Itt a Könyvhét, itt a megjelenésdömping: hogy mennyire nem lehet teljes képet adni a több száz ilyenkor megjelenő könyvről, azt a Könyvhét hivatalos prospektusa is jelzi, amelyből számos nagyobb kiadó ki is maradt. Ennek ellenére
ajánlunk most huszonhárom könyvet és képregényt, amire érdemes lesz ránézni a könyvünnepen, Budapesten, a Vörösmarty téren, illetve a könyvesboltokban.
Simon Márton: Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni (Jelenkor)
Vers. Dunajcsik Mátyás összegzése szerint ilyen Simon Márton új verseskötete: „Mint egy végtelen nyaralás, ahol semmi sincs nyitva, csak a horizontra feszülő, vakító ég. Egy konyha, ahonnan nincs szabadulás, de minél több időt tölt benne az ember, annál jobban látszik, ahogy a szekrények sarkaiból csillagködök szivárognak elő, a hűtőben kristályosra fagy az idő, és a kávé fekete tükréből egy riadt állat arca néz vissza ránk. Ismerős helyzet mindenkinek, aki a járvány sújtotta Föld bolygón vészelte át az utóbbi két évet. Simon Márton új verseinek optikáján keresztül mindez mégis valami más lesz: intim, mint egy sugárfertőzés, zavarba ejtő, mint a szerelem, és otthonos, mint egy hétfői apokalipszis.”
Papp-Zakor Ilka: Majd ha fagy (Kalligram)
Szépirodalom. Mit adtak nekünk a dinoszauruszok? – tör föl Papp-Zakor Ilka első regényéből az antropológiai derű. Négy nézőpont fűzi egy történetté a főhős Anita köré gyűlő embercsoport évezredes távlatokból tán elenyésző, ám korántsem tét nélküli döntéseit.
Paleolit szarkazmus, egyedfejlődési krimi. Fiatal felnőttek a kihalás szélén.
Hubert Mania: Az atombomba története (Scolar)
Tudománytörténet. A versenyfutás az első atombombáért – a történelem izgalmas és súlyos következményekkel terhes fejezete.
Ezt a tudománytörténeti kalandot, a zsenialitás és az őrület találkozását meséli el Az atombomba története,
benne olyan „szereplőkkel”, mint Teller Ede, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Robert Oppenheimer és Albert Einstein…
Kis Kelemen Bence, Nagy Ádám (szerk.): Az ébredő jogerő (Athenaeum)
Jogtudomány. Mennyire volt jogszerű Leia Organa hercegnő hajójának átvizsgálása és lefoglalása? Ki tarthatna jogos igényt az Egy Gyűrűre, ha bevezetnék Középföldén a Polgári Törvénykönyvet? Akár Harry Potter is a fiatalkorúak börtönébe kerülhetett volna?! Milyen feltételekkel vállalható munka a Jedi Tanács Kft.-ben? Az Athenaeum Kiadó népszerű Képzelet és tudomány könyvsorozata ismeretterjesztő, a képzelt univerzumokat elemző hatodik kötetének tanulmányai az adott világ(ok) apropóján mutatnak be egy-egy jogi fogalmat, elméletet – miközben kedvenc univerzumainkba repítenek minket.
Somogyi György, Dobó István, Tebeli Szabolcs: A pokol kapujában – Kittenberger 3. (Oneway Media)
Képregény. 1908. A legendás vadász, Kittenberger Kálmán visszatér, és vele együtt a többiek is: Ács és Baka, Liza és Pierrot, valamint Damaszkin, hogy tovább járják kalandos és humoros útjukat a 20. század elejének steampunk világban.
Kittenbergernek végre teljesül a vágya, amikor a titokzatos Gobelius bej vonatával újra eljut szeretett Afrikájába, ám hamarosan bajba kerül.
Vajon sikerül a nyomába induló két bohém kalandornak, Ácsnak és Bakának utolérnie őt, és vele együtt Gobelius vonatát, mielőtt a bej világot fenyegető ördögi terve célba ér?
Baráth Katalin: A történetírás terhe – A magyar historiográfia rendhagyó története (Kijárat)
Történelem. Hogyan írjuk meg a történetírás történetét? A klasszikus recept: fogjunk már kanonizált szerzőket, ismertessük legfontosabbnak ítélt műveiket, majd soroljuk be őket valamilyen eszmetörténeti irányzatba. Ízlés szerint fűszerezzük mindezt szervezettörténettel és vitabeszámolókkal, végül tálaljuk az egészet időrendben. Ez a könyv más receptet követ. Szerzőjét elsősorban a történetírás „hogyan”-ja érdekli, leginkább azok a következmények, amelyek a történetírás irodalmi és intézményes természetéből fakadnak. Elemzéseit az a kérdés vezérli, hogyan működött a magyar historiográfia az utóbbi másfél évszázadban, és esettanulmányai jó néhány választ kínálnak azon olvasók számára, akik arra kíváncsiak, milyen nehéz (vagy könnyű) a történetírás terhe.
Stephen Fry: Trója (Kossuth)
Történelem. A Trója egyszerre áll a mítoszok és a történelem valós talaján. Fry a Nagy történetet a város, Trója megalapításával és Zeusz színre lépésével kezdi, és természetesen a háború kiváltó okát és lefolyását is elbeszéli: Parisz, a trójai királyfi elrabolja Helenét, a legszebb nőt a világon. Ezer hajó ered a nyomába, hogy megostromolja Tróját, a város azonban rendületlenül ellenáll a görögöknek. Csak a sebezhetetlen Akhilleusz és a leleményes Odüsszeusz vezetheti őket győzelemre, miközben az istenek jól szórakoznak a halandók szenvedésein. A várost, amely kétszer is felvirágzott, mindkétszer porig rombolják.
Silvia Moreno-Garcia: Mexican Gothic (Főnix Könyvműhely)
Horror. Noemí Taboada Magaslakba utazik, miután nyugtalanító levelet kap unokatestvérétől, aki segítségért könyörög, és mérgezésről, szellemekről, továbbá egy titokzatos végzetről ír. Az eszes, ifjú hölgy otthonosabban mozog a bálok és koktélpartik világában, mint a világtól elzárt, komor házban, ahol ráadásul nem is fogadják szívesen, ám Noemí nem adja fel egykönnyen, és mindenképp megpróbál segíteni csapdába esett rokonán. A küldetés azonban nem várt nehézségekkel jár: miközben egyre mélyebbre és mélyebbre ás az erőszakkal és őrülettel teli múltban, Noemít vad, véres látomások, hallucinációk kezdik gyötörni. A napról napra szürreálisabbá váló helyzetben egyetlen szövetségese a család legfiatalabb tagja lesz: úgy tűnik, a félénk, kedves fiatalember őszintén segíteni akar, mielőtt a távozás végleg lehetetlenné válna Noemí számára.
Octavia E. Butler: A magvető példázata (Agave Könyvek)
Sci-fi. 2024-et írunk: a klímaváltozás elviselhetetlen károkat okoz világszerte, járványok, háborúk és tartós vízhiány sújtja az emberiséget. Los Angeles külső részén fegyveres erőkkel védett, zárt közösségek próbálnak biztonságban fennmaradni a fosztogatókkal szemben, akik gondolkodás nélkül ölnek a túlélésük érdekében. Lauren Olamina az egyik ilyen közösségben él családjával .Egy nap fosztogatók törnek be a közösségbe, és bekövetkezik, amitől mindenki tartott: otthonukat hátrahagyva menekülniük kell a farkastörvények uralta senkiföldjén. Lauren a túlélőkkel együtt északra tart és idővel a vezetőjükké válik; ráadásul az út során megfogalmazódik benne egy új hitvilág alapja, ami az egész emberiség számára a túlélést jelentheti.
Cserháti Éva: Szabadulószoba (Athenaeum)
Krimi. 1974. június. Öt nő várakozik az abortuszbizottságra a nagykőrösi Nővédelmi Tanácsadóban. Mindannyian a városi konzervgyárban dolgoznak. Aznap este egyikük nem tér haza. Eltűnésének oka ismeretlen. 2016. január. Egy budapesti szabadulószobában a fiatal aktivistacsoport vezetője anafilaxiás sokkban életét veszti. Véletlenül ivott volna bele az allergén anyagot tartalmazó italba, vagy valaki szándékosan cserélte ki a poharak fedelét? Tragikus baleset történt, vagy gyilkos rejtőzik a jelenlévő öt aktivista közt?
Magyar Vanda magánnyomozói karrierjének első megbízása összetett ügy.
Bár látszólag a véletlen szeszélye rendezi a történéseket, a nyomozás során évtizedes hallgatások törnek meg. Mindennek a mozgatórugója a család és a szeretet, de nem mindegy, mekkora árat kell fizetni érte.
Simon Stålenhag: A Labirintus (Agave Könyvek)
Sci-fi. A világot csupa rom és hamuréteg borítja, miután egy túlvilági jelenség maradványai elpusztították a Föld légkörét. A kevés túlélő mélyen a felszín alá kényszerült. Matt, Sigrid és Charlie egy napon elhagyják föld alatti államuk biztonságos menedékét, hogy expedícióra induljanak a régi világ pusztaságába, utazásuk során pedig kénytelenek szembenézni a civilizáció bukása előtti idők sötét titkaival. Simon Stålenhag az Elektronikus állam és a Mesék a Hurokból nemzetközileg elismert szerzője és alkotóművésze. Kreatív képei és történetei, melyek a világ egyik legkeresettebb vizuális történetmesélőjévé tették őt, egyedi sci-fi jelenségeket festenek le hiperrealisztikus skandináv tájakon. A Labirintus ismét egy olyan disztópikus jövőt tár elénk, amilyet még nem láthattunk korábban.
Ady Endre: Vízió a lápon (Európa)
Publicisztika. „Kultúrországban az emberek nem énekelnek folyton a hazáról, s a haza igen boldog” – írta Ady Endre egyik újságcikkében. Versei azonban szinte másról sem szólnak, mint arról, hogy milyen állapotok uralkodnak az országban. Költészete a magyar viszonyok kultúrakritikája. Bármiről írt, politikáról, szerelemről, hitről, halálról, minden sorát a fájdalom, felháborodás, keserűség, undor és a változtatás elemi vágya hatja át.
A halála óta eltelt évszázadban mindaz, amit olyan éles szemmel bírált, eleven probléma maradt, Ady költészete semmit sem veszített frissességéből.
Ehhez persze tisztánlátása mellett az a kivételes nyelvi erő, képzeletének az a szabadsága is kellett, amellyel a magyar ugar, a Hortobágy poétája, az eltévedt lovas és a többi metaforáját megalkotta. Megvesztegethetetlen kritikai magatartásában, kíméletlen ítéletében van valami reménykeltő: ha nem bízott volna a változásban, aligha vesztegeti rá az idejét, hogy nyugtalanító vízióvá formálja a hazai lápvilág valóságát.
László Zoltán: Mindig egyre több (Gabo SFF)
Sci-fi. Az emberiség túlélői elhagyták a haldokló Földet, hogy az Utu csodálatos bolygórendszerében építsenek új jövőt. Végre mind összefogtak a közös célért – még a saját halottaikkal is. Az egyezség szerint az eltárolt tudatok az új világok között is addig szolgálják tovább leszármazottaikat, amíg közösen meg nem teremtik egy határtalan lehetőségekkel bíró bolygóközi civilizáció alapjait. Amikor azonban a leszerelésre ítélt Clemenceau rombolóról eltűnik egy milliónyi tudat szellemi erejét egyesítő hajóelme, olyan rejtélyek kerülnek elő, amelyek felboríthatják a kolóniák közti törékeny status quót. A hivatalos nyomozással párhuzamosan pedig személyesebb, erőszakosabb érdekek is színre lépnek, és aki először megtalálja az elmét, hogy felfejtse titkait, az mindent vihet.
Takács Tibor: Botrányt akarunk! (Jaffa)
Történelem. Kik voltak valójában a punkok? Hogyan és mikor jelentek meg a magyar könnyűzenei életben? Milyen kép élt róluk a sajtóban? Mit gondolt róluk a párt ifjúsági szervezete vagy éppen az állambiztonság? Miféle titkos és nem titkos nyomozások folytak a CPg tagjai ellen, és miért kapott az együttes három tagja letöltendő börtönbüntetést? Legfőképpen pedig: hogy terjedt el róluk az a hazugság, hogy cigányellenes dalokat énekeltek? És mi köze volt mindehhez Erdős Péternek, a hivatalos és a szamizdat sajtónak vagy épp a punk szubkultúra sajátos nyilvánosságának?
Takács Tibor történészt nem hagyta nyugodni a kérdés, és nyomozásba kezdett, hogy kiderítse: mi állhatott a makacs hazugság hátterében.
Brian K. Vaughn: Paper Girls – Újságoslányok 1. (Ciceró)
Képregény. Megérkezett az új és egyedi kalandsorozat első kötete Brian K. Vaughantól, a New York Times eladási listáját vezető Saga írójától és Cliff Chiangtól, a Wonder Woman legendás rajzolójától.
1988 halloweenjét követő reggelen négy tizenkét éves újságkihordó lány felgöngyölíti minden idők legfontosabb sztoriját.
Külvárosi dráma és természetfeletti rejtélyek találkoznak ebben a nosztalgiáról, diákmunkáról, és a gyerekkor utolsó napjairól szóló sikersorozatban.
Seanan McGuire: Cukorszín égbolt alatt (Fumax)
Fantasy. Amikor Rini szó szerint nagy hullámokat vetve egy tavacskába csapódik Eleanor West csellengő gyerekek számára fenntartott otthonának kertjében, a legkevésbé sem számít arra, amit megtud: hogy az anyja, Sumi, még évekkel azelőtt meghalt, hogy a lány akár csak megfoganhatott volna. Rini azonban nem hagyhatja, hogy a valóság az útjába álljon, hiszen egy egész világot kell megmentenie! (Ilyesmi gyakrabban előfordul, mint azt az ember gondolná.) A küldetése nem kevesebb, mint valahogy visszahozni anyját az élők közé. Ha elbukik, azzal nem csak a világa kerül veszélybe, de ő maga meg sem születik.
Jonathan Strahan (szerk.): Sárkányok könyve (Gabo SFF)
Fantasy. Mint arról rengeteg mítosz és legenda tanúskodik, a sárkányok régóta, Kínától Európáig, Afrikától Észak-Amerikáig megragadják a képzeletünket. Akár bátor hősökkel harcba szálló fenevadakról, akár az embereket értékes tudással ellátó bölcsekről van szó, ezek a teremtmények számos eredet- és kalandtörténet nélkülözhetetlen szereplői, akik generációk óta óriási népszerűségnek örvendenek. Az elismert ausztrál szerkesztő ebben a kötetben közel harminc novellát és verset gyűjt össze napjaink legnagyszerűbb science fiction- és fantasyszerzőitől, akik élénk fantáziával, egyedi meglátásaikkal egészen új fényben mutatják meg a sárkányokat.
Warren Ellis: Transmetropolitan - A teljes gyűjtemény 2. (Fumax)
Képregény. Spider Jerusalem, a legendás hírű, kegyetlenül cinikus újságíró végül mégis belekeveredett a világ legmocskosabb játszmájába, az elnökválasztásba. Amikor a kampány során meggyilkolják a barátját, a bosszúszomjas Spider bulldogként ered rosszéletű segédeivel a város szívét mételyező korrupció nyomába, amely mindenkit beszennyez, legyen az egyszerű rendőr vagy akár a leghatalmasabb politikus. Eltökéli, hogy ha kell, akár magával az újonnan megválasztott elnökkel is szembeszáll. A cyberpunk műfaj egyik alapvetéseként számon tartott TRANSMETROPOLITAN-sorozat tette múlhatatlan érdemű képregényalkotóvá Warren Ellist. A mostanra már legendásnak számító mű ijesztően ismerős jövőt vetít az olvasó elé, amely Darick Robertson (The Boys) virtuóz képeinek hála szinte beleég az agyunkba.
Kőhalmi Zoltán: Az utolsó 450 év (Helikon)
Sci-fi. Kőhalmi Zoltán második regénye ezúttal nem skandináv krimi, hanem rendhagyó sci-fi, mely nemcsak a jövőbe, az emberiség utolsó 450 évébe kalauzolja el az olvasót, de olykor a múltba is. Miközben egy macimézes flakon és a hozzá tartozó kupak lebomlik, a szerző féktelen humorát és példátlan cselekménybonyolító képességét csillogtatja. Alig vesszük észre röhögés közben, hogy nagyon is komoly dolgokról értekezik: nemcsak fizikáról és metafizikáról, hanem arról is, hogyan fulladunk bele a saját magunk teremtette szeméthalomba.
Ginger Strand: A Vonnegut testvérek (Balassi)
Életrajz. Az emberi kultúra két fontos pillére a tudomány és a művészet, ezen belül az irodalom. Ginger Strand könyve a tudomány és az irodalom lényegével, működésével és összefüggéseivel ismerteti meg az olvasót. Bernard és Kurt Vonnegut a 20. századi amerikai tudomány, illetve irodalom kiemelkedő képviselői. A második világháború után mindketten a General Electric vállalatnál dolgoztak. Bernard a kutatólaboratóriumban, a Varázsházban, Kurt a sajtóirodában. A Vonnegut testvérek háború utáni életútjának leírása módot nyújt a szerzőnek arra, hogy felvázolja a világháború utáni Amerika társadalmi mozgásait, a hidegháború kialakulását, különös tekintettel az akkori tudományos életre. A kötet a tudomány és irodalom nagyszerűségét hirdeti az olvasóknak, akik érdeklődnek az emberi elme nagy vívmányai és a kultúra kérdései iránt.
John Rodden: George Orwell – Legenda és örökség (Európa)
Életrajz. A kiváló Orwell-kutató monográfiájában új megvilágításba helyezi az Állatfarm és az 1984 szerzőjét. Könyve bemutatja, hogy lett Eric Arthur Blair, az egykori indai rendőrtiszt előbb publicista, majd az Orwell álnevet választó író, és később hogyan árnyékolta be őt az az emberiség alternatív jövőjének rémálomszerű látomásaihoz kapcsolódó fantomszerű alak, amit lépten-nyomon megidéznek a különböző médiumokban, és akit Rodden csak „Orwellnek” nevez. Rodden a gyarmatokat és a háborút is megjárt életpálya feldolgozásával előbb Orwell főbb irodalmi lépéseit és eredményeit veszi sorra, majd legendáját és „örökségét” vizsgálja az angol irodalomtól a kiberháborún az „álhírekig” mindent áttekintve, míg a zárófejezetekben a mai napig tartó és a jelenkor égető kérdéseit is érintő hatásáról értekezik.
Keserű József: Lehetnek sárkányaid is (Prae)
Irodalomtudomány. A fantáziavilágok megalkotása nem új keletű jelenség, korunkban mégis minden korábbinál nagyobb kereslet mutatkozik irántuk. Vajon miért olyan erős bennünk a késztetés, hogy imaginatív módon teremtsünk meg és lakjunk be világokat? Milyen kapcsolat van nyelv és világépítés között? Tekinthetők-e a mai fantasy- és sci-fi-narratívák korunk mítoszainak?
Nem utolsósorban pedig: mit árulnak el a fantáziavilágok a valós világunkról, és mit árulnak el rólunk? A Lehetnek sárkányaid is – többek között – ezekre a kérdésekre próbál meg választ adni.
A fantasyre és a sci-fire nem egyszerűen a populáris irodalom műfajaiként tekint, hanem mint olyan kulturális jelenségekre, amelyek különböző gyakorlatokat tesznek lehetővé. Ilyen gyakorlatnak számít a térképezés, a belemerülés, vagy éppen a megosztás. A fantáziavilágok nem nélkülözik a politikai vonatkozásokat sem, hiszen lehetőséget adnak arra, hogy a megszokottra másképp tekintsünk. Sőt, amikor rajtuk keresztül látjuk a világunkat, akkor ez egyúttal azt jelenti, hogy valamiképpen már át is alakítottuk azt.
Bene Zoltán: Sarki fény (Orpheusz)
Alternatív történelem. A németek vezette Európa, a 2017-ben is viruló Habsburg-monarchia nem éppen felemelő hely. Hősünk a Sarkkörhöz közeli Ferenc József-földön morzsolgatja száműzetése keserű napjait. Csak édesapja titkos feljegyzéseivel vigasztalódik, aki egy életen át boncolgatta, milyen manőverekkel tudták a németek az 1914-es világégést elkerülni – és hogy milyen lenne a mai Európa a mindenható német uralom és titkosszolgálatok irányítása nélkül. De vajon tényleg más lenne? Változtatna-e bármit egy másik világrend a személyes kiszolgáltatottságunkon és elidegenedettségünkön? A kamaszévek reménytelen és kínos sivárságán? A szülőváros, Szeged lassú perifériává süllyedésén? És ha szabadabban élhetnénk, lenne-e átjárás a különféle alternatív világok között? Vagy így is, úgy is bukásra rendeltettünk? Mi is és a képzeletünk – hiszen nem tudunk repülni, és csak azt képzelhetjük el, ami egy másik valóságban már létezik.