A következő hét éves ciklusban mintegy 1800 milliárd forint érhető el a térségek saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására. "A most elindult TOP Plusz program a korábbiaknál is nagyobb lehetőségekhez juttatja a kevésbé fejlett régiókat, településeket" - közölte még november 2-án Varga Mihály pénzügyminiszter.
Mint mondta: a TOP Plusz projektjeinek sikere nagyban múlik a helyismereten, a helyi gazdasági szereplőkkel való szoros kapcsolattartáson, a most induló hétéves fejlesztési periódusban is maximálisan számítanak a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének stratégiai partnerségére, tudására és aktív közreműködésére - mondta a pénzügyminiszter.
Varga Mihály kiemelte: a források legalább 65 százaléka jut majd a nagyobb fejlesztést igénylő négy magyarországi régióba, és a megyéken belül járási és térségi szinten is lesz lehetőség arra, hogy a fejlesztési pénzek oda jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rá.
A pénzügyminiszter szavai alapján a Nyugat-Dunántúlon például már nem is igazán van rá szükség, legalábbis a megyékre leosztott források alapján.
Illés Károly elismerte, hogy egyelőre még csak lehetőség van, konkrét 300 milliárd forint nincs, ami Szombathelyre érkezik
Többek között önbeismerés is jutott a szombathelyi Fidesz-frakció vezetőjének a közgyűlés utáni mai sajtótájékoztatón ugyanis azt mondta Illés Károly, hogy nem volt jó döntés tőlük 2015-ben a Haladás többségi tulajdonának átadása a Halmill Kft.-nek. Beszélt a Falco Zrt.-ről is, ennek kapcsán azt mondta, hogy a cég nagyon sok mindent elvégzett, de további tennivalók vannak még.
Vas: 45 milliárd, Zala: 56, Győr-Moson-Sopron: 64, Veszprém: 73 milliárd
A szépen csengő, Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében megvalósuló Előzetes Integrált Területi Programok hétéves programján belül helyi gazdaságfejlesztésre, település- és települési szolgáltatások fejlesztésére, fenntartható városfejlesztésre, klímabarát megye, megyei és térségi fejlesztésekre, valamint helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztésére lehet pályázni. A Magyar Közlönyben megjelent november 2-i kormányhatározatban immáron mindegyik megye - Tolna kivételével - látható, így könnyedén összehasonlíthatóak egymással a megyék következő ciklusban elkölthető TOP Pluszos forrásai.
A táblázati adatokból kiderül, Vas megyében a következő ciklusban 2027-ig összesen 45 milliárd forintnyi TOP Plusz pályázatra lehet jelentkezni, ebből 7,75 milliárd forint mehet gazdaságfejlesztésre (az összes megye közül ezzel a fejlett Győr-Moson-Sopron után Vasban jut a legkesebb ilyen jellegű forrás), településfejlesztésre 9,95 milliárd (Zala, Veszprém és Vas kivételével minden megyében 10 milliárd forint fölött van az erre fordítható forrás), fenntartható városfejlesztésre 8,29 milliárd, klímabarát megye kialakítására 4 milliárd, megyei, térségi és egyéb városi fejlesztésekre 7,64 milliárd, helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztésére pedig 7,432 milliárd forint.
Az ország megyéi közül ezzel Vas megye a sereghajtó, szomszédai közül Győr-Moson-Sopron megyére 64, Zala megyére 56, Veszprém megyére pedig 73 milliárd forint jut.
Győr-Moson-Sopron megyében gazdaságfejlesztésre 5,9 milliárd forintot lehet fordítani, településfejlesztésre viszont 13,1 milliárd, fenntartható városfejlesztésre pedig 15,1 milliárd forint jut.. A klímabarát megye kialakítására is több jut (5,7 milliárd, ahogyan egyéb megyei, térségi, valamint városi fejlesztésekre is - 10,9 milliárd - és a térségi közszolgáltatások fejlesztésére is. Utóbbi alapból Győr-Moson Sopron megyében 13,85 milliárd forintra lehet pályázni.
Nem áll jobban Vas megye, ha két másik szomszédjával hasonlítjuk össze. Veszprém megyében finoman szólva is jobban lobbiztak a képviselők, itt 73 milliárd forintot lehet elkölteni, gazdaságfejlesztésre például 19 milliárdot, vagyis jóval több mint kétszeresét fordíthatják Veszprém megyében, mint Vasban. De fenntartható városfejlesztésre 14,3 milliárdot költhetnek el (ez Vas megyében 8,2), egyéb térségi és megyei fejlesztésekre 12,4 milliárdot (ez Vasban 7,64), közszolgáltatások fejlesztésére pedig 11,1 milliárdot, szemben a vasi 7,4-el.
Vas megye még Zalához képest is lemaradt. A zalaiak összesen 56 milliárd forint fejlesztésre pályázhatnak, ebből gazdaságfejlesztésre 9,2, fenntartható városfejlesztésre 22 milliárd (ez Vasban 8,2), egyéb megyei és térségi fejlesztésre pedig 9,4 milliárd forint jut.
Országos összehasonlításban viszont már egyik dunántúli megye sem áll jól (még a fejlesztésre jobban rászoruló dél-dunántúli megyék sem).
Százmilliárd forintnál is több pályázati pénz jut például Pest megyére (143 milliárd), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére (151,5 milliárd), Hajdú-Bihar megyére (116,1 milliárd) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyére (137,1), de nem járt rosszul Bács-Kiskun (98,4 milliárd), Jász-Nagykun (88,7), Csongrád-Csanád (85,8) és Békés megye sem (86,39). A dunántúli megyék közül őket csak Baranya tudta megközelíteni, 84 milliárd forinttal, a szintén nagy hátránnyal küzdő Somogy megye is csupán 71,7 milliárd forintot kap.
Kilenc + tíz kilométerecske út felújítása jöhet
A program prioritásaihoz tartozó indikátorok 2027-ig megvalósítandó célértékek között is érdekes dolgokat találhatunk.
Így például 2027-ig a TEN-T úthálózaton 4-5 számjegyű utak közül Vas megyében mindössze 9 kilométer (emellett további 10 kilométer belterületi út) felújítására lehet majd pályázni ebből a keretből, de nem jobb a helyzet Győr-Moson-Sopron megyében, sem, ahol ugyanez a szám 7,5 kilométer (12,09 kilométer belterületi út). Összehasonlításképpen Pest megyében 40, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 42, de Zalában is 35,1 kilométer alsóbbrendű kül- és belterületi út felújítását tervezték be.
A kerékpárral közlekedő vasiak se számoljanak nagy építkezésekkel: kerékpárút-fejlesztésre Vasban 26,47 kilométerre lehet pályázni, összeshasonlításképen ez Győr-Moson-Sopron megyében 112,65, Zala megyében 56,33, Veszprémben viszont csak 19,15 kilométer.
