November elején jelentette be a kormány, hogy a következő hét éves ciklusban mintegy 1800 milliárd forint érhető el a térségek saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására.
Varga Mihály pénzügyminiszter akkor azt mondta: "A most elindult TOP Plusz program a korábbiaknál is nagyobb lehetőségekhez juttatja a kevésbé fejlett régiókat, településeket". Hozzátette: a TOP Plusz projektjeinek sikere nagyban múlik a helyismereten, a helyi gazdasági szereplőkkel való szoros kapcsolattartáson, a most induló hétéves fejlesztési periódusban is maximálisan számítanak a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének stratégiai partnerségére, tudására és aktív közreműködésére - mondta a pénzügyminiszter.
Varga Mihály kiemelte: a források legalább 65 százaléka jut majd a nagyobb fejlesztést igénylő négy magyarországi régióba, és a megyéken belül járási és térségi szinten is lesz lehetőség arra, hogy a fejlesztési pénzek oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Azt már akkor tudhattuk, hogy a nyugat-magyarországi megyék nem számíthatnak nagyobb összegekre (lévén fejlettebbek), ám a részletes számok megjelenése még így is tartogatott meglepetéseket.
A keserű fajtából.
Így lett sereghajtó Vas megye - minden megyébe több pályázati forrás jut, mint ide
A következő hét éves ciklusban mintegy 1800 milliárd forint érhető el a térségek saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására. "A most elindult TOP Plusz program a korábbiaknál is nagyobb lehetőségekhez juttatja a kevésbé fejlett régiókat, településeket" - közölte még november 2-án Varga Mihály pénzügyminiszter.
A Magyar Közlönyben november 2-án megjelent adatokból kiderül, Vas megyében a következő ciklusban 2027-ig összesen 45 milliárd forintnyi TOP Plusz pályázatra lehet jelentkezni, ebből 7,75 milliárd forint mehet gazdaságfejlesztésre (az összes megye közül ezzel a fejlett Győr-Moson-Sopron után Vasban jut a legkesebb ilyen jellegű forrás), településfejlesztésre 9,95 milliárd (Zala, Veszprém és Vas kivételével minden megyében 10 milliárd forint fölött van az erre fordítható forrás), fenntartható városfejlesztésre 8,29 milliárd, klímabarát megye kialakítására 4 milliárd, megyei, térségi és egyéb városi fejlesztésekre 7,64 milliárd, helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztésére pedig 7,432 milliárd forint.
Az akkor nyilvánosságra hozott adatokból egyedül Tolna megye hiányzott. A december 29-én késő este megjelent Magyar Közlönyben ezt már pótolták, így kiderült: a kelet-dunántúli megyek a következő hét évben 45,54 milliárd forintból gazdálkodhat, ezzel hivatalossá vált, hogy
az ország megyéi közül ezzel Vas megye a sereghajtó. Szomszédai közül Győr-Moson-Sopron megyére 64, Zala megyére 56, Veszprém megyére pedig 73 milliárd forint jut.
Egyébként országos összehasonlításban viszont már egyik dunántúli megye sem áll jól (még a fejlesztésre jobban rászoruló dél-dunántúli megyék sem).
Százmilliárd forintnál is több pályázati pénz jut például Pest megyére (143 milliárd), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére (151,5 milliárd), Hajdú-Bihar megyére (116,1 milliárd) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére (137,1), de nem járt rosszul Bács-Kiskun (98,4 milliárd), Jász-Nagykun (88,7), Csongrád-Csanád (85,8) és Békés megye sem (86,39).
A dunántúli megyék közül őket csak Baranya tudta megközelíteni, 84 milliárd forinttal, a szintén nagy hátránnyal küzdő Somogy megye is csupán 71,7 milliárd forintot kap.
Hende Csaba legalább elégedett
Szerencsére nem mindenkit tör le a mélabú, így például Hende Csabát sem kifejezetten döntötte le a lábáról a hír, sőt, elégedetten nyilatkozott is, mondván Szombathely milyen jelentős forrásokat kap.
Hiába kapja Vas megye a legkevesebb TOP Plusz pályázati forrást, Hende Csaba legalább elégedett
"Íme, a Szombathely300 programom egyik első megvalósult része: Szombathelynek a Kormány 13,45 milliárd forintot szavazott meg a TOP plusz Operatív Programban. Összehasonlításul: Zalaegerszegnek 7 milliárd, Sopronnak 7,4 milliárd jutott." - jelentette be büszkén Hende Csaba, Szombathely jelenlegi országgyűlési képviselője azon a sajtótájékoztatón, amire az Ugytudjuk.hu-t régi szokásához híven nem hívta meg.
Azt persze nem tudjuk, hogy a megye három kormánypárti országgyűlési képviselőjének lobbiereje ilyen gyenge, esetleg elfelejtettek dolgozni, vagy épp ellenkezőleg, Vas megye vált az ország legfejlettebb területévé (utóbbi esetben persze együtt örülünk az urakkal), mindenesetre a tény a tény marad:
Vas megyénél mindenki több pályázati forráshoz jut.
Vagyis hiába sulykolja a kormányzati kommunikáció, hogy azért fontosak a kormánypárti képviselők, mert így nagyobb forráshoz jut egy-egy adott régió, nagyon úgy tűnik, hogy a három Vas megyei képviselőnek erről már nem igazán szóltak az eligazításon.
