„Ami a szerepeket illeti, szerintem már senkinek nincsenek illúziói, hogy Oroszország a posztszocialista tábor országai feletti ellenőrzésével és a világrend feltételeinek diktálási jogával át akarja venni a Szovjetunió szerepét. Ukrajna szerepe is egyértelmű: ellenállni az orosz agressziónak, megvédeni magát és a jogát, hogy ne legyen része ennek a megújult birodalomnak"
– nyilatkozta Nepop Ljubov, Ukrajna Magyarországi Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete az ukrán-orosz konfliktus kapcsán az Azonnalinak.
Mint mondta, az Egyesült Államok, a NATO, az EU és minden olyan ország, amely a demokratikus világhoz tartozik már kialakította szerepét ebben a kérdésben és aktívan támogatják az ukrán államot.
Orosz katonák özönlik el Ukrajnát!
A szakadár kelet-ukrajnai államok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság, azaz Ukrajna szakadár területére békefenntartóként a hadsereg egységeit, írja a HVG. Tévébeszédben jelentette be Vlagyimir Putyin ukrán elnök, hogy Oroszország el fogja ismerni a szakadár ukrajnai köztársaságokat, azaz a Luhanszki, illetve a Donyecki Népköztársaságot.
A nagykövet hangsúlyozta, ebben a háborúban Ukrajna nem csak saját területét,
de egész Európát védi a nyugati értékek előretolt védoszlopaként.
„Nem Ukrajna indította el ezt a háborút, de döntenünk kellett, hogy megvédjük-e országunkat, vagy feladjuk államiságunkat és jövőnket. A harcot választottuk. Talán néhányan Európában szeretnének ma kimaradni a konfliktusból, de nincs ilyen szerep a lehetőségek között. Partnereink most dönthetnek arról, hogy támogatják-e Ukrajnát, és ezzel megvédik saját értékeiket, vagy az agresszor oldalára állnak - talán nem hangosan, hanem hallgatással"
– fejtette ki Nepop Ljubov.
A lap kérdésére kiemelte, hogy Ukrajna ugyanúgy kiharcolta függetlenségét és szabadságát, mint Magyarország, ezért egyértelműen elutasítanak minden olyan felvetést, amely szerint Ukrajna „ütközőzóna” legyen Kelet és Nyugat között.
„Nem középen vagyunk, a Nyugat szerves része vagyunk"
– jelentette ki a nagykövet.
Ehhez hozzátartozik, hogy elmondása szerint a nyugati országok még soha nem támogatták ilyen egyöntetűen Ukrajnát.
Ukrán elnök: nincs ok a kaotikus cselekvésre
Amint változást látunk a helyzetben, amint a kockázatok növekedését látjuk, mindazt tudatni fogjuk. Most nincs ok a kaotikus cselekvésre, mindent megteszünk, hogy ez a jövőben is így maradjon - hangoztatta az ukrán államfő, írja az MTI. Hangsúlyozta, hogy Kijev elkötelezett a helyzet békés, diplomáciai úton történő rendezése mellett.
Mint mondta, tavaly elindították a Krími Platformot, amelynek célja, hogy egyesítse a nemzetközi közösséget a Krím felszabadítására tett erőfeszítésekben. A Krími Platform alapító csúcstalálkozóján több mint 40 ország képviselői vettek részt, köztük Magyarország köztársasági elnöke is.
Ljubov úgy véli, minden lehetséges platformon szó esik a megszállt területeken elkövetett nagyszabású emberi jogi jogsértésekről, a kínzásokról, a több száz illegálisan fogvatartott helyzetéről, a humanitárius válságról, a környezeti fenyegetésekről és a Krím militarizálásáról, az ukrán kormány pedig nemrég felszólította az EBESZ különleges megfigyelő misszióját is, hogy aktívabbak legyenek az oroszok által megszállt Krím-félszigettel kapcsolatban.
„Kétségtelenül most a Donbász az első számú prioritás, de ez nem csökkenti a Krím jelentőségét. Nem mondunk le egyetlen négyzetméternyi ukrán földről sem"
– szögezte le.
A nagykövet arról is beszélt, hogy a koronavírus-járvány előtt Magyarország gyógykezelésre fogadta a sebesült ukrán katonákat, valamint üdültetésre az orosz agresszió elleni harcokban resztvevőinek gyermekeit, valamint a magyar kormány segítségével újjáépült egy helyi járóbeteg-rendelő egy frontvonal közelében fekvő faluban. Emellett Magyarország részt vesz az EBESZ speciális megfigyelő missziójában.
Több ország is szankciókat vezet be Oroszországgal szemben
Az éjszaka megindult az orosz hadsereg a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság, azaz Ukrajna szakadár területére. Putyin szerint a katonák békefenntartóként érkeztek a szakadár területekre, tűzharcról nem érkeztek információk. Oroszország lépésére több más ország is azzal reagált, hogy szankciókat fognak bevezetni az országgal szemben.
Ljubov szerint Ukrajna arra számít, hogy az eszkalációért Magyarország támogatni fogja az Oroszországgal szembeni uniós szankciók szigorítását, hiszen korábban támogatta a Krím megszállása és az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben már bevezetett szankciók folytatását is.
„Átadtuk a magyar félnek a védelmi képességeink erősítésére vonatkozó igények listáját is. Ez egy nagyon széles lista, amely tartalmaz különböző kaliberű lőszereket, védősisakokat és golyóálló mellényeket, különböző katonai felszereléseket, beleértve a pilóta nélküli légi járművek elleni védekezési eszközöket, optikai megfigyelő eszközöket, digitális kommunikációs eszközöket, speciális egészségügyi járműveket és még sok mást. A listán szerepelnek a nem halálos katonai-technikai segítségnyújtás eszközei is: katonai élelmiszercsomagok, mobil konyhák, sátrak, hordozható víztisztító állomások, dízelgenerátorok, stb. Megértjük, hogy minden országnak más lehetőségei vannak, és reméljük, hogy Magyarország is megtalálja a lehetőséget az ilyen jellegű segítségnyújtásra"
– közölte a nagykövet, kiemelve, hogy
sokkal pragmatikusabb most segíteni Ukrajna megvédésében, mint olyan helyzetbe kerülni, amikor később saját magukat kell majd megvédenie.
Címlapfotó: MTI/Mohai Balázs
