Magyarország kormánya 2022 februárjában átmeneti árstopot vezetett be egyes alapvető élelmiszerek – egyebek között a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke farhát, a csirkeszárny és a 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej – esetében. E nagy mennyiségben fogyó termékek árának csökkentésével havonta több ezer forintot takaríthatnak meg a vásárlók, ám ha ezek az áruk nem kaphatók, akkor erre nincsen módjuk - nyilatkozta Hende Csaba (Fidesz-KDNP), Szombathely és térsége parlamenti képviselője a Vas Népének.
Mindezt annak apropóján tette meg, hogy beszámolt arról, hogy az elmúlt hetekben többen jelezték neki Szombathelyről és környékéről, hogy több multinacionális élelmiszerbolt-hálózat üzleteiben egyszerűen nem kaphatók, illetve nagyon nehezen érhetők el az árstopos élelmiszerek.
Hende a helyzet feltérképezése érdekében az illetékes hatósághoz fordul, azt szeretné megtudni, hogy az árstopos termékek hiányát tekintve egyedi vagy általános esetekről van-e szó.
Hogy pontosan melyik hatóságról van is szó, azt magától a képviselőtől szerettük volna megkérdezni, ám emailünkre eddig nem kaptunk választ.
Finoman szólva is megmosolyogtató Hende legújabb akciója.
A végtelenségig mantrázott háborús szankciók előtt már ársapka került az üzemanyagra. 2021. november 15-től 480 forintos hatósági ára van a benzinnek és a gázolajnak. Az ezután következő folyamatok példaként mutatták meg, hogy mi is történik akkor, ha ársapkával mesterségesen nyúl bele egy gazdasági folyamatba az állam.
Kígyózó sorok, üzemanyaghiány, pánikhangulat, felvásárlás.
Azt maga a MOL vezérigazgató Hernádi Zsolt nyilatkozta nem egyszer, hogy az ársapka megnövelte a keresletet, ugyanis hiába lett így is drágább az üzemanyag, mint volt mondjuk 2021 év elején, a vásárlók akkor tudnak érvényesíteni egy akciót, ha vásárolnak, így a drágább üzemanyagból több fogyott, mint az olcsóbból, az év azonos szakaszában.
Így aztán maga a MOL tett lépéseket, például bevezette, hogy naponta csupán egyszer lehet tankolni az ársapkás üzemanyagból.
A Shell pedig a biztonságos üzemanyag ellátás érdekében több kútján is azt vezette be, hogy csakis a vállalati kártyával rendelkező ügyfeleket szolgálja ki.
Az élelmiszer árstop pedig az üzemanyaghoz hasonlóan hiányt eredményezett.
A folyamat öngerjesztő: Az olcsó ár ugyanis felvásárlást hoz magával. Ami átmeneti hiányt okoz. Ezt megtapasztalják a vásárlók, ami ahhoz vezet, hogy amint megjelenik a termék a polcokon újra a szükségesnél nagyobb mennyiségben fogják azt felvásárolni. Hiszen - gondolhatják - ki tudja megint mikor lesz elérhető.
Hasonló dolog történt a wc papírral a koronavírus járvány legelején.
Most pedig az ársapkás termékek tűnnek el hasonlóan gyorsan a boltok polcairól. Aminek természetesen lehet az is oka, hogy az üzletek kevesebbet rendelnek a számukra így alacsony profitot, vagy inkább ráfizetést eredményező cikkekből.
A képletnek van még egy hozadéka, az pedig a boltok árainak további növekedése.
A kormány ugyanis azokat a termékeket pécézte ki és hatósági árazta be, amelyek a legjobban fogynak. A kereskedők pedig azért kereskedők, hogy keressenek az áruk mozgatásával.
Vagyis, ami veszteséget elkönyvelnek egy terméken, azt egy másikon be fogják hozni. Ezért is drágulnak az élelmiszerek, és amennyiben hamarosan újabb cikkekre kerül ársapka úgy várhatóan a boltokban található szabad áras áruk árai még tovább emelkednek.
Ezen még a magyar kormány sem fog tudni változtatni, pláne nem a hatóság, legyen az bármelyik is.
Amennyiben valódi segítséget akar adni a lakosságnak az országvezetés, akkor az élelmiszer ÁFA csökkentés nevű csodafegyvert kellene bevetnie.
Csakhogy azt szintén Hende Csaba nyilatkozta korábban, hogy az infláció gyakorlatilag jó az államnak, hiszen a 27%-os ÁFÁ-val az árak emelkedésével az államkassza bevétele is nő. Aligha fog ehhez hozzányúlni a vezetés.
