Én még nem éltem abban a korban, amikor a strandon Bambit kértek a magyar nyaralók, vagy ciccentettek egy Jaffát a fiatalok (aminek nevén a teljes Csillagkapu-közösség azóta is ámélkodik). Sokaknak pedig a Márka, vagy éppen a Róna jelentette egykoron a felfrissülést.
Ez a Bambi, nem az a Bambi, de ettől még nagyon fini
A Bambi egy két és fél decis, csatos üvegben forgalmazott üdítőital volt, az első ilyen, ami megjelent a szocializmus korszakában. Akkor még ez volt az egyetlen üdítőital a magyar piacon. 1947-ben a Hazai Szikvízüzem kezdte palackozni, az első üvegeket még koronazár fedte, de később átálltak a takarékosabb, csatos változatra.
A Traubisoda ugyanakkor az én életemnek is része volt, amikor a Gépipaiban jobbára ezt vásároltuk a büfés nénitől a Móricz Lacival meg a Pécz Danival. Így középiskolás éveim átvészelésében jelentős szerepet játszott a zöld flakonos, cukros üdítő.
Később eltávolodtunk egymástól, én például a gyümölcsleveket kezdtem el favorizálni, most pedig a szörpök + víz kombó ami beindítja a nyáltermelésemet. Azt nem is tudom, hogy mikortól, de pár éve tutira nem is láttam Traubisodát az áruházak polcain.
A márkanév története egyébként meglehetősen kesze-kusza. A Wikipedia szócikke szerint 1971-ben a Badacsonyi Állami Gazdaság (BÁG) kezdte meg a Traubisoda nevű üdítőital gyártását a balatonvilágosi üzemében. A Traubisoda védjegy eredeti jogosultja az osztrák Lenz Moser nevű, borokkal foglalkozó cég volt Magyarországon és még számos országban. A Lenz Moser később csődbe ment, így 1986-ban a szintén osztrák Warimpex AG-vel kötöttek a magyarok megállapodást. Az 1970-es és 1980-as évek során a termék nagy népszerűségnek örvendett, gyártásába időközben a csányi, a kunbajai és a debreceni állami gazdaság is bekapcsolódott.
Régi magyar reklám - Traubi
Mi is őt szeretjük, csakis őt szeretjük.Traubit akarunk!Traubit kérünk!Hurrá!
A bajok a rendszerváltás után kezdődtek, mivel az 1990-es évek elejére – főként a konkurencia megerősödése miatt – a kereslet jelentősen csökkent. A Badacsonyi Állami Gazdaságot 1992-93 folyamán az Állami Vagyonügynökség privatizálta, és pályázatot írtak ki rá, amelynek eredménye az lett, hogy az üzemet – a licencjoggal együtt – az Egyesült Államokból Magyarországra települt Salamon Berkowitz vállalkozó cége, a debreceni Centráls Kft. 1993 februárjában megvásárolta, majd a vállalat 1995-ben az üzemet és a védjegyet eladta a szintén Berkowitz által vezetett Traubi Hungária Rt.-nek, amely megkezdte az üdítőital gyártását.
Mindeközben 1995-ben a debreceni székhelyű Ráthonyi Kft. is gyártani kezdte a Traubisodát, ehhez a jogot – a Lenz Moser csődbemenetele után az aroma szállítását végző – osztrák Warimpex AG-tól vette meg.
Ettől kezdve a két fél – a Traubi Hungária Rt. és a Ráthonyi Kft. – hosszas jogvitába kezdett a Traubi márkanév használatát illetően.
Volt olyan időszak, amikor egyszerre lehetett Traubisoda és simán Traubi márkanév alatt is vásárolni az üdítőt, amik ugyan egy licenszből származtak, mégis két külön cég, két külön gyárban állított elő.
2000 februárjában a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Traubi Hungária Rt., azaz Salamon Berkowitz cége nem használhatja a nevében a Traubi vezérszót, és több bírósági döntés is megerősítette, hogy az üdítőitalnak a Traubisoda, illetve Traubi név alatti gyártásával védjegybitorlást követ el. A 2000-es névhasználati ítélet hatására a vállalat 2005-ben Tra-Üdi Tradicionális Üdítőital-gyártó Rt.-re változtatta a nevét. Pár évvel később, 2009-ben a Tra-Üdi Zrt. azt kérte a cégbíróságtól, hogy visszaváltoztathassa nevét, és a Fővárosi Ítélőtábla szerint Salamon Berkowitz cége az üdítőital névhasználati jogának birtokosa, így a vállalat neve akkor Traubi Hungária Tradicionális Üditő-gyártó Zrt. lett.
Ezt a "másik Traubi" forgalmazója, a debreceni székhelyű Ráthonyi Kft. nem hagyta annyiban, és a Wikipedia szerint 2011-ben A Fővárosi Ítélőtábla már azt mondta, hogy Salamon Berkowitz cégei 1998 óta jogosulatlanul gyártottak Traubi, Traubisoda és Tra-Üdi néven üdítőket, így ezt a tevékenységüket be is kellett szüntetniük. Az ítélőtábla ítéletében tényként szerepel, hogy 1993 óta a Traubisoda védjegy tulajdonosa az osztrák Warimpex AG, és 1995 óta a debreceni Ráthonyi Kft. rendelkezik a kizárólagos használati joggal. A Napi szerint azonban 2018-ban ezt a céget felszámolták, vélhetően ekkortájt tűnt el a (Ráthonyi féle) Traubisoda is a polcokról.
5
Ma reggel viszont egy ismerős színű flakont szúrtam ki a Lidlben, és bár célirányosan szoktam vásárolni, valahogy ennél a rakatnál megálltam.
Egy legendás íz újratöltve
– olvastam a zöld palackon.
Hohó, ez szerintem a régi jó Traubi barátom, csak más néven. Kiszedtem a hatos zsugorból egyet, otthon pedig megkóstoltam.
Már a kitöltésnél előtört belőlem a nosztalgia, ahogy megcsapott az édes, szőlős illat – igaz, a cukros lében található 1 % szőlősűrítmény kábé olyan, mintha nem is lenne. A mindössze 200 forintos üdítő nagy része vélhetően víz, cukor és aroma, no meg valamilyen édesítőszer. Utóbbinak azért van egy meghatározó utóíze (én ezt úgy hívom, kőolajíz), amire nem emlékszem gyerekkoromból.
5
A két liternyi Traubi, akarom monani Royal (gyártója a Royalsekt Zrt.) vélhetően 1-2 nap alatt el fog fogyni, újra viszont aligha fogok vásárolni. Ez nem a termék hibája, hanem egyszerűen a világ, és mi is megváltoztunk. Mondhatnánk, hogy régen minden jobb volt, csak hát valójában nem a termékek, hanem a hozzájuk kapcsolódó élmények azok, amik emlékhorgonyként örökké velünk élnek. Szigi, köszi az angolházit!
