Egy polgármester személyes érdeklődése, hobbija vagy akár művészi tevékenysége alapvetően magánügy. Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) korábbi győri városvezető köztudottan rajong a papagájokért, állatmentéssel is foglalkozik, kedvenceiről pedig mesekönyveket írt. Polgármestersége idején azonban személyes kedvencei, Gerzson és Panka története hamar túllépett a könyvek lapjain: a madarakról elnevezett játszótér, az élményfürdő hatalmas papagáj figurái és a kórházban megjelent mesefigurák egyaránt a város közösségi tereiben kaptak helyet. Az egyes beruházásoknak persze megvolt a maguk célja és funkciója, összességükben azonban mégiscsak felvetnek egy érdekes kérdést: hol húzódik a határ egy városvezető személyes világa és a település közösségi arculata között?

Dézsi madarak iránti rajongásának egyik legismertebb manifesztációja a 2022 áprilisában átadott nádorvárosi, Kálvária utcai Gerzson és Panka játszótér volt. A Szerencsejáték Zrt. hathatós támogatásával megvalósult beruházás valódi hiányt pótolt, hiszen Győr első olyan játszótere lett, ahol a mozgáskorlátozott gyermekek akadálymentesen játszhatnak együtt társaikkal. Eddig nem is volt semmi látnivaló, a létesítmény elnevezése és látványvilága azonban vitát váltott ki, mivel azt a polgármester saját papagájairól és mesekönyveinek szereplőiről mintázták. Dézsi akkor azzal érvelt, hogy a figurák felhasználási jogait ingyenesen biztosította, amivel állítása szerint több millió forintot takarítottak meg - a névválasztás körüli kérdésekkel az Ugytudjuk is részletesen foglalkozott 2022-ben. A játszótér közösségi értéke ettől függetlenül vitathatatlan, a vita azonban már akkor túlmutatott egy egyszerű esztétikai kérdésen.
Egy évvel később, 2023-ban aztán a győri vízi élményparkban is megjelentek a papagájok. A mintegy 23 milliárd forintos beruházás gyermekrészlegének csúszdái fölé szintén Gerzsonról és Pankáról mintázott óriásfigurák kerültek. A 168.hu korabeli beszámolója szerint a madárfigurákat daruval emelték a helyükre, és az akkori polgármester személyesen is megtekintette a “nívós” eseményt. A látványos díszítőelemek ezzel együtt a fürdő arculatának részévé váltak, miközben ismét ugyanaz a kérdés merült fel: milyen szempontok alapján választották ki éppen a polgármester személyes kedvenceit?

Egy strand vízhez kapcsolódó közege talán megelégedett volna egy mezei delfinnel, vagy egy aranyos teknőssel is, de valamiért Gerzson és Panka lettek itt is a favoritok. Arról nem áll rendelkezésre ellenőrzött adat, hogy a papagáj figurák elkészítése és elhelyezése külön-külön mennyibe került, illetve pontosan milyen döntési - szakmai és esztétikai - folyamat előzte meg a megrendelésüket. Ezek tisztázása nem feltétlenül jelentene kritikát magával a beruházással szemben, inkább a közösségi létesítmények arculatának kialakításáról adhatna pontosabb képet.
A papagájos agymenésnek aztán volt egy harmadik, különösen érdekes helyszíne is. A győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház gyermek sürgősségi osztályán korábban olyan falfestmény készült, amelyen Dézsi mesekönyveinek szereplői, köztük a politikusról és feleségéről mintázott figurák is megjelentek. A dekoráció később eltűnt, helyére a rendelkezésünkre bocsátott beszámoló szerint Micimackó került. Egy gyermekosztály barátságos, mesés környezetének kialakítása önmagában természetes és támogatandó cél. Az eset mégis felveti, milyen könnyen összekapcsolódhat egy közintézmény vizuális világa egy közszereplő személyes gondolatvilágával és alkotásaival.
Dézsi Csaba András 2024-ben távozott a polgármesteri székből, a hozzá kötődő jelképek sorsa és funkciója azonban ettől még nem feltétlenül változott meg. A játszótér nyilvánvalóan továbbra is a gyermekek szórakozását szolgálja, az élményfürdő pedig Győr egyik meghatározó turisztikai létesítménye is lehet majd egyszer, ha sikerül átvágnia valakinek azt a Gordiuszi-csomót, amit az előző városveztések kötöttek rá.

Önmagában egy politikai korszak lezárása aligha indokolná, hogy a korábban elkészült beruházásokat vagy azok egyes elemeit jelentős költséggel átalakítsák. Ugyanakkor jogosan merülhet fel, hogy a város és az érintett üzemeltetők hosszabb távon milyen arculatot szánnak ezeknek a helyszíneknek. A papagáj figurák eltávolításáról jelenleg nincs hivatalos diskurzus, így egyelőre legfeljebb a Dézsi-korszak kulturális és városképi örökségének értelmezéséről, mintsem konkrét változtatásokról beszélhetünk.
Győr több mint ezeréves történelme, épített öröksége, kulturális hagyományai és közösségei olyan identitást alkotnak, amely természetesen túlmutat bármelyik polgármester hivatali idején. Gerzson és Panka időközben ugyanakkor a város közelmúltjának felismerhető szereplőivé váltak, akár kedvelik őket a győriek, akár fenntartásokkal tekintenek rájuk, illetve az őket megálmodó szerzőre. A kérdés ezért talán nem is elsősorban az, hogy egyszer eltűnnek-e a papagájok a játszótérről vagy az élményfürdőből. Sokkal inkább az, hogy a jövőben milyen szakmai, közösségi és városképi szempontok határozzák meg Győr köztereinek és intézményeinek megjelenését. Mert egy város arculata - jobb esetben - hosszabb időre szól, mint azoknak a politikusoknak a megbízatása, akik egy adott időszakban alakíthatják azt.
