A Szülővárosom Szombathely csoport egyik bejegyzésébe feltöltött fotók alapján a Perintet is birtokba vették a hódok.
Fotó: Szülővárosom Szombathely Csoport
A nagytestű rágcsálók nemcsak fákat döntenek ki, hanem gátakat is emelnek a patakon. Több kommentelő szerint ugyanez van a Gyöngyösön is.
Persze nem ez az első ilyen észlelés, szinte pontosan egy évvel ezelőtt már foglalkoztunk a hódokkal:
Télen sem tétlenek a Perint-parti hódok Szombathelyen
Talán minden szombathelyi tudja, hogy a város folyóvizein időről-időre felbukkannak a hódok. Lukács Dániel olvasónktól kaptuk meg a videót, amit a szombathelyi Perint-patak mellett, a Shell benzinkút szomszédságában készített. Olvasói videó. A képsorokon az látható, ahogy két, jól megtermett hód püföli egymást a patak vizében. Ez egyébként egyre gyakoribb látvány lesz Szombathelyen.
Magyarország hódállománya a 19. század közepére a vadászat miatt kipusztult, 1858-ban Ács mellett, a Concó-patakban észlelték utoljára - írja a Wikipedia. A 20. század utolsó évtizedében az ausztriai és magyar WWF együttműködésének eredményeképpen a faj visszatelepítése megkezdődött a Duna ausztriai szakaszán. 1996 óta a Duna-Dráva és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén, illetve a Tisza középső és felső folyásánál, 2006 őszén pedig Hódmezővásárhelyen történt telepítés. 2007 őszén a Duna-Dráva Nemzeti Park drávai szakaszán újabb 25 példányt engedtek szabadon, ezzel a nemzeti parkban élő állomány mintegy 60 egyedre nőtt. Valamint a Bakony-ér rédei szakaszában is él néhány példány.
Ez a hód (vagy nutria) úszott egyet Győr belvárosában
Csütörtök délelőtt hódot (vagy nutriát) láttunk Győrben, a Mosoni-Dunán, a Széchenyi hídtől mintegy ötven méterre: December elején az Audi udvarán találtak egy hódkölyköt, ami azonban időközben elhunyt. A hód még pár évvel ezelőtt is viszonylag ritka állat volt itthon. A 19. században vadászat miatt kipusztult, 1858-ban Ács mellett, a Concó-patakban észlelték utoljára.
Magyarország északi területén, az Ipoly folyón is található számos példányuk a telepítésnek köszönhetően. 2004 óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a Zagyva mentén is megjelentek. A jelenlegi magyarországi állomány zömét a korábbi külhoni telepítések szaporulata adja. 2013-ra a hódpopuláció már meghaladta az 1000 egyedet, és a fadöntésekkel helyenként jelentős gondokat is okozott.
A visszatelepítés sikerét jelzi, hogy 2019 végére hazai állománya becslések szerint közel 8500 példányra nőtt, és a Duna és Tisza minden kilométerére jutott egy-egy hódcsalád.
A cikk az Ökopolisz Alapítvány támogatásával készült.
