Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi szerkesztőségünk álláspontját. Vitáznál velünk? Küldd el az írásod nekünk!
Aki járt már az ETO Parkban, az tudja, hogy a focistadion melletti pláza a legjobb illusztráció arra, hogy mit nevezhetünk szellemplázának: egy-két üzletet és szolgáltatást leszámítva az egész épület nagy része üresen áll. Egyedül a 2009-es nyitás után idetelepült okmányiroda segített kicsit megdobni a látogatószámot, de így is valószínű, hogy a hétvégi bolhapiacot jóval többen látogatják pár óra alatt, mint a plázát egy egész héten.
Ennek volt mindenféle oka már a kezdetektől, de nyilván nem tett jót a vállalkozásnak, hogy 2015-ben látványos körülmények között becsődölt az ETO Parkot felépítő Quaestor.
Időközben ideköltözött az Audi irodáinak egy része, de maga a pláza továbbra is egy többnyire üres hodály volt, elszórva pár üzlettel, mindenféle pezsgő élet nélkül.
Most azonban felpörögtek a dolgok: mint arról Simon Róbert Balázs fideszes képviselő is beszámolt, augusztus végén nyílik itt egy Aldi, ideköltözött a Pannon-Víz ügyfélszolgálata, amihez hamarosan csatlakozik az önkormányzat és a Győr-Szol ügyfélszolgálati irodája is. Ettől Simon azt várja, hogy még több üzlet települ majd ide, és lehet „kulturált módon, megfelelő körülmények között” vásárolni.
Mondhatni: a kallódó épületnek sok-sok év után egy kicsit a hóna alá nyúlnak. Pontosabban: azután, hogy megvásárolta azt Paár Attila győri vállalkozó, díszpolgár, a MOL Vidi FC szponzora.
Ez ugyanis az az alapvető változás, ami a hirtelen felpörgés mögött áll. Mint arról beszámoltunk, Paár milliárdokat spórolva az ingatlan értékéhez képest potom összegért szerezte meg az épületegyüttest, amit az annak építését 17 milliárd forinttal finanszírozó, állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank 2015 óta akármikor meg tudott volna szerezni, tekintve hogy zálogjog terhelte. Ezt a követelést vásárolta meg Paár, majd ezt felhasználva szerezte meg az épületet, aminek értéke csak nőtt az utóbbi időszakban, hiszen mellette épül majd fel az új, Gyárvárost Vízivárossal összekötő híd.
Több feszülő ellentmondás is van ebben a történetben, kezdve ott, hogy hiába van egy évtizede plázastop, és hiába merül fel időnként a német tulajdonú bevásárlóközpont-láncok elüldözése fideszes oldalról, azért az világosan látszik: ha egy kormányközeli üzletember érdekei kívánják, akkor lehet Aldit építeni. Nyilván azért Aldit (Lidlt, stb.) és nem mondjuk CBA-t, mert aki pénzt akar keresni az üzleten az épület tulajdonosaként, azt tudja, milyen típusú üzletbe járnak legszívesebben az emberek.
Másrészről: miért jó ötlet idetelepíteni városi szolgáltatók ügyfélszolgálati irodáit?
Az okmányiroda megnyitása az előző évtized elején nem volt rossz ötlet, de éppen azért, mert félreeső helyen volt az új iroda: a tömött belvárosi irodához képest itt sokkal gyorsabban sorra lehetett kerülni. (Ma ez már nem igaz.)
A Pannon-Víz bezárt ügyfélszolgálata például egy viszonylag kicsi, de központi helyen lévő ingatlanban volt a Baross híd nádorvárosi hídfőjénél, közel a tömegközlekedési csomópontokhoz. Most kint van a város határában, ahová gyakorlatilag mindenkinek utaznia kell, jóval kevesebb lehetőséggel, mintha a belvárosban lenne. Ugyanez áll a városháza ügyfélszolgálatára, bár nem tudni, hogy itt pontosan milyen ügyfélszolgálatról van szó, de feltehetően jobb helyen lenne valahol a belvárosban.
A Győr-Szol ügyfélszolgálata nem központi helyen van most az Orgona utcában, viszonylag közel helyezkedik el viszont a nagyobb panellakótelepekhez, ahonnan például távhős ügyeket biztosan sokan intéznek, illetve alapvetően is sokan laknak. Nem világos, hogy ők egy külön helyi kirendeltséget nyitnak itt, vagy átköltöztetik a mostani irodát, előbbinek nyilván lehet értelme, bár kérdés, hogy a a cég szűkös anyagi helyzetét nézve érdemes-e két ügyfélszolgálati irodára költeni.
Ezeknek az intézkedéseknek nyilván csak az az értelme – ahogy azt végül is Simon is kifejtette – hogy Paár Attilát megsegítsék, és felpörgessék a látogatószámot az ETO Parkban.
Mindez persze csak még szomorúbb akkor, ha belegondolunk, hogy az épület nagyon könnyen állami tulajdonba kerülhetett volna 2015 után, és mindezt a fejlesztést megcsinálhatta volna maga az állam is – ez, úgy tűnik nem jutott eszébe akkor a fideszes parlamenti képviselőnek, pedig lehetett volna érte lobbizni, akár még a város is megszerezhette volna valahogyan az épületet az államon keresztül. És pontosan ugyanezekkel a módszerekkel – amit nyugodtan tekinthetünk közpénzből történő dotációnak – megkezdhették volna a pláza felvirágoztatását.
Persze mondhatjuk, hogy ez nem feladata feltétlenül egy önkormányzatnak, vagy túl nagy falat lett volna neki – simán lehet. Ugyanakkor azt sem szabad elengedni, hogy miközben ez a több tízmilliárdos épületegyüttes potom pénzért egy magánvállalkozóhoz került, aki most állami (plázastoptól való eltekintés) és városi támogatással felvirágoztatja azt,
a Quaestor-károsultakat a mai napig nem kártalanította senki.
Így lesz tehát kerek ez a történet.
Mindenkinek boldog fogyasztást és ügyintézést kívánunk a jövőben Győr régi-új, szép jövő elé tekintő plázájában!
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre!
