Segíts magadon, az állam nem segít!

ugytudjuk.hu 2022-11-10 11:52:23
A jóléti államok a bölcsőtől a sírig tartó gondoskodást adnak. Kanász-Nagy Máté írása.

A cikk szerzője Kanász-Nagy Máté, az LMP parlamenti képviselője. Az írás elsőként az Indexen jelent meg.

A kockázatok és bizonytalanságok időszakából átléptünk a válságok korszakába: energiaválság, klímaválság, szociális válság. A problémák jelentős része egy tőről fakad, a túlfokozott piacgazdaság és fogyasztói társadalom okozza őket. Az a turbókapitalista modell juttatott minket ide, amely minden emberi és természeti erőforrást túlhasznál, egyre több és több terméket és szolgáltatást akar előállítani és eladni. A folyamatos növekedés viszont nem lehetséges, régen túljutottunk a lehetőségeink határain, a jövőt éljük fel. 

A civilizációnknak, a nyugati világnak és benne Magyarországnak olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyeket csak összehangolt állami beavatkozásokkal lehet kezelni. Mi az állam szerepe, milyen felelősséggel tartozik irántunk, állampolgárok iránt? A Fidesz szerint az állam nem tartozik felelősséggel. Ezt üzenik nekünk a Szociális törvény módosításával.

Csak néhány adat a fideszes társadalompolitikáról: 2008 óta nem emelték a sokféle juttatás alapját jelentő öregségi nyugdíjminimumot és a családi pótlékot, egy kezdő pedagógus bére alig haladja meg a 200 ezer forintot, már közel 150 ezer ember vesztette el egészségbiztosítását. A szociális védelem társadalmi juttatásai a KSH adatai szerint a GDP százalékában 2010 előtt még bőven 20 százalék fölött voltak, 2021-re a becsült adat alig haladja meg a 17 százalékot. Ez a mutató nagyon széles körben foglalja össze a szociálpolitikai kiadásokat, amelyek a háztartásokra és egyénekre nehezedő terhek vállalásában segítenek.

Folyamatosan vonják ki tehát a pénzt az ellátásokból, nincsenek ágazati minisztériumok, nincs már „emberi erőforrások” minisztériuma sem, gyakorlatilag megszűnt hazánkban a szociálpolitika mint szakpolitikai törekvés.

Az Alaptörvényben is már csak annyi szerepel, hogy „Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson”, holott a korábbi alkotmány a szociális biztonságot állampolgári jogként nevesítette. Alapjogból tehát állami törekvés lett, és a Fidesz-kormány most még ezt az állami törekvést is elhagyná.

Az állam kivonul

A Szociális törvény eddig a szociális biztonság feladatainak ellátására az önkormányzatokat és az államot jelölte meg. A javaslat szerint az elsődleges felelősség az egyéné, utána jönnek a hozzátartozók, majd az önkormányzat, aztán a karitatív szervezetek, és csak végül az állam.

Ez egyértelműen egy konzervatív szociálpolitikai szemléletet tükröz, a két világháború közötti ideológiát idézi. Ez a fajta szociálpolitika egy létező modell, de csak akkor tud működni, hogyha a megfelelő információk, az erőforrások és az eszközök megteremtik a lehetőségét annak, hogy a „felsőbb szint” akkor avatkozzon be, amikor az „alsóbb szint” kudarcot vall. Viszont itt egyértelműen arról van szó, hogy a források és eszközök nem lesznek jobbak, és nem lesznek könnyebben hozzáférhetőek, mint most. Az állam pedig ledobja a felelősséget, és átdobja alsóbb szintekre, helyi szintre. Csont nélkül, egy az egyben. A kormányoldal „szubszidiaritásra” hivatkozik, de ez annak a megcsúfolása. 

Nevezzük nevén a dolgokat! Ez egyértelműen annak a neoliberális társadalom- és gazdaságpolitikának a szerves eleme, amelyet a Fidesz megpróbál eltagadni, de valójában szisztematikusan kiépített az elmúlt 12 évben. A Szociális törvény módosításával pedig a Fidesz már nem csak felvillantotta, hanem közvetlenül az arcunkba tolja: nem érez semmilyen felelősséget az állampolgárai iránt. 

Nincs felelősségvállalás, szolidaritás, igazságos újraelosztás. van viszont politikailag szelektált eredeti tőkefelhalmozás, mindent és mindenkit piacosítani képes neoliberális társadalom- és gazdaságpolitika.

Nagyot tévedünk, ha azt gondoljuk, új keletű gondolat ez a Fidesztől. A miniszterelnök szinte bevallottan thatcherista gazdaság- és társadalompolitikát folytat. Egyik főtanácsadója és a jobboldal szellemi ideológusa, Tellér Gyula szerint a társadalom nem egy közösség, hanem egymással versengő individuumok halmaza. 

Súlyos következmények

A gondoskodási munkák egyénre terhelése számos, már alapvetően nehéz helyzetben lévő személyt veszélyeztet. Többek között az ún. szendvicsgeneráció tagjait, tehát azokat, akik egyszerre gondozzák idős hozzátartozóikat és saját gyermekeiket. Súlyosan hátrányosan érintheti az egyszülős családokat is: az egyedülálló szülőkre a gondoskodási kötelezettségek teljesítésével egyre nagyobb teher hárulhat. Az ingyen végzett informális gondozó munka mellett a formális gondozó-segítő munkák is alapvetően alulfizetettek, a dolgozók nagy része nő. A szociális ellátórendszer munkahelyeinek leépítésével sok nő kieshet a munkaerőpiacról (tekintve, hogy eddig is alulfizetett munkát végeztek, sérülékenyebb helyzetben vannak), kiszolgáltatottságuk tovább növekszik. A javaslat tehát a nőket kiemelten sújtja, aránytalan, megfizetetlen feladataikat még tovább növeli.

Az állami feladatok leépítése hosszú távon a szociális háló privatizálásához vezet, melynek következtében sokan kiesnek a rendszerből, az állam pedig teljesen magukra hagyja őket.

Ez a privatizáció elsősorban a társadalom legszegényebbeit érinti, az ő kiszolgáltatottságukat növeli legjobban. Hiszen amíg a szociális szféra kiterjedése csökkenti az egyenlőtlenségeket, a hátrányos helyzetű gyermekeket segíti az oktatásban, a rászoruló időseknek pedig ellátást biztosít, addig az egyénre terheléssel a következő üzenetet sugallja az állam: ha hátrányos helyzetbe születtél, akkor neked ott is kell maradnod.

Az ökopolitikai szemlélet

Fülöp Attila államtitkár a Szociális törvény módosításáról a következőt mondta: „A kommunizmus öröksége volt még az a szemléletmód, hogy a szociális problémákat az állam oldja meg, ez persze álságos és tarthatatlan volt.”

Fülöp Attilát a parlamentben szembesítettem azzal, hogy ez mennyire nem igaz. Egyrészt az emberi civilizáció története a gondoskodás fejlődésének története is. Az elmúlt kétszáz évben az állami gondoskodás megjelent, kiterjedt és általánossá vált. A szociális állampolgárságért folytatott küzdelem a nyugati világban a legsikeresebb, a jóléti államok a bölcsőtől a sírig tartó gondoskodást adnak, minden állampolgár számára minőségi szolgáltatásokat bármilyen élethelyzetben. Mindezt a skandináv államok valósítják meg leginkább. 

Másrészt ne keverjük össze a dolgokat! A szocializmusban nem szociális problémákat akartak elsősorban megoldani, hanem hatalmi célokat szolgáltak azzal, hogy szociális ellátásokat adtak. Ezzel legitimálták a rendszer működését, pláne 1956 után, a ’60-as évektől. Ez nem szociálpolitika volt, hanem hatalmi politika.

Mi egy kapitalizmuskritikus párt vagyunk, szerintünk a piac és a verseny nem szolgáltat igazságot, éppen ezért mindkettőt szabályozni kell. Az államnak igenis feladata az, hogy gondoskodjon az állampolgárairól. 

Igenis feladata, hogy olyan szociális ellátórendszert működtessen, amely megnyugtat minden egyes állampolgárt, hogy ha egyszer bajba kerül, ha esetleg nem tud gondoskodni magáról, akkor ott lesz az állam, és segít.

Azért fizetünk ugyanis adót, azért tartjuk fent az államot, hogy az állam szolgálja az állampolgárokat.

Ahhoz, hogy a közszolgáltatások működjenek, valóban adókat kell beszedni. Ehhez nem kevesebb, hanem több adót kellene beszedni. Mi azt gondoljuk, hogy a leggazdagabbaknak és a legnagyobb profitot termelő vállalatoknak a jelenleginél sokkal nagyobb részt kellene vállalnia a közterhekből.

A zöldpolitika célja, hogy jóllétet teremtsünk. A jóllét messze túlmutat az anyagi és vagyoni lehetőségeken. Kell hozzá zöld környezet, egészség, tanulási és fejlődési lehetőség, kreatív alkotómunka, szabadidő, és sok más mellett gondoskodás és szociális biztonság. 

Azért, hogy tudjuk: ha bajba kerülünk, az állam segít, és nem hárítja ennek terheit ránk.

Szólj hozzá!

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.