Bár csak részben ismertek számok az idei nagy turisztikai mozgásokról - nyári adatokat még nem közöltek - de az már látható: az olyan idegenforgalmi célponton kívül, mint mondjuk a horvát tengerpart, vagy itthon a Balaton, a piac a főszezonban sem hozta igazán tűzbe magát.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján lényeges különbségek alakultak ki a turizmusban az utolsó „békeév" és az utána következő időszak között.
2020 első negyedévében a hazánkba beutazó külföldi turisták 373 millió forintot költöttek, idén, hasonló időszakban pedig 164 milliót. A magyarok költése is beszédes. Tavaly, hasonló terminusban 161 milliót költöttünk külföldön, idén csak 43,7 milliót.
Ezek a számok persze azóta módosultak, de, amint azt a KSH is jelzi, a covid okozta különleges körülmények, például a határzárak miatt még várnunk kell a pontos adatokra. Az viszont már látható, hogy a módosabbak, az 500-600 ezres hazai középosztály egyfajta sormintát követ. Egy, maximum 2 hét külföldi nyaralás, jellemzően a horvát tengerparton.
Mivel becslések szerint tavalyhoz képest felével emelkedett a Horvátországba irányuló magyar turizmus, így idén a nyári főszezonban 4-500 ezer honfitársunk tölthette idejét a déli ország tengerpartján. Újabb százezrek pedig a Balatont célozták meg, ez várhatóan felhúzza majd a tavalyi, lehangoló számokat.
A szomszédos országokba, így a Szlovéniába és Ausztriába irányuló bevásárló, illetve rövid látogató turizmus – amint a költésből is látható –jelentősen visszaesett, a csoportos utazás pedig – nincs rá jobb szó – „felfüggesztette magát".
Több utazási iroda jelezte, hogy már csak azért is nehéz összehozni a társas utakat, mivel eltérők az oltások és az ezzel kapcsolatos utazási szabályok.
Orosz vakcinával például nem lehet Ausztriába utazni, friss teszt szükséges. De ezzel máris jelentősen drágulhat az út, kiváltképp az egynapos kiruccanások esetében.
A nehezen mozdulás fő oka persze a járvány okozta, sajnos tartósnak ígérkező bizonytalanság. Az átlagturista fenyegetettségként éli meg a covid körüli, nem ritkán politikai vitákat, a különutas döntéseket, az utazás szabadságának folyamatos és kiszámíthatatlan korlátozását.
Nemrég meg az is kiderült, hogy helyzeten az sem változtat kedvezően sokat, ha harmadikként beoltatja magát az utazni vágyó egy unió által is elismert vakcinával, überolva mondjuk a kínait. Ezért nem csodálkozhatunk, hogy a kiemelt nagy célpontokon túl nincs igazán tömegmozgás.
Egyébként a jelzett tendenciákat erősíti meg a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legújabb kutatása is, miszerint a Balaton a sláger, ez a belföldi utazók 49 százalékának célpontja.
Az MTÜ az 2019-es évet alapul véve 16 millió turistáról és 42 millió vendégéjszakáról ír.
Tavaly jött el mélypont, a vendégéjszakák száma 14 millióra csökkent. Az idei mérleg jobbnak ígérkezik (augusztusban 3,2 millió szállást foglaltak le).
A covid okozta sebekre igazán a szállodai foglalások alakulása mutat rá. A koronavírus járvány, annak terjedését célzó korlátozó intézkedések következtében az év első hónapjában a múlt évhez képest jelentős mértékben csökkent a szállodai vendégéjszakák száma minden turisztikai régiónkban.
A csökkenés a Budapest Közép-Dunavidék régióban 91,6, Észak-Magyarországon 94,9, Észak-Alföldön 90, a Tisza-tavi régióban 77,2, a Dél-Alföld régióban 85,9, Közép-Dunántúl régióban 78,9, a Balatoni régióban 98, Dél-Dunántúlon 92,7, míg Nyugat-Dunántúlon 91,4 százalékos volt
Megyei adatokat még nem közöltek, de az már látszik, hogy az idei szezon nagy nyertese a falusi turizmus. Ebben pedig Vas megyének jók az adottságai. Az ágazattal foglalkozó országos szakmai szervezet szerint a keresettségi listán előkelő helyen szerepel az Őrség, Észak-Magyarország, Baranya, a Körösök vidéke és a Nyírség társaságában.
Lassan, de biztosan emelkedik a Szombathelyt felkeresők száma is, főleg osztrák viszonylatban. Új elem, hogy a délre tartó, vagy onnan érkező cseh és szlovák turisták közül egyre többen keresik fel a vasi fővárost, ha csak átutazóként is.
Lapunk kissé távolabbról vette szemügyre a térségi turizmus változásait, mégpedig Szlovénia második legnagyobb városába, Mariborba látogatva. A 94 ezer lakosú egyetemi város a magyarok, ezen belül is a vasiak, zalaiak egyik kedvelt célpontja. Mivel rengeteg itt a látnivaló és a közös történelmi emlék. No meg vonzó a híres szláv konyha, valamint a város éke, a nemzetközileg is ismert Öreg Szőlő tőkéje.
Szombathelytől laza 3 óra az út, de mi nem az autópályát, hanem a régi főutat választottuk. Ez az egykori jugoszláv vásárvároson, Radgonán át vezet. Rövid pihenőnk alatt megkülönböztetett, de jóleső érdeklődés vett körül. Egy presszó vendégei elmondták, hogy újabban ritka a magyar vendég, pedig egykor vendéglőt is üzemeltettek náluk.
A kitüntető figyelem Mariborban is folytatódott. Az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő polisz csodás látnivalókkal fogad, óvárosa ékszeres doboz.
Egyórás sétánk során honfitársra nem akadtunk, de más nációk beszédét sem hallottuk. Amúgy tömve voltak a vendéglátóhelyek és csak külföldi turista státuszunknak köszönhettük, hogy egy patinás étteremben ebédre helyet szorítottak.
A szlovén konyha híres és remek, esetünkben sem kerülhette el sorsát a szláv nemzeti étek, a három komponensű – marha, sertés, bárány - csevapcsicsa. De érdemes volt kóstolóra venni a sült almával feldobott, karikázott borjúmájat is. Mindehhez friss lepény és sajtos-zöldséges köret dukált.
A város híressége, a Pohorje-csúcson kívül, a 400 esztendős Öreg Szőlő, amely védett és amelyre külön turisztikai iparág épült. Korábban előre kellett foglalni a helyet és jegyet a tőke mögötti épületbe, azaz a látogatóközpontba.
Most senkit sem látunk. Lenyomjuk a kilincset, nyílik az ajtó. A legforgalmasabbnak számító pénteki napon, délután háromkor mi voltunk a „turistatömeg" Európa kiemelt látványosságánál...
Megkóstoltunk egy pazar rozét, legalább olyan testes volt, mint az ára. A híres tőke a Guinness állandó szereplője, ráadásul ma is terem. Úgy 400 palacknyi nedűt, amit Aranylövésnek kereszteltek el. Sejthető, hogy miért. A híres tőkéből egy-egy hajtás jutott nekünk, magyaroknak is, például Tihanyba és Fertődre.
Hazafelé, Muraszombaton készítettünk egy magán statisztikát. Helyszín a pláza óriás parkolója, amit a magyarok nagyon kedvelnek. A vizsgálat tárgya a magyar rendszámú autók számbavétele. Tíz perc, míg körül járjuk a területet. Átlagos esetben itt folyamatosan 20-30 honfitársunk kocsija parkol.
Most egy, a miénk.
