Rengetegen, csaknem 56 ezren várnak országszerte valamilyen előjegyzett műtétre hivatalosan a központi műtéti várólista adatbázis szerint, írja a Portfolio.
A valóságban ennél is többen lehetnek, akiket meg kellene operálni, mert a kórházak egy része egyszerűen nem tölti fel a várakozók adatait, hiába kötelező.
A lap azt írja, kevés konkrétumokat említett a kormány egészségügyben tervezett lépéseiről parlamenti bizottsági meghallgatásán Pintér Sándor belügyminiszter, aki alá az új kormányban az ágazat tartozik, a kevesek között azonban ott voltak a várólisták. Az egyik legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy mindenki a lehető gyorsabban megkapja azt az orvosi ellátást, amire szüksége van.
A járvány időszaka alatt meghozott intézkedések évekkel visszavetették a műtéti várólistákat, így most majdnem ugyanolyan rossz a helyzet, mint 2012-ben volt. Akkor több mint 70 ezren vártak valamilyen beavatkozásra, és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista-nyilvántartásában most is 56 ezer ember szerepel.
A legtöbb páciensnél, 17 és fél ezer embernél szürkehályog-műtétet kellene végezni.
Úgy tudni azonban, hogy a valóságban azonban még ennél is többen várnak valamilyen operációra: a kórházak egy része ugyanis egyszerűen nem közöl adatokat, hiába kötelező, a műtétre váró betegeknek pedig – akiknek azonosítószámot kellene kapniuk, hogy az adatbázisban lássák, mikor kerülnek sorra – egyszerűen azt mondják, hogy már nem kell vezetni a központi várólistát.
A tapasztalatok alapján a követhető és nyilvános adatbázisok helyett sok helyen megmaradtak a visszaélésre alkalmas, lassú és pontatlan rendszerek; azaz a kockás füzet és a helyi érdekérvényesítés.
Mivel az adatok nem teljeskörűek, a NEAK az év eleje óta nem is közli a várható várakozási időt az egyes beavatkozásoknál.
Javulás pedig nem várható. Az egészségügyi veszélyhelyzet ugyan június 1-jén megszűnik, és az egészségügyi szolgáltatók finanszírozása ismét teljesítményalapú lesz, a kórházak azonban ettől még nem fognak elkezdeni éjjel-nappal operálni.
Az egyik ilyen az orvosi bérek egységes, differenciálatlan emelése, ami Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint nemhogy ösztönzőleg hatott volna az egészségügyre, hanem negatív hatásokkal járt, írják. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese már tavaly decemberben arról beszélt egy konferencián, hogy „a béremelés óta az orvosok leálltak, eldobták a fonendoszkópot, a szikét”. A hálapénz kivezetésével ráadásul az egészségügyi ellátórendszer dezintegráltsági foka nem csökkent, hanem nőtt, és a nővérek is joggal lázadoznak, mert az béreik emelése jócskán lemarad az orvosoké mögött – vélekedett.
A közgazdász szerint az ápolók fizetésének rendezése „megúszhatatlan”, legalább 25-30 százalékos béremelés kell, és az esetükben, valamint az orvosoknál is meg kell jelölni a következő lépcsőket, mert az ő – egyébként markáns – bérnövekményüket is erodálja az óriási infláció. Erre még akkor is áldozni kell, ha nyilvánvaló, hogy a gazdasági környezet nagyon kedvezőtlen közben, és a közoktatás, a szociális ellátórendszer is iszonyúan alulfinanszírozott. Most viszont a nővérhiány továbbra is komoly gond, ami érdemben hátráltatja a várólisták lefaragását is.
A Magyar Orvosi Kamara alelnöke, Lénárd Rita szerint legalább három évbe telik, hogy a covid alatt összeszedett minden lemaradást be lehessen hozni, miközben a magánszolgáltatók is bekapcsolódhatnak a fejleményekbe.