Cenzúrának nevezte a Dávid-szobor köztéri példányának fekete lepellel történt bevonását Eike Schmidt, az Uffizi-képtár igazgatója, aki szerint a firenzei polgármester kezdeményezése a művészi és társadalmi szabadságot korlátozza.
A világ egyik leglátogatottabb képtárát 2015 óta vezető Eike Schmidt kijelentette, hogy a múzeumokban és a köztereken kiállított szobrok "nemcsak művészi értéket képviselnek, hanem oktatnak, költői üzenetet hordoznak, azonosságot adnak, egyéni és közösségi bátorításként szolgálnak".
Hozzátette: "teljes letakarásuk, akármilyen indokból is történjen, cenzúrával egyenlő, és ezért ellentmond a szabad társadalom alapjainak".
Eike Schmidt a szobrok letakarását rosszabbnak tartja annál, mint amikor kereskedelmi célra vagy politikai üzenetre használják fel őket, ami "meghamisítja értelmüket, és akarva vagy akaratlanul banálissá, nevetségessé teszi őket".
A német művészettörténész Dario Nardella firenzei polgármesternek, a Demokrata Párt (PD) politikusának döntését bírálta, aki március 6-án letakartatta Michelangelo Dávid-szobrának azt a példányát, amely a központi Signoria-téren a városháza előtt áll. A szobrot fekete lepellel vonták be, amelynek szegélyét az ukrán nemzeti zászló színeivel díszítették. Március 6. a szobrász, festő, építész Michelangelo Buonarroti születésnapja.
Dario Nardella a szobor letakarását a fájdalom és a gyász jelének nevezte a háborúban elesettekért, az ukrán civilekért és katonákért éppúgy, mint az oroszokért, akiket "Putyin küld a halálba".
Firenze első embere kijelentette, hogy a Dávid-szobor a zsarnokság elleni küzdelem jelképe. A Dávid-szobor eredeti példányát 1504-ben állították a Palazzo Vecchio előtti térre, ahol 1882-ig volt látható. Restaurálása után, 1882-től a Galleria dell'Accademia termeibe került, ahol most is van.
A szobor hű másolatát 1910-ben helyezték a Palazzo Vecchio elé.
