem volt. Na de az is igaz, hogy nekem arról tudomásom nincs, és sok közöm sem, hogy a bérlő az ajtón belül mit csinál.
Ez akkor számomra is úgy derült ki, hogy feltettek egy fotót az internetre. Akkor több telefonhívásom és levélváltásom is volt Nemény polgármesterrel. Azóta ez az ügy nyugovóra tért.
Jövőre megint választás lesz, okulva a 22-es esetből előre le fogunk ülni a bérlőkkel beszélni.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs is. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogast adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
